Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-08 / 23. szám

dánkál-, vaczetor-, községi tanitó vagy bármiféle néven !*) A kezünk alatti Néptanítók lapjában (9. sz. máj. 15. 1879) „A magyar nyelv tanítása a népoktatási tanintézetekben® cím alatt Dr. Bihari Pétertől van egy vezércikk, mely elsőben is kimutatja, hogy már az 1868. XXXVIII. t. c.-nek intentiója volt, amagyar nyelvnek helyet követelni a népoktatás terén. Azután azon okokat fejtegeti, a melyek a közvéleményt a magyar nyelv átalánosan kötelező tanításának megnyerték. 40 megyei (nagyobbára vegyes nyelvű) s 12 sz. kir. városi törvényhatóság intézett kérvényt a megyar nyelvnek a népiskolába behozatala s a tanítói képesítésnek a magyar nyelvhez kötése tárgyában. Miniszteri hivatalnokok, tanfelügyelők közvetlenül kéretnek fel többször a nem magyar ajkú községek elöljárósága által, hogy sürgessék a kormányt egy oly törvényjavaslat benyújtására, mely törvénynyé válva, gyermekeiknek módot nyújtson az állam-nyelv elsajátítására. Aztán leirja a meghozott törvény keletkezését; ismerteti a közoktatási bizottság jelentését; közli a megalkotott törvény szövegét és végre halomra dönti mindazon vádakat, a melyeket ellene a más nyelvek kiszorítását, a felekezetek autonómiájának csorbitását s paedagogiai szempontból káros voltát illetőleg felhoznak. A másik cikk Tariczki Ferencz, váci siket-néma tanintézeti tanártól van. Cime : ,Sik et-néma oktatásügy és a képezdé k*. Ajánlja az e xternát siket-néma gyakorló iskolák állítását a képezdé k mellett, mondván, hogy egy tanár előadná a siket-némák tanításának az épérzéküektől eltérő tanelveit s az ezek eltérésére szolgáló közvetett és közvetlen eszközöket, a hangzó nyelv tanitésát a beszédszervekkel stb. stb. hetenként 3—4 órán a képezde II. és III. évfolyamában stb. Erre a j szerkesztő megjegyzi, hegy ezt csakis a képezde IV. évre emelése esetén látja és csakis a III. és IV. évfolyamban kivihetőnek. H. Arányi Lajos tanár „az életmentő sibilla tanácsait* folytatja népszerű modorban. A „Könyvismertetés* Göncy Pál „Pestmegye tájéka és v i r á n y a* ismertetését hozza és e jeles i szakkönyvet az illetőknek ajánlja K. T.-tól. Végül a szegediek kimutatása közöltetik. 2. Általános tanügyi közlöny. Megjelen Aradon, minden csütörtökön. Szerkesztik Györgyössi *) Ad vocem községi iskolák! Midőn a 68-ki népiskolai tör vények meghozatala után a tanfelügyelők kiueveztettek, valóságos hajsza indult meg a felekezeti iskolák ellen, a mi, Eévész Imrénket heves tollharcra indította; és nem ok nélkül. Es sajátságos; én úgy veszem észre, hogy a legtöbb községi iskola oly helyeken állíttatott, a hol a felekeietek — ha rájok parancsolnak — képesek lettek volna a törvény kellékeinek megfelelő iskolákat állítani. Igy Szinyérváralján, Nagypeleskén, Szatmárban (mindkettő nagy község), a gazdag Czigándon Zemplénben, Kecskeméten stb. Es igen sokszor ezek a községi iskolák az államnnk tetemes költségébe kerülnek oly községekben, a melyek magok is képesek lennének ezen költségeket elviselni. Közlő. í és Mádai. Az 1879. máj. 22-ki 21. sz. Legelőbb is egy felhívást hoz „A tanitó-egyletekhez, testületekhez, tanitónőkhez és tanítókhoz a magyarországi állatvédők szövetsége ügyében.® A 2-ik cikk egy levél „A zene- és énckoktatásról a tanítóképző intézetekben" Kapi Gyula soproni ev. tan. kép. zenetanártól. Ez már a cikk II. része. Leirja az orgona, hegedű és énektanítás módozatát. A hegedtíjátékról azt mondja, hogy mig a miniszteri tanterv szerint csak akkor kell elővenni, „ha az idő s a tanulók előhaladottsága megengedi*; ők ellenben azt tartják, hogy egy művészeti tantárgy sem igényel annyi gyakorlatot s oly korai megkezdést, mint a hegedűjáték Más hangszernél van hang, a hegedűnél teremteni kell. Azért intézetükben (Sopron) azon átalános elv szerint, hogy a művészi tantárgyak körüli főteendőket az I. osztályban kell csoportosítani, a hegedűjátékból az 1. évre hetenként 2 órát jelöltek ki, a többiekre csak 1 — 1-et. A hegedűjáték tanításánál Brahmig iskoláját követik. Az énekből a kiszabott 4 óra közül kettőt az osztályonkénti gyakorlatokra, kettőt karénekre fordítanak. A gyakorlatokkal céljok alakilag hatni, a karénekkel a szívet akarják nemesíteni. — A zeueszerkesztéstanra a 2-ik évben van csak 1 rendes heti órájuk s így ez csakis gyakorlati lehet Végül áttér a vall. és közokt. m. kir. miniszternek az 1877. márc. 31-én 2062. sz. a. intézvényére, mely megrendeli, hogy az állami tanítóképző intézetekben a növendékek a tanitóképesítő vizsgálatokon a vallás-erkölcstanból is kíkérdeztessenek s az egyházi főhatóságok a vizsgálatokra megbízottat is küldhessenek, ki szintén intézhessen a vallás-erkölcstanból kérdéseket a képesítendőhöz. Ajánlja, hogy a mennyiben a felekezeteknek nem elég a zenész és énekmester, hanem azoknak orgonista és kántortanító is kell: a felekezeti megbízott az egyházi ének és zenéből is vizsgáihasson. 3. Zseltvay Bogdán a varannói szolgabíró „erélyes intézkedését® közli a vasárnapi iskolamulasztók ellen. 4. Szollősi Károly ismerteti folytatólag a vall. és közokt. miniszter 7. jelentését és kimutatja, hogy a miniszternek mely rendeletei nincsenek végrehajtva, jelesül: a) az 1877. jan. 17. és u. a. év jul. 5. és dec. 8-ki az iskolai könyvtárak felállítása tárgyában; b) a statistikai adatok egyöntetű szerkesztése tárgyában; c) a 3-ik rendelet m e g nem tartása az iskolalátogatók rovására e s i k ; a d) rendelet a zúgiskolák ellen adatott ki és nem tartatott meg stb Ezután lapszemle, egyleti élet ós vegyesek jőnek. A tárca Petx-ocalli Arthur aradi gymn. tanár értekezésének folytatását közli „a bogár-gyűjtésről.® 3. P o 1 g á r i iskola. Megjelen Budapesten, a szánidőt kivéve minden hóban 1 íven. Szerkeszti Kozma Gyula. Az 1879. máj. 1. 5. sz. „Erkölcs, illem és olvasókönyv* cím alatt hoz egy vezércikket, mely szerint az utcán, a modern színpadon és szépirodalomban, sőt