Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-16 / 11. szám

És a spanyol inquisitió? — Llorente, ki az ! inquisitió titkára volt, azt mondja, hogy Torquemada alatt 1478—1498-ig 8800 ember élve, 6500 kép­ben ; utódja Diego Deza alatt 1499 —1506-ig 1664 élve, 632 képben; Ximenes de Eismeros alatt 2536 élve, 1368 képben halt meg az inquisitió Ítélete folytán a máglyán. Azt irja Loreute, hogy i 1481-tól 1808-ig, — hol I. Napoleon az inquisitiót beszüntette, 31,912 ember élve, 17,659 képben hite miatt elégetve és 291,456 más büntetésben elma­rasztalva. — Németalföldön 11. Fülöp alatt az in­quisitió 100,000 embert pusztított ki. — Álba herceg dicsekedett, hogy ő maga 18,000 embert adóit a hóhér keze alá; pedig V. Pius A'bának, midőn mint a róm. kath. egyház védője Németal­földre ment, szentelt süveget és kardot küldött aján- J clékul; — látszik, hogy a pápai áldásnak meg volt a kívánt hatása. — Thomasius, hálái tanár meg, midőn a róm. kath. egyház lelkipásztori működését tanulmányozta, kiszámította, hogy Nagy-Grergely j (+ 904) óta egészen koráig (+ 1728) 9.442,994 ember kuruzsolás miatt halt meg a máglyán. Lehetne még erre vonatkozólag megemlíteni vagy a szalzburgi protestánsok sorsát, vagy hazánk történelméből egy pár nevet, mely nem igen szép babérkoszorút szerzett a róm. kath. egyház elvei szolgálatában, például: Ambringent, Szelepcsónyit ós Caraffát, de nem bolygatjuk tovább az ügyet, mert az adottakat sem azért hoztuk fel, hogy azzal szemre­hányást tegyünk a r. kath. 'egyháznak. Nem! mi jól tudjuk, hogy minden időszaknak meg van az ő ethikai szenvedélye, betegsége és bűne. Mi beismer- ' jiik, hogy a protestantismus történelmének is meg­vannak az ő árnyoldalai és homályosságai, fogyat- : kozásai ós vétkei. De mi nem dicsekszünk azokkal, sőt nagyon sajnáljuk, hogy ez így van ós igen örülnénk, hogy ha ez nem lett volna úgy. Készek is vagyunk, mindenkor a r. katholicis­mus jótékony hatását az emberiségre elismerni: kie­melni, hogy általa az emberiség a nyers pogány szokásokból kiszabadítva szelídebb életviszonyokhoz lett szoktatva, hogy zárdái a classicus irodalmat az utókorra hozták át, hogy a keresztyén államok ala­kulásánál sok érdemeket szerzett' magának, hogy keresztes hadjáratai által a világrészeket szorosabb kapcsolatba hozta s így a kereskedelmet, ipart, köz­lekedést, általában a kosmopolitikai eszméket előse­gítette. De másrészt minden fenhéjázás nélkül az ellenünk emelt vádakkal szemközt haugoztatnunk kell, miszernt a nagy reformatiói ténynek áldása az, hogy a protestautismus a kebelébe lépett emberiségre nézve vallási tekintetben a külkényszert, a hierarchia világi hatalmát megtörte ós az egyének benső meg­győződését a vallás alapelvévé tűzte ki, a szabad vizsgálódás által pedig a tudomány, és általában az emberiség míveltsógéuek ós haladásának eléggé meg­nem becsülhető szolgálatot tett. A midőn tehát ez önvallomásunk, őszinte íté­letünk : világos, hogy nem kiváuunk helytelent, ha óhajtjuk, hogy a pápa, midőn szemünkből a szálkát kiakarja szadni, annyi önmegtagadással bírjon hogy előbb a r. kath. egyház szeméből húzza ki a geren­dát. Ha pedig azt gondolja XIII. Leo, hogy ő en­cyklikájával a protestautisinust, ügy mint Dárius ki­rály Dániel prófétát az oroszlánok barlangjába so­dorhatja szétszakadás céljából, akkor legalább emlé­kezzen meg, hogy az üldözött ártatlanság oly helyen is sórthetlen ós onnan is új, dicső erős életre kelt Isten kegyelmével! Ennyi a múltra vonatkozólag! — A mi pedig a jelenben mutatkozó socialistikus ós communistikus eszeveszett mozgalmakat illeti, úgy röviden csak annyit tartunk szükségesnek megemlíteni, hogy azok ott, hol a tiszta protestáns elvek honolnak, nem fordulnak elő; hanem igenis ott, hM a nép csak misét ós közterheket fizető rabszolgának tekintetik, ugyanis a r. kath. hierarchia és a protestáns ud­vari theologia deigratia-fóle járma alatt; de külösen Oroszországban, mely jelenleg minden exaltált nép­álmoknak sötét bölcsője. BIERBRTJNNER GUSZTÁV. ISKOLAÜGY, A prot. egyetem ügye. „K atholikus egyetemet Magyar­országnak!" Ily című érdekes vezércikket hoz a r. kath. jellemű »Magyar Állam® politikai lap március 4-iki számában. „Ha elfogulatlanul vizsgáljuk, úgymond, — a ka­tholicismus helyzetét hazánkban, lehetetlen fel nem jaj­dulni a felett, hogy az, a közélet terén távolról sem fog­lalja el azon állást, melyet elfoglalni Isten és emberek előtt képes, és jogosítva volna Veszítjük a tért, lehagyjuk magunkat szorítani szemlátomást, dacára annak, hogy az erő és jog tagadhatlanul a mi részünkön !K

Next

/
Thumbnails
Contents