Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-13 / 15. szám

szervezetünknél az egyes egyházak, egyházmegyék és kerületek mind megannyi védvára1

', bástyái voltak alkotmányos és vallásos szabadságunknak. Nyilvánitani kívánjuk, miszerint a vallásunk szellemével azonos egyszerűséget, tiszta vallásosságot, kormányzatunk s átalános szervezetünkben, a mint azt őseinktől örököltük, s a mint azt a történelem kifejezte, fenn tartandónak ítéljük. Ezen elvekből kiindulva, 1-ör is, miután mi, az összetartás, tömörülés elegendő kötelékeit és feltételeit találjuk a szervezet egyöntetűségében, miután mi több garanciát vélünk az autonom egyházkerületekben, egyházmegyékben és községekben, mint egy, néhány egyénben összepontositott, s az emberi gyarlóságnál fogva könnyebben eltántorítható testületben, végre miután mi nem találjuk sem szükségesnek sem üdvösnek, egy az államéletben már is túl kifejlett kormányi omnipoteneiának vagy pápai hatalomnak útját egyengetni, s elegendőbbnek tartjuk a küzdelmet az államhatalom túlkapásai ellen, semhogy erre vallástestületi szervezetünkben is alkalmat rendezni hajlandóságot érezhetnénk ; nem látjuk szükségét országos egyházi tanács felállításának, annál kevésbbé pedig, mert ily egyházi protestáns minisztérium felállítása már budge- ; tet feltételez. 2-or óhajtjuk ugyan, hogy nagyobb célok elérhetése, s közsegélyezés lehetővé-tétele tekintetéből közpénztár állittassék fel, azonban az állami, évről-évre növekedő 1 közterhek súlya alatt már is görnyedező és naponként nagyobbodó szegénységgel küzdő felekezeti tagok nagyobb, s könnyen bomlasztásra vezethető terheltetése nélkül; s e közpénztárt nem akarjuk oda terjeszteni, hogy az egyes egyházkerületek s egyházmegyék pénz- és vagyoni állapotát elnyelje, 3-or. Szervezetünket, közigazgatásunkat, törvénykezésünket szabályozó törvényeink legyenek szabatosak, világosak, a formák külsőségeitől mentek, hogy mindenki által könnyen átérthetek és megtarthatók legyenek, s a kifogások sokféle nemeinek útját bezárják ; s a menynyiben ezek nagyobb részben, a körülmények követelményeihez képest történetileg már kifejlettek s életben vannak: ezek összeszedésén egyöntetűekké tételén túl kevéssé terjeszkedjenek. Minél fogva elvetendőknek tartjuk, a választásnál javaslatba hozott szavazatbontó bizottságot, mint külön hatóságot; bontassanak fel a szavazatok választmány által, azonban annak hatósága ne terjedjen tovább, mint hogy a szavazatok eredményét, az -őt kiküldött egyházkerületnek bejelentette ; — a zsinati képviselőség nem igen Ígérvén fényes és zsíros hivatalokat, s így ment levén azon csábingertől, mely annak elérhetését erkölcsmérgező vesztegetéstől tehetné j függővé : azon intézkedést, mely annak megtorlása iránt terveztetett, feleslegesnek találjuk, s elegendőnek tartjuk, hogy az igazolás, a választási jegyzőkönyv alaki megvizsgálásában határozódjék; valamint mellőzendőnek I tartjuk a parlament chablónjai közül átvett tanácskozási rendtartás behozatalát is. 4-er. A törvénzhozásnak fel kellvén ölelni minden vidék helyi viszonyait, s a rendezés nem a jog konfiskációjából állván: a választási joggyakorlatot minden egyházközségnél fenntartandónak véljük; következőleg a képviselők számát nem a kerület népességéhez, hanem az egyházak számához mérten kívánjuk megállapítani. (Vég-e következik). Sz. E. A gömöri ref. egyházmegye észrevételei a zsinati előmunkálatokra-Alólírottak a nt. esperesi hivatal által bizottságilag kiküldettünk a kibővített zsinatügyi munkálatok ismételt átvizsgálására, azzal az utasítással, hogy munkálkodásunk eredményét jelen közgyűlésünk elé terjesszük be. Tisztelettel jelentjük, hogy küldetésünkben híven eljártunk. A zsinati tervezetet figyelmes gonddal és ügyszeretettel átvizsgáltuk s az arra tett alázatos véleményünket van szerencsénk a nt. egyházmegyére a következőkben beterjeszteni. Mindenek előtt kiindulási pontúi e fontos kérdésre kívánunk megfelelni : Van e a magyar ref. egyháznak jelenben szüksége zsinatra, óhajtott célját eléri-e vele, és alkalmas e a mostani idő a zsinatolásra. Hogy a magyar ref. egyházak kebelében egy magasabb törvényhozó és igazgató fórumra, mely egyházi és tanügyi dolgainkat egyöntetűleg rendezze, — nagy szükség van: érezzük, mindnyájan. Ot egyházkerületünk mind megannyi külön álló kis egyházi állam, különböző törvények és igazgatási elvek gyakorlása által. Ezeknek egy evangeliomi testté forrasztása, egyenlő törvények és kormányzási elvek megállapítása szempontjából is, — kívánatos és áldásos dolog lenne. Igen, de elérjük-e magas célunkat a zsinattal ? Most az egyházkerületek teljes autonómiával birnak, gyűléseikben hozott határozataik érvényesek fejedelmi -szentesítés nélkül is a zsinat határozatai pedig mind addig érvénytelenek, míg azokat a fejedelmi kegy nem szentesíti, amire pedig sok egyénnek, sok érdeknek lehet befolyása Ugyanazért, mind addig, míg a törvényhozás a vallásszabadság s tökéletes egyenlőségről szóló törvényt meg nem alkotja, s az egyháznak az államhoz, a hitfélekezeteknek egymáshoz való jogviszonyait nem rendezi: a zsinattartást idő előtti dolognak tartjuk. Megbéníthatná ez az egyházközségek, megyék és egyházkerületek autonómiáját; azért garantiát nem vállalhatna, mert magának is minden határozata, a fejedelem garantiájától függ. Ez az egyik lényeges ok, amiért mi, még most aggódva félünk a zsinattól. A másik ok a jelen idő mostohaságában, szeretett magyar hazánk szomorú viszonyaiban fekszik. Csapás-csapásra jő. Igazságtalan háború, rettentő elemi csapás, szegénység, nyomor, pusztúlás fent és alant! Ott van valami a levegőben a miazmák azon fajából, a