Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-01 / 22. szám

hosszáig sőt tovább ülni kell ? még pedig az iskola­rendet is megtartva. Igenis, mert septemberrel, ha az elején nem is, de az utolja fele már többnyire a zordo­nabb idők beállnak, a kintiételt gátolják. Ks ha ez csak septemberben tartana így ! de sőt inkább, a mi kevés jó idők voltak is, minden nappal tovább megy tőlünk ; minek következtében jobban jobban az iskola falai közé szorít tí\iiitót és tanítványt, hol egy helyben ülésre parancsolja azon gyermeket, kinek már természe­ténél fogva is nagy ellensége az egy helyben maradás. Nem így a tavaszi idő. Március elejével beállván az iskolai első félév, habár ez időtájt még az időjárás kellemetlen is, — így legtöbb idejét nem az iskolaudvaron töltheti bár a növendék—; de minden esetre nap nap után enyhül az idő, az iskolán kivüli időtöltésre mindig tágabb tágabb kört enged. Falu helyen az iskola nemcsak tanterem, azaz elő­adási hely, hanem menhely is ; mert hiszen aki ismeri a falusi iskolai életet, tudni fogja, hogy már kora reggel jőnek a tanoncok iskolába, télen úgy mint nyáron, hon­nan némely része még délre sem megy haza. Legtöbb­nyire napszállta előtt kevés idővel bocsáttatnak el a tanoncok, mivel — különösen nyárban — a szülék do­logban vannak a mezőn. Most már kérem, ha az őszi napok a tanteremre szorítják csak nem egészen ezen iskolai időt, ki fogná elhinni, hogy az ily beszorított iskolai életet a szabad­mozgáshoz szokott gyermeki test könnyen megszokja ! Hátha még egészségi szempontból vesszük fel az ily is­kolai életet ? De a tavaszi, így a feladási első félévnél ezen tanterembe való beszoritás, ha bár egy időre megtörténik is, minden nap fogy és jobban jobban bocsát a sza­badba. Azért is, véleményem szerint az iskolai év kez­detének előnyösebb a tavaszi mint az őszi. — Másodszor azért is. Mivel sok falusi szüle gyermeke ruhácska nélkül levén, a melegebb időszakban mégis csak jobban fel­küldheti és jobban is felküldi mint a kellemetlen idő­járáskor. Ha valaki ezen mostan felhozott erősítésem felől kételkednék, tekintsen be a legtöbb falusi iskolába s ha vannak hiányzó tanoncok, kérdje meg a szüléket, miért nincs gyermekük az iskolában ? bizonyosan legtöbbje azt fogja válaszolni: »Nincs ruliácskája". Ha tavaszszal ké­sőbben hozott gyermek szülejét megkérded, miért késett eddig ? miért nem hozta hamarabb ? ugyancsak azon feleletet fogod hallani : „Nem volt ruhácskája®. Melyek miatt én az iskolai év kezdetének határozottan a tava­szit teszem előnybe. — Harmadszor azért is. Mivel legtöbb helyen ugyanekkor, az az húsvétra hagyják el a legnagyobbak az iskolát; midőn tudniillik a tizenkét éves növendékek hitben erősíttetnek, az az, agenda tanulással s úrvacsora felvételével iskolaipályájuk bevégződött. Mert véleményem szerint, ha tavaszszal végződik az iskolai pálya egynél, ugyanakkor kez­dődjék másiknál, nem pedig fél év múlva. Ezeu előadottakat tartva szem előtt, mellőzve azt, hogy a »törvény" és rendszabályok* szeptember elsejét rendelik, szerény véleményem végre is az, hogy az is­kolai első félévnek előnyösebb a tavaszi, az az március eleje ; de megjegyezvén, hogy csak falusi és kisebb városi iskolákat értek. Azt mondja Zs. L. tanitó úr: ,Május és Junius hónapok szükségesek arra, hogy a növendék iskolába szokjék, a mi keveset lehet az előgyakorlatokból előveszünk*. Bizony szép és kényelmes dolog aki ezt magáról elmondhatja. De faluhelyen szoktatásra ennyi időt semmi szin alatt nem szentelhetünk, mert. tudni kell , hogy a falusi szülének iskolából haza> ment gyermekéhez ez a szava: »leckéztél e ma fiam?-4 Jaj volna neked szegény falusi tanitó, ha két hónapon át mindig azzal.menne haza a gyermek „nem". De még ám azt is' megkérdik : „Mit tanultatok? Tudsz e már valamit ?* mikből látni való, hogy két hónapig még sem lehet csak szoktatni, hanem tanítani ís kell és minden bizonynyal állithatom, hogy bár két, legfeljebb három hétig — a feladások miatt várakozni kell a tanítás megkezdésével, de minden bizony nyal ki aprilban megkezdheti az í$va olvasás tanítását, a kis betűk ta­nításán végig is mehet a nyári vizsgáig. Természetes dolog, hogy a mit Zs. L. tanitó úr elveszett időnek tart, t. i. hogy szeptemberben újra kell kezdeni az előadást, én nem tartom elveszettnek ; mivel ezen ismétlés már gyorsabban történik mint az első tanítás; sőt azt hiszem, tudni kell minden tanítónak, hogy az egész iskolai tanitás gyakori ismétlésekből áll, s kell hogy álljon, különösen kezdő gyermeknél. HAGYMÁSI PÁL, az alsóborsodi mezőkeresz­tesi ref. tanítói kör elnöke. TÁRCA. Régi egyházi dallamainkról. Nem tudom, ha ráadta-e már valaki a fejét arra a töredelmes fáradságra, hogy utánna nézzen és saját tapasztalásából győződjék meg, mily nagy kár s csaknem helyrehozhatlan hiba követtetett el jelenlegi rv ef. énekes könyvünk szerkesztésekor azáltal, hogy a szerkesztőség­ben nem volt talán egyetlen egy ember se, kinek zené­szeti ismerete Maróthy uramon túl terjedett volna ! (Ezzel én korántsem Maróthyt akarom dehonestálni, — örök és maradandó az ő érd jme!) A ki legalább utánna nézett volna a dolognak a dallamok megválogatásánál! Mint e cikk címe is mutatja, itt nem lesz és nem is lehet Zsoltárok dallamairól szó, hanem az énekek, hymnusok, dicséretek dallamairól!

Next

/
Thumbnails
Contents