Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-08 / 23. szám

hanem orgonára, hegedűre stb.re is taníttatnak a képezdei növendékek, ugy hogy minden képezde kicsiben zene konzervatórium. — A Tárca Bárány Ignác életrajzát hozza, aztán „az Országgyűlésből* cimű cikk folytattatik. Végül : Egyleti élet; — Irodalom és Vegyesek című rovatok stb. jőnek. Eme mutatványokból mindenki meggyőződhetik, hogy célszerű lenne saját érdekünkből is a felsorolt lapokat figyelemmel kisérni.*) Isten velünk ! EGYHÁZFI. BELFÖLD. * A dunántúli ág. h. ev. egyházkerület rendkivüli közgyűlése-A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület május hó 27-én Győrött rendkivüli közgyűlést tartott, melynek tulajdonképeni egyetlen tárgyát ama felhatalmazásnak megadása képezte, melyet a Baldácsy-alapítvány kezelőbizottsága 100,000 frtnyi kölcsönösszegnek az első magyar biztosító-társaságtól való felvehetésére oly célból kért, hogy ezen összeggel azután a Baldácsy-alapítvány ellenében nyertes felperesekkel kötött egyezkedése fizetési feltételeinek eleget tehessen. A közgyűlésen, melyet főtiszt. Karsay Sándor superintendens imája nyitott meg, az ő és br. Prónay Dezső ker. felügyelő ikerelnöklete alatt igen számosan voltak jelen, úgy az egyháziak mint a világiak köréből. Felolvastatván minden, a Baldácsy-alapítvány ügyében a kezelő bizottságtól a kerülethez intézett jelentés, s az azokhoz csatolt periratok, nemkülönben a karcagi kir. trvszék előtt kötött egyezkedés, az elnökség a közgyűlést a felhatalmazás megadása tárgyában véleményadásra hívta fel. Erre Radó Kálmán k. kamarás emelt szót, rámutatván beszédében az egész ügy világos és érthető, s ránk nézve minden tekintetben kedvező voltára ; ugyanazért, midőn egyfelől a felhatalmazás készséges megadását megajánlja, s arra a közgyűlést is kéri, másfelől egyszersmind a kezelő bizottságnak, egész működése alatt tanúsított kitűnő értékű s önzetlen ügybuzgalmu fáradozásaiért, jegyzőkönyvileg hálás köszönetet kiván megszavaztatni. Szavait a gyűlés magáévá tevén, a kezelő bizottságnak a felhatalmazást, és a bizalmat s köszönetet egyhangúlag megszavazta. Ezután ez ügygyei kapcsolatban azon indítvány tétetett, s némileg támogattatott is, egyesek részéről, hogy a kezelő bizottságtól koronként érkező ügyiratok és jelentések bővebb s szakszerű átvizsgálására a kerületben külön bizottság állíttatnék fel, mely azokról a közgyűlés elé véleményes jelentést terjesztene Az indítvány azonban egyelőre korainak találtatván, annak tár*) Nagy köszönettel vennők, ha ,Egyházfi« ily fajta szemlével többször megörvendeztetne. Szerk. gyalása a Pápán augusztus hóban tartandó rendes közgyűlés előértekezletei számára tartatott fenn. Ugyancsak a főtárgygyal kapcsolatban még a dunántúli ref. egyházkerület ama átiratára adott nyilatkozatot a gyűlés, melyben az Pap Gábor superintendens s Molnár Béla ügyvéd uraknak a kezelő bizottságba általa történt beválasztatását tudatja s kéri pártoltatni. A gyűlés ezen beválasztást „időszerűtlennek* nyilatkoztatta ki csupán, de különben is annak célzatát, indokát megérteni nem tudván, azt egy nagy tévedésnek tekinti. Ugyanis a vegyes nagybizottságnak, mint minden super-I intendens, úgy Pap Gábor is úgyis tagja; a kezelő bizottságba pedig, melyet a vegyes bizottság a Í maga kebeléből választott, mint szűkebb körűt, egyik kerület sem választhat uj tagot, vagy mint a kezelő bizottság erre vonatkozólag mondja: „ő nem érzi magát feljogosítottnak ily módon választott uj tag felvételére.* A közgyűlés különben is ily ujolagos beválasztási szándékot bizalmatlanság jelének tekintvén, azt a bizalom és köszönet megszavazásával összeegyeztethetőnek sem tarthatta. Végül az ügy égető voltánál fogva előterjészté a superintendens a győrmegyei kis-baboti evang. gyülekezet kérését , a kerületben könyöradományok gyüjthetése iránt templomának helyreállítása végett, melyet az árvíz, mely az egész helységet is tönkre tette, annyira megrongált, hogy összeomlással fenyegetvén, a szolgabiróság által hetek óta zárva tartatik. A gyűjtés engedélyeztetvén, a gyűlés megbízta a superintendenst, hogy az egyes esperességeket adományok gyűjtésére s ezek mielőbbi hozzá történendő beküldésére felszólítsa. — Ezzel a gyűlés — mintegy 3 órai ^tanácskozás után — leioszlott. NAGY ZSIGMOND, győri ev. s. lelkész. A belsősomogyi dalárda ünnepélye. Drávavidék, jun. 2. A mult hó 23-án szokatlan ünnepélynek voltunk gyönyörködő tanúi. A belsősomogyi egyházmegye déli vidékén földmives polgárokból alakult dalárdák — tán helyesebben ének-egyletek ? tárták Csoko:iyában összejövetelüket. Azt hittük eddig, hogy a magyar földmivesnek kevés érzéke, hajlama van a hang iskolázásához, a szabatos összhangzatu énekléshez ; mily kedves meglepetéssel győződtünk meg az ellenkezőről! Mondhatni még csak a kezdetnél . . . már hat dalárda állt ki a síkra! Alsók, Darány, Viszló, Nagy-Korpád, Szob, Csokonya 30—50 taggal, kiki a maga költségén, sőt Szob gyalog, 4—5 mértföldet utazva, bámulatos lelkesedéssel vett részt a megható ünnepélyen, melyet a templomban a szokásos istenitisztelet végeztével helyi lelkész nyitott meg, érintvén rövid beszédében, hogy az összejövetel célja korántsem verseny, hanem az egymástól tanulás, lelkesülés. A megnyitás után Alsók