Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-27 / 17. szám

hetett meg az aszódi ev. gymnasium Pestmegye hazafi közönsége előtt, mikor egykori tanitványa, Petőfi emlékének nemzeti ünnepet szentelt, leleplezve a gymnasium homlokzatába helyezett emléktáblát 1875. május 26-án. Ez ünnepély alkalmával gyűlt össze közadakozásból a P e t ő f i-ö s z t ö n d i j, legjobb magyar Írásbeli dolgozatok megjutalmazására. Kevéssel utóbb tette M a s z n y i k J á n o s, tiszaföldvári ev. lelkész, az intézet egykori tanitványa, 200 ftos ösztön díj-alapítvány át. S e két alapítvány, a régi C s e r n y á n s z k y Imre féle alapítvány nyal együtt segélyt is, ösztönt is nyújt jóravaló fiuknak a tudományos pályán előhaladhatására. Ez örvendetes küljelenségek mellett csendben, de biztosan haladt elő az iskola belélete s úgy, hogy az aszódi ev. gymnasium a nagy közönség szemében is életre való, szükséges, sot nélkülözhetlen intézetnek tíint fel. Számos szüle csak nagy áldozatokkel vagy épen nem is taníttathatná fiait, ha e hézagpótló intézet nem volna, leszámítva a fővárosi ev. gymnasiumot, messze távolban sem lévén ev. középiskola. Minden egyes ily eset egy-egy nyereség a protestáns közmivelődésre s azzal a hazára nézve is. Különösen fontos még azon körülmény, hogy Aszód contingense sok oly tanulót ad a gymnasiumnak, kiknek ev. szülői iparosok s fiaikkal csak 4 osztályt akarnak végeztetni, aztán bizonyos mesterségre adják őket. Ezek által az iparos osztály értelmisége gyarapszik. S így, ha ez intézet a nevezett szülők közelében nem volna, fiaikat a népiskolán túl épen nem taníttatnák. S az intézet életrevalósága kitűnik abból is, hogy jóllehet közelben kath. gymnasiumok vannak, a kath. szülők fiaikat mégis az aszódi ev. gymnasiumba adják. A gymnasium jövedelme a b. Podmanicky Ármin által adományozott vásári jog jövedelméből, tőkekamatokból, 6 évre szóló segélyekből és tandíjból 2360 ft. 75 kr. tesz ki, nem számítva hozzá az egyik tanár föld és termény-jövedelmét. Kiadása tanári fizetésre, tűzifára, épülete javítására, szolgadijra kitesz 2130 frt. s úgy felmarad 230 ft. 75 kr. A tanári fizetés csupán 600 ft és 2 öl fából s nőtelen embernek való lakásból áll. Kívántatnék még a tanári fizetések felemelése egyénenként 100 fttal, szállásdíj egyénenként 150 ft, mi 850 ftot tesz ki, miből ismét a 230 ft. pénztári maradvány levonatván, marad az esperesség által pótlandó évi szükséglet: 620 ft. 620 ft! Valóban szerény szükséglet! Kétségkívül, tekintettel a protestáns szegénységre, szorítkozott a gymnasium vezérlő-bizottsága a kivánatok minimumára. Mert tanárnak a mai körülmények számbavételével, mi 1200 ftot adnánk. Midőn tehát az aszódi tanári kar szerény kivánataival lép a pestmegyei ev. esperesség elé, azokban erkölcsi kötelességből folyó teljesíthető kérelmet kell látnunk. 600 ft! — Felváltva, azt egy-egy urunk is letehetné a protestestáns tudományosság oltárára! De hát „megnehezült az idők járása felettünk !* Mai napság ily áldozatokra nem lehetvén számítani, osszuk azt magunk közé testvéri jó indulattal, hozzunk rendszert eddigi adakozásainkba és — ki lesz teremtve az aszódi gymnasium részére az évi segély ! Esperességünk a mult évi hivatalos adatok szerint 41,316 lelket számlál. Felvéve csak 40,000 lelket, esnék ez összeg kiteremtésére egy lélekre másfél krajcár. Tudjuk méltányolni az „élő tőkét®, az évről évre adakozó híveket, van is rá a többi között egy példa Békésben, hol évenként nagy összegeket áldoznak az esperességbeli egyházak a szarvasi főtanoaa fentartására 5 de a mai világ nem szereti magát végtelenig lekötelezni s ezért még egy félkrajcár hozzáadása, tőkésítése és kamatoztatása mellett 18 év alatt megszűnnék az évenkénti adakozás s előállna az élő helyett, — a szükséges pénztőke. De szóljunk világosabban ! A lélek szerinti 2 krajcáros adakozásból befolyna az esperesség pénztárába 800 ft. Ebből kiadatván az aszódi gymnasiumnak az évi segély, 200 ft 8% mellett tőkésittetik. Tizennyolc év alatt előáll egy 8 ezer ftot meghaladó alap és az egyházak adakozása megszűnnék. A gyűjtés rendszere pedig e következő lenne. Nagyobb egyházakban alkalmaztassék a kivetés és a szabad adakozás, kisebb egyházakban alkalmaztassék csupán a szabad adakozás. így pl. Kis-Kőrös 100 ftot kivetés, 57 ftot szabad adakozás utján gyűjtene be. A legifjabb, kis egyház, F ó t h (Mogyoróddal) 7 ft. 35 krt. szabad adakozás utján könnyen gyüjthetne be. Nagyobb egyházak takarékmagtáraikból is szavazhatnának meg bizonyos részletet az összeg könnyebb előállithatása végett. Ha pedig ezen felül is még hoszúnak tartjuk a 18 évi időszakot, akkor adja ki az esperesség utasításul, sőt minden egyes lelkész kövesse az ügy iránti szeretet természetes utasítását: Gyűjtsünk tőkét, alapító pártfogókat is a tudományosság szent ügyének. A közönség pedig, melyről Ompolyi a „Vácvidéki lappban, az aszódi Petőfi-ünnepély alkalmával mondá : „Vidékünk értelmisége a legszükmarkúbban viszonozta mindaddig az aszódi tanodának ama jótéteményt, melyben fiai gondos nevelésével évenként részesiti®, — elhagyva eddigi önelégült nézői szerepét; lépjen kiváló állású egyéneiben a gymnásium alapitói közé s az idézett író szerint »rakj a le Petőfi, a hazaszeretet költőjének emlékezetéül alapjait azon szerény tanoda nagyságának, mely hazafias szellemében méltónak bizonyítja magát egykori tanítványához !* Ily úton a szerény 8—10 ezer forint tőke — ha Isten is úgy akarandja — előálland rövidebb idő alatt is. LÁNG ADOLF, pestm. ev. alespercs.