Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-16 / 11. szám

elé terjeszti. Lássuk, hová vág ez ? Tégy ük föl a legjobb esetet, miszerint az eddigelé kész előmunkálatokat e. megyék s kerületek annak rendi szerint letárgyalták, a convent szintén * tegyük fel, hogy a eonventet megelőző napra a tanügy rendezéséről szóló tervezet a tanitókra vonatkozó kánonokkal együtt valóban elkészült, s a bizottság által eonvent elé terjesztethetik : quid tunc ? Mit lesz teendő a convent eme tanügyi új, eddig ismeretlen, munkálattal ? melyet sem e. megyék, sem kerületek nem láttak, nem is láthattak, mert készen sincsen, csak a convent előtti napra kell hogy kész legyen. Könnyű a felelet. Minthogy a conventnek nincs, nem is lehet oly megfeledkezett vakmerő tagja, a ki az előmunkálatnak emez uj szakaszát e. kerülete nevében s részéről tárgyalhassa : kéntelen lesz a convent a tanügyi szakaszt rendes uton tárgyalás végett kiadni; és tartatni fognak újfent e. megyei, kerületi s conventi gyűlések. Hogy tetszik ? így jár mindenki, egyesek, bizottságok, testületek egyiránt, ha útnak indulnak in nomine Doinini quidem, de terv nélkül, compass nélkül. Majd, ha ezen tragikomédia el lesz játszva s a függöny legördül, bátor leszek kérdeni, a színjáték s diszítményei hány száz és ezer forintjába kerültek az alamizsnás pénztáraknak ? Tartok tőle, az eredmény lesz, hogy ez üzlet nem rentírozott; és Zsedényi szelleme telephonon át azt izeni, nagyobb az ár és költség, mint a nyeremény és haszon. A zsinattartás és a zsinat tagjainak költségeit, eleve tudom, szokás szerint, a gyülekezetektől fogjuk kivánni, melyeknek legnagyobb része alig képes önmagát fentartani, föld- és egyenértéki adóját fizetni, e. megye s kerület részére évenként tetemes összeggel adózni: hogy kivánhatunk ezektől pénzsegélyt luxus artikulusokra ? Legillőbb volna, hogy a költségeket fedezzék a részvényesek, a kik zsinatolnak. Mert tartok tőié, ezen szegény, zsarolt egyházak rövid időn azt fogják kérdeni, felsőbükki néhai Nagy Pál szavaival: Nt. esperes úr, ft. superintendens úr ! Nem lehetne-e olcsóbban üdvezülni ?! Szerintem, indítvány, ügy, idő, eljárás, mind praecipitálva van. Ágost. hitv. rokonaink — kik 1860 óta, már 18 éven át, készültek a zsinatra, és ennek számára a kellő munkálatokat is sajtó utján még 1870-ben kiadták — ma sem mernek, sem akarnak zsinatba menni, igen fontos okoknál fogva. Engedjünk kellő időt e. megyéknek s kerületeknek a munkálatok felülvizsgálására, az ügy barátoknak s szakavatott férfiaknak irodalmi téren nyilatkozhatni. Ez a bizottságnak is érdekében van, kész munkálataira nézve. Ha a bizottság időt enged az irodalmi munkásoknak : akkor az én savanyú cikkem mellett, soksok édeskés és lágy melodiáju dicsénekeket is nyerne. (Vége következik). TÖRÖK PÁL. I \ KÖNYVISMERTETÉS Halotti Imádságok, háznál és templomban. Irta: Celder Márton elébb hittérítő) jelenleg felsőbányai reform, lelkész. Budapesten. Kókai Lajos bizománya 1878 nagy 8 rét 493 lap ára 2 frt, kötve 3 frt. Mint a szerző előszavában megjegyzi, halotti imádságait 23 éves lelkészi hivataloskodásában előfordult gyászesemények alatt irta. Ugyanis mint röviden érinti: elébb 5 évig losonci lelkész volt; utóbb hittéritőként működött Moldva-Oláh- és Törökországban, míg nem 8 év óta Felsőbányára lelkészszé választatott s jelenleg is ott működik. Könyvét Fördős Lajos kecskeméti reform, lelkésznek, mint az egyházi irodalom ismeretes vezérének ajánlja, ki azt kéziratban átolvasván kiadásra serkentette. A halotti imák és beszédek minden esetre a lelkészi hivatal legfontosabb teendői közzé tartoznak. Ha igazán át vagyunk hatva hivatásunk szellemétől : hallgatóink sorsával azonosulnunk kell. Különösen halálozások alkalmával a fennmaradt keservesek és a halotti gyülekezet is legérzékenyebb s legmeghatottabb, sok esetben a veszteségben az illetők csaknem kétségbe esnek s úgy vagyunk hangolva: hogy az evangelium szerént sirnunk kell a sírókkal. Ily esetekben, a lelkész hideg egykedvűséggel nem állhat meg s bölcselmével: durum sed levius fit patientia quid quid corrigere est ne fas, — nem léphet elő. Ez megsértené a mélyen gyászoló szíveket s közönyösséget keltene a halotti gyülekezetben. Mélyen le kell ereszkednünk a fájdalom legmélyebb mélyére s a hit és vallás égi balzsamát csöpegtetnünk a lelkekbe ; s a sír és halál sötétén keresztül egy nyilast kell keresnünk, mely a lelket a túlvilágba ringatja s a lélek örökélete s a viszontlátás reménye felől meggyőzi. Midőn kedveseinket elvesztjük, oly jól esik lelkünknek, hogy a halhatatlanság szellem-hónában egyszer velők viszont találkozunk; ők Istennél vannak — s Isten velünk marad atyai kegyelmével s látatlan kezeivel letörli könnyhullatásainkat. A lélek halhatatlansága a legmagasabb és szentebb költészet, sőt metaphisikai igazság, mely a keresztyén kijelentés által bizonyossá válik. Innen a költészet öröklött birása, sőt eleven érzéke kell ahoz, hogy jó és hatástgerjesztő lelkészek lehessünk. Celder a fennirt kellékeknek tökéletesen megfelel. O úgy szólva egészen át van hatva hivatása magasztosságától. Vallásos költészet és magyar protestáns szellem lengi át egyházi műveit s főleg a jelen halotti imakönyvét. Oly változatos és részletes tartalmú, hogy nem is fordulhat elő oly alkalom, melyben másra volna szükségünk. Gyermekek, ifjak, középkorúak, hajlottéletüek, Öregek és kiváló esetek alatt a legválogatottabb halotti imákra akadunk. Vannak háznál, templomban, a sirnál és egyházi beszédek előtt mondott imák, melyeket még