Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-16 / 11. szám

» ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. aMert ismeretes dolog, hogy egyházunk e hazában j legtöbb hivőt számlál, értelmi miveltség te-l r én pedig ép úgy túlszárnyaljuk versenytársainkat, valamint segédforrásaink is bőven állnak rendelkezésünkre. — Az ok tehát, mely hanyatlásunkat idézi elő, nem külső ok, hanem az bennünk keresendő. Megfeledkeztünk arról, hogy egyházunk úgy históriai múltjánál, mint jelen helyzeténél fogva hazánkban vezérszerepre van jogosítva.. . Lépjünk ki már egyszer tétlenségünkből, foglaljuk vissza a minket illető tért mindenütt! Mindenekelőtt pedig készítsük elő a tért a közoktatás terén és itt ne állapodjunk meg az elemi és középiskoláknál, hanem fordítsuk figyelmünket a felsőbb tanintézetekre, hol érdekeink oly rendkívül fontosak... Mi igen jól tudjuk, hogy a jövő azon ügyé leend, mely a legtöbb tehetséget mondhatja magáénak.® Ugyan e tárgyról való közlemény a március 8-iki szám vezércikkében „Ál d o z z u n k!'' cím alatt folytatva. Ebben hangsúlyozza: »A kath. egyház első fellépése óta az emberi mívelődés leghatékonyabb tényezője volt. — Egyházunk azon buzgalma, melynélfogva az emberiséget nem csak addig soha nem hallott vallási és erkölcsi eszmékkel gazdagítá, hanem működése körébe vonta azoknak értelmi és politikai művelődését, adta meg neki azon bámulatos befolyást, melyet az emberiség, világ életében mindenkor és mindenütt érvényesített. — Mert a miveltség kérdése hatalmi kérdés egyszersmind Az emberiség az eszmék hatalma alatt áll ; ki reá hatni akar, annak őt e téren kell felkeresni és legyőznie ! Ennek tudata hatotta át az egyház fejeit, midőn Európa legelső tudományos egyetemeit létrehozták Halad* nunk kell tehát. Az ügy nem egy egyházmegye, hanem az egész kath. magyar egyház ügye. Az alap meg van, csak tovább kell fejleszteni. — Ünnepeljük meg ő Felsége családi jubileumát azzal, hogy egy kath. egyetem felállítására összesítjük erőnket!® íme a minden eszmélni, gondolkodni képes magyar prot. emberre nézve rendkívüli érdekű kath. szellemi mozgalom! Ha az ellentáborban ily nagy mérvű tudományos fölszerelés, szellemi harcra való készülődés látszik, szunnyadhatni-e a mi táborunkban ? Epen nem! tíőt ha élni, sikeresen élni akarunk, teljes erővel mielőbb munkára, hogy a prot. egyetem létesüljön. Mert nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar protestánsság létjoga, életképessége, mívelődésképességétől függ, a mint nő ez, úgy nő amaz és megfordítva Itt mint igen figyelemre méltót megemlítem, hogy a jog- és államtudományi tanulmány és vizsgarendszer tárgyában tartott értekezleten Tanárky államtitkár úr igen bölcsen oda nyilatkozott, hogy a jogakadémiákat csak két évi tanfolyammal tartaná meg, követelvén, hogy minden magyar jogász a 3-ik és 4-ik évet egyetemen vagy teljesen berendezett jogi fakultáson töltse. Ez esetben két egyetem nem lévén elég, egy harmadikat kellene felállítani tökéletesen berendezett jogi fakultással, | mely előtt szigorlatok is letehetők s mely jogtudorokat is kreálhat. A jogakadémiák 3. és 4-ik évfolyamának eltörlésével az alapok melyekből fentartattak, az alapítandó jogi fakultásra lennének fordítandók. Reményű, hogy ily szervezet mellett a protestánsok is hajlandók lesznek egy negyedik teljes jogi fakultás, — illetőleg egyetem, — alakítására. Tanárky úr e nyilatkozata igen figyelemre méltó. Ez a sok aprócseprő jogakadémia, így a mint van, tovább már nem tenghet. Mert ezek bölcsészeti szak nélkül valódi tudományos jellemmel nem birnak s mint máskor is jeleztem, nem egyebek mint ügyvéd-, hivatalnok-képezdék. Ezeket jó részben vagy meg kell szüntetni vagy két éves tanfolyamra kell redukálni, hogy az így meggazdálkodott összegből egy harmadik, s a prot. jogakademiákból, mint egyik tényezőből, egy negyedik prot. egyetem alakuljon. Ez a kor igénye, sürgős követelménye ; ennek okvetlen eleget kell tenni, ha a magyar protestantismus a jövőben élni, fejlődni akar. Tehát teljes erővel munkára! így bizton létesül a prot. egyetem, egyházunk és magyar nemzetünk egyik létbiztosítója, életföltétele. B. I. TÁRC A. Berzsenyi „Fohászkodásáról". (Töredék egy nagyobb tanulmányból.) (Vége.) Az előbbi szakhoz képest ez megint nagy emelkedés : amabban csillagok, férgek ; ebben száz világ, és most még tovább száll föllengésében: általában a tér véghatáráig. 4) „Téged dicsőit a Zenith és Nadír.® A legmagasabb és a legmélyebb, már meg sem jelölhető pont a világűrben, a térben; s e szédítő magasból, honnan tovább már nem repülhet, leereszkedik a földre. »A szél veszek bús harca, az égi láng Villáma, harmatcsepp, virágszál, Hirdeti nagy kezed alkotásit.® E kis tárgyak említése nem jelent hanyatlást; mert a kicsinyt is mint a nagynak tükrét mutatja ; a harmatcsepp az egész ég képét ragyogtatja, a virág a világnak finom, csodás szerkezetét példázza. A rend is helyes a felsorolásban. A tér legtávolabbi pontjáról bocsátkozik alá a szárnyaló képzelet ; a föld felett a legfelsőbb rétegekben zúgó haragos szélvészek, melyek egy világrészből, országból a másikba süvöltenek át, s a légmérséklet megváltoztatása által fellegeket képeznek, melyek gomolyogva tornyosulnak az alantibb légkörben, s már nem világrészek, csak legföljebb tartományok felett; még alantibb légrétegben keletkezik a harmatcsepp és hull a nyúló virág kelyhébe,