Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-19 / 3. szám

Huszonkettedik évfolyam. 3. M2E. Budapest, 1879. jauuár 19. PROTESTA1TS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési d.ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Egy szám ára 20 kr. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Előfizetési felhívás a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1879-dik évi, huszonkettedik folyamára. Előfizetési dij: Egész évre Ö forint, félévre 4: forint 50 kr, negyedévre Q forint QS kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Ballagi Mór. A sirályok. A dolgok nem szülnek egyebet, mint a mi bennök van. Lamartine. A politikai ég beborult és a vészmadarak röpkedése a társadalom viharhányta hajója körül arra mutat, hogy végzetes események előestéjén állunk. Már már behúzzák % vitorlákat: a pápa kiadta visszafelé intő encyklikáját, Bismarck meg a socialistatörvény után azon uj törvényjavaslatát, melyet a néphumor találón „szájkosár törvényjavaslatnak" nevezett el. Az ellenkező utakon bár, de ugyan azon cél felé törekedve a római egyház mindig kéznél volt, mikor a politikai reactió a szabadsági eszmék elnyomására vállalkozott. 1815-ben a népek szabadsága ellen alakúit u. n. szent szövetség gyámolítására VII. Pius visszaállítja a jezsuitarendet, melyet egyik esalatkozhatatlan elődje, mint államra és egyházra egyiránt veszedelmest feloszlatott volt; az 1848 után bekövetkezett reactió művét az esküszegő 111. Napoleon IX. Pius segítségével vezeti, ki a clerusnak rövid időre visszaszerzett befolyását rendelkezé-I sére bocsátja, és ma mit látunk? Míg Berlinben a „vasember" a parlamentet mintegy kisdedovó intézetté akarja átalakítani, melyben a tagok a mester szavára hallgatva kimért tactusra mozogjanak és beszéljenek: addig Rómában Isten egyházi alteregója rábeszélő szelídséggel azt tanácsolja a népeknek, hogy hagyjanak fel az elődje által dög vészesnek jelzett liberális tanokkal, keressenek menedéket az egyedül üdvözítő egyház kebelében és térjenek vissza a föltétlen engedelmesség középkori álláspontjára, hol ,,ha odáig érnek a dolgok, hogy semmi menekvés nem látszik elérhetőnek, a keresztyén türelem beható imával fordúl az Istenhez segélyért." S miért mind e nagy készülődés? Mert a társadalom veszélyben van, kiáltják világszerte, s így a kormányok kötelessége a veszedelem elhárítása végett mindenekelőtt a szabadságot fékezni, és a rendet és csendet helyre állítani.