Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-13 / 15. szám

SYNODALIA Tűnődések Török Pál püspök urnák a Prot. Egyh. és Isk. Lapban megjelent következő cikke felett: „A magyar ev. ref. egyház zsinatáról és a zsinati előmunkálatokról.'1

III. (Vége.) Török Pál püspök úr szerint, a tiszántúli ref. egyházkerület, midőn a zsinattartásra vonatkozólag inditványát megtette, azt elhirtelenkedve, kellő megfontolás "nélkül, praeeipitálva bocsátotta ki. Olvashatni a »Magy. prot. egyh.és isk. Figyelmező 1877-évi folyamában Révész Imre urnák » A zsinattartás ügyének múltja a tiszántúl' ref. egyházkerületben" cimü történelmi dolgozatából és kimutatásából, hogy már 1838-ban a Pesten tartott konvent jegyzőkönyvének 4-ik száma szerint, a zsinattartását mind a négy egyházkerület közönségesen óhajtotta. A tiszáninneni egyházkerület 1846-évben szintén kifejezte a zsinattartás iránti akaratát és felhívta a testvérkerületeket annak megvalósítása ügyében közreműködni. 1848-ban is midőn B. Eötvös József miniszter által íolszólittattak a ref. egyházkerületek, hogy kivánják-e a budai zsinat kánonainak megerősittetését, mert ő azt .kieszközölni kész leend? szintén voltak kerületek, melyek az egyház rendezés tekintetéből, mielőbb a. zsinat megtartását óhajtották. — 1856-ik évtől kezdve még határozottabban hangoztatták az egyházkerületek az alkotmányozó zsinat'artás iránti óhajtásukat, mind a Felséghez intézett felirataikban, mind pedig azon tekintélyes küldöttségek által, mefyek Bécsben 1857. ápril 20-án, 1860. január végén ő Felsége e'őtt' személyesen megjelentek ; egész tisztelettel kérvén, hogy »engedtessék meg nekik autó. j tonomikus zsinatba egybegyűlve önállóan törvényeket ! alkotni" stb. stb — Es ime mégis midőn a tiszántúli egyházkerület 1877-ben előáll azon indítványával, hogy mielőbb egy alkotmányozó zsinat tartassék s annak elérésére tétessenek meg a szükséges előintézkedések, miképen vádolható elhirtelenkedéssel, hiszen egy régi óhajtásnak, egy közös szükségérzetnek adott az által kifejezést. — S ez nem praecipitatió, hanem a történelmi tények rendes folyománya, hogy miután még mindig hiányzik a magyar ref. egyházban az országos egység, szerves egyházalkotmány stb. tehát mindez létesíttessék valódi törvényes uton. De T. P. úr szerint, nemcsak az indítvány van elhamarkodva téve, hanem az ez érdemben tett eljárás és intézkedés is mind praeeipitálva van. Mert ime a konventi bizottság munkálatával még egészen készen sincs, már is sürgeti a konvent összehívását s azután a zsinat mielőbbi megtartását. Szó sincs róla, hogy a konventi bizottság nagy mértékben érezvén, miszerint több fontos és halasztást alig szenvedhető ügy megoldását illetőleg gyors tettekre volna szükség; nevezetesen belátva, hogy a protestáns tanügy terén közszellem megteremtése, egyenlő törekvés és eljárás létrehozatala volna kívánatos ; továbbá az orsz. domestica, bclmisszió, a hívek lelki épületéről való célszerűbb gondoskodás stb. — mind csak a kegyes óhajtások tárgyait fogja képezni, mig valódilag szervezve nem leend a református egyház; — mert azokban a fontos ügyekben az egyházkerületek egyenkint alig tehetnek valami nagyobbszerü és az egész ref. egyház egyetemére kiható, biztos és maradandó értékű intézkedést : tehát lelkéből óhajtotta, hogy mindezen fontos ügyek, az egyedül illetékes és törvényes uton, a zsinat által mielőbb megvalósulást nyerhessenek, azért fejezte ki azon' óhajtását, hogy munkálatait az egyházkerületek már e tavaszszal tartandó gyűléseikben vegyék tanácskozás alá. — S bizott abban is, hogy az egyházkerületek bölcsesége és jóakarata a hézagos és hiányos munkálatokat ki foghatván pótolni és javíthatni, a zsinatra való készületben mind előbb-előbb haladhatunk. —- Az is igaz, hogy az iskolaügy rendezésére vonatkozó javaslat, még csak ezután fog elkészülni. Hanem e tekintetben a bizottság késlekedését és célba vett eljárását kimenti, és okadatolja azon körülmény, hogy az iskolaügy, szorosan véve, az egyházalkotmányhoz nem tartozik, a honnan a bizottság kiküldését s működési körét meghatározó jegyzőkönyvben egy szóval sincs említés téve arról, hogy a bizottság e tárgyra is kiterjeszsze figyelmét, úgy hogy ha szorosan ragaszkodik a jelzett jegyzőkönyvhöz, azt egészen mellőzhette is Volna ; hanem miután tudta és mélyen érezte a bizottság, hogy hazánkban menuyire össze van forrva a protestáns egyház az iskolaügygyel, annyira, hogy valódi protestáns iskolák fenállása nélkül egyházunk élete is veszélyeztetve van, azért vette fel az iskolaügyet külön és önállókig. Es hogy annak a tárgyalását épen a konvent megtartása előtti napra tűzte ki, az pedig magyarázatát abban leli, mert a mindenesetre költségekkel járó összejövetelek számát — a mely költségek épen T. P. úr szerint meg is ijjeszthetik a kizsarolt egyházközségeket és egyháztagokat — kevesbíteni kívánta. — Különben az iskolaügy, a zsinatra csak az általános elvek meghatározása szempontjából tartozván, e javaslatnak csekély véleményem szerint minél egyszerűbbnek és rövidnek kell lenni, az országos egyházi tanács jogkörébe tartozván a tanügy mezején megkívántató részletes intézkedések és eljárások megtétele és szabályozása. Török Pál úr az unificatió vádját is felhozza a bizottság munkálata ellen, pedig ha kellőleg figyelembe veszszük, elég szabad tért enged az a javaslat, ugy az egyes egyházközségeknek, mint az egyházmegyéknek és kerületeknek autonomikus belkörü intézkedések megtételére. P. o. a 17. § szerint. „Az egyházközségi közgyűlések alakulásának és működésének módját, valamint azt is, hogy tagjai választott képviselők legyenek-e vagy az egyházközség választásra jogosult minden tagja : az egyes egyházkerületek szabályrendelettel állapítják meg. " 29*