Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-09 / 10. szám

gette, egy harmada pedig tubákolt, hogy a zsinat kelletlen előizét és bűzét elnyomja. De hagyján ! Ezt még ki lehet állni ; mert a ki behunyja szemét, az nem látja magán az ócska viseletet, sem a korlátokat, melyek közé szoríttatott. Van ennél nagyobb baj is. A tartandó zsinatra hivatalos az erdélyi e. kerület is. Királyhágón túli hitrokoninkkal conventileg két ízben is egyesültünk kölcsönös fogadalmak által, jegyzőkönyvileg örökítve a szövetségkötés emlékét, örvendező üdvezletek kíséretében. Őszinte barátsággal viseltetünk egymáshoz s nem is volt köztünk differentia. Okét is, mint a kik az unióhoz tartoznak, meg kellett hívni a zsinatra. Lássuk, hová vág ez ? Erdélyben a reformatio kezdete óta az egyház öuállóság, szabadság, jogosultság tekintetében, hasonlíthatlanul magosan állott a magyarországi fölött minden korban. Tekintve zsinatait, tarthatja azokat előleges bejelentés és engedély nyerés nélkül, ott a hol, akkor a mikor neki tetszik, — a tárgyakat s gyűlési személyek számát nem jelenti be fesőbb helyen, királyi biztost nem ismer, határozatokat hoz, törvényeket alkot, melyek érvényesek s kötelezők a zsinat hatalmánál fogva, a nélkül hogy a felség helybenhagyása s sanctiója megkívántatnék. Ellent nem állván ez, erdélyi hitrokonaink, mint unionisták, leszállanak a tetőről, melyen váruk áll, hozzánk a mocsárba, hogy velünk együtt küzdjenek az akadékos hínárban. De vájjon feladhatják-e, elhagyják-e biztos várukat? lemondjanak-e autonomiájok s kiváló jogaikról, cserében a mi korlátozott autonómiánkért s nyűgbe .vetett szabadságunkért ? Nem, — ezt ők nem tehették. És szerintem teljes tökéletes igazuk van. Ha ők nem akarhattak érdemetlen örökösei lenni az elődök által szerzett becses szabadság és jogoknak, önmaguk iránt hűtlenek és mostohák, az utódok ügye s érdekének eiárulói: gondoskodniok kellett jogaik biztosítékairól és megspékelték a zsinati előmunkálatokat jogfentartásokkal. Hjah, nem vagyunk egyenjogúak. Ok-e máiokai, vagy mi, a dífferentiának ? Mi, a 'kik idő előtt akarunk zsinatot tartani. Elébb használjuk fel az alkalmas eszközöket, hogy megteremjen a vallásszabadságról szóló törvény, melyre nézve annyiszor interpelláltatott s annyiszor ígéretet tett a minisztérium. A vallásszabádság- i tói elválhatlan az autonomia s gyűléstartási szabadság ; j így az erdélyiekkel egyenjogúak leszünk. Most, tekintve a zsinati előmunkálatot s helyzetet, nem lesz elérve az alkotmányozó zsinat célja, miszerint a hazánkbeli egész ref. egyháznak egységes szervezete megállapítandó, s valószínű, hogy a többi e. kerületek is, Erdély példáját követve, ragaszkodni fognak autonomiáj okhoz. Bizony, sajátságos népség vagyunk mi kálvinista magyarok ! Csak nem rég harsányan hangzott körünkben a szó : nem akarunk conventet, mert az megszüntetné az egyes e. kerületek autonómiáját, mely becses kincsöktől azok meg nem válhatuak : most pedig azt hangoztatjuk : tartsunk alkotmányozó zsinatot, mely az egész egyháznak egységes szervezetet adjon, vagy is, a superintendentiák megakarnak válniautonomiájoktól, a zsinat kedvéért. Hát a tanügyet tárgyalni s felső tanintézeteink szervezetét zsinatilag megállapítani idő előtti-e vagy nem ? Az 1790/1 26 t. c. 5 §-a szerint. „A mindkét hitv. evangélikusoknak jövőre mindenkor szabad lesz a tanítás, tanulás módját, szabályát és rendét rendezni : azonban a karok és rendek (országgyűlés) alázatos fölterjesztése nyomán O felsége által meghatározandó közoktatási rendszer az evangélikusok iskoláira is ki lesz terjesztendő.14 Hogy, mint lesz akkor ? ha a zsinat a tanintézetek szervezetét illetőleg határozott, a zsinat után pedig két hét múlva megterem az országos törvény a középiskolai s felső tanintézeti oktatás tárgyában, mely törvény az 5 dik § szerint, de a nélkül is, reánk nézve is kötelező. Eleve kellett volna gondoskodnunk arról, hogy felső tanintézeteink számára egy igen derék szervezetet állítsunk elé, mely befolyást gyakoroljon az orsz. törvényjavaslatra . s törvényhozásra, mint hatása volt népiskolai egyh. szervezetünknek az orsz. szervezetre, melybe a mienkből egész szakaszok mentek át. Egyik e célra tette a dunamelléki e. kerület az egyetemes tanügyi bizottság fölelevenitése iránt az indítványt, melyet a tiszai két e. kerület készséggel fogadott s rögtön célszerüleg intézkedett is, a dunántúli pedig nem, azon okon,-mert zsinat küszöbén állunk. így maradt el az egyetemes tanügyi bizottság megújítása, pedig — ez, a tanügy érdekében, magának a zsinatnak is hasznos szolgálatot tehetett volna. (Vége következik). TÖRÖK PÁL. KÖNYVISMERTETÉS Válasz Dr. Ballagi Gézának „A népiskolai alkotmánytani kézi könyvek'" című könyvismertetésére. A „Prot. egyházi és iskolai lap* f. évi 3- és 4-ik számaiban B. Gr. sárospataki jogtanár egy cikket közöl, melyben a népiskolai alkotmánytanokat s ezek közt alulirtnak ugyanily cimü dolgozatát is bírálgatva ismerteti. Midőn B. G. kritikájára lehető rövidséggel válaszolni kívánok, előre is határozottan ki kell jelentenem, hogy kézi könyvemre nézve az ő cikke nem annyira ismertetés, mint sokkal inkább félreismertetés; amennyiben egyes helyeinek oly értelmet tulajdonit, amilyet azoknak elfogultság nélkül senki sem adhat. Egyébiránt Ítéljen a t. olvasó a következőkből : »Szűcs szerint, úgymond bíráló, a császárság mindig korlátlan monarchia s a korlátlan monarchia mindig császár-