Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-02 / 9. szám

így voltara én a „Szent Isten noha néked* kezdetű énekkel. Úgy szólván abban nevekedtem fel, hogy ez »német ének*. Gyermek koromban németek közt lakván, — noha már elébb magyar iskolába jártam, s az éneket ismertem — nagy áhítattal énekeltem vasárnaponként : ^Heiliger Gott du wohnest zwar*, s annyira össze forrt velem az a gondolat, hogy ez csakugyan német ének; — hogy midőn tanuló koromban megismerkedtem Tóth Ferenc 1823-ban kiadott „Éneklő karával-*, mosolyogtam, midőn ez énekről így ír: »Ezt hogy tiszteletes Lengyel József úr irta, a fia és barátai levelei bizonyítják: de maga nekem nem irta,* mert teljes meggyőződésem volt, hogy ez német ének, miként ezt már e t. lapok 1878. 38 számában megírtam. Akkor pedig még erősebb lett ebbeli meggyőződésem, midőn a nagytudományu Révész Imre úr 1866-iki nagy becsű munkáját „az énekes könyvről* olvastam, mert ő, egyszerűen azt állítja, hogy Földvári irta. íme ! csakugyan német, mert még a magyar szerzője sem bizonyos, akár Lengyel, akár Földvári, de nem irta, hanem legfölebb csak fordította. Hogy ez ének igazi eredete meghatározható legyen, számos kutatást kellett tennem, s ezeket megtéve már most bizton állithatom, hogy a „Szent isten noha néked" eredeti magyar ének,* s szerzője miként n. t. Révészúr állítja : Földvári. Ugyanis : a bácskai ref. németek, 'midőn hazánkba beköltöztek, — külön-különféle énekes könyveket hoztak magukkal, a szerént a mi azon a vidéken, — melyen Német országban laktak — bejövetelük előtt használatban vala. A torzsaiak, soóveiek, verbásziak hozták például a kur-pfalzi énekes könyvet, — melyben a „Heiiiger Gott du wohnest zwar* nincs! A cservenkaiak Német ország egyes tartományaiból lettek be telepítve, és semmi énekes könyvet nem hoztak magukkal, hanem eleinte a lutheránusoKkal együtt a „Marburgi* énekes könyvet használták, míg nem a Halason 1808-ban tartott generale Consistorium megparancsolta, hogy a kur-pfalzi énekes könyvet használják, — míg nem később a mostani uj német énekes könyv lett mindnyájuk által használatba véve. Ezt a mostani ref. német énekes könyvet pedig »szerkesztette* s részben „szerzette* boldogult Silling András volt vadkerti (Pestmegye) lelkész, 1830— 1835-ig tartott özvegy állapotában dolgozván rajta, s midőn kiadatott, többen kérdezték tőle, miért hogy nevét nern tette ki ? azért — úgymond — mert nem a saját zsebem után látott napvilágot, ha bár — a tanitó urak.* kai íratván le — a pincém keményen megérezte ! Tíz különféle német énekes könjvből szedte össze, úgy azonban, hogy a legtöbb éneken kisebb nagyobb mértékben változtatást vitt véghez, a mit az összehasonlítás után bárki is tapasztalhat, több énekből egész verseket kihagyott, s a maga compositióját iktatta be, ! | többeken egyes sorokat ujakkal cserélt ki, majd egyes szavakat is, — s ez énekes könyvébe — mint maga szóval kifej ezé, de meg hátra maradt — s most nem rég elhalt neje szinte vadkerti lelkész Sedivi birtokában volt — irományaiból is látható: a „Szent isten noha néked* éneket mint a ref. magyar énekes könyv egyik legszebb gyöngyét ő ültette át ! s miként ? szóljon maga a fordítás, mely fordítás — jobban mondva átültetés — oly kitűnő, miszerint a bácskai ref. tanitó urak, — kikkel alsó-baranya és bácsi esperes n. t. Kármán Pál úr, — ki kegyes volt kérésemre ez ügyben az illető tanitó urakkal tüzetesen szólani — azt mondják : hogy a „Heiliger Gott du wohnest zwar* kezdő ének, oly magas és szép irályu ének, hogy a magyar ennek fordításának látszik lenni! Ignotos fallit! De engem többé már nem ! Ugyancsak néhai Silling Andx*ás — mint hátramaradt irományaiból látszik, — önmaga is szerzett öt igen szép éneket, mely szinte benfoglaltatik a ref. né| met uj énekes könyvben Ugyan ő ültette át a Polgár-féle — a dunamelléki egyházkerületben most is használatban levő népiskolai kátét németre, mely helyett azonban más fordítás lett elfogadva, de ez sokkal keserűbb tárgy — aztán meg nem is ide tartozik, mintsem nekem itt felhozom kellene ! Most tehát a mit Tóth Ferenc 1823-ban irt a 5

Sz. Isten noha néked* eredetétől, hogy : „ez még megvilágositásra vár,* úgy hiszem meg van világosítva, s legyen bár a „Heiliger Gott du wohnest zwar* „oly magas és szép irályu ének, hogy a magyar ennek fordításának látszik lenni,* bizton s bátran állíthatjuk, hogy a „Szent Isten noha néked" eredeti magyar ének, szerzője : Földvári József volt debreceni pap, (a kiről s általában a többi debreceni illetőségű énekszerzőkről, kivéve dr. Szentgyörgyit s dr. Varga Istvánt, kikről privátim voltam szerencsés megkaphatni az adatokat, még számtalan könyörgéseimre se kaphattam csak egy betűcskét is), a német énekes könyvbe átültetője pedig Silling András volt vadkerti pap, kinek ez marad és lesz is örök érdeme. Közli KÁLMÁN FARKAS. KÖNYVISMERTETÉS A szatmári ref. egyházmegye története. Irta Kiss Kálmán n. körösi ref. hépezdei tanár, előbb mándi ref. lelkész sa szatmári ref. egyházmegye levéltárnoka. Szerző sajátja. Kecskeméten Tóth Lászlónál, 1878. (Ara 5 frt. Kapható szerzőnél N. Kőrösön.) 1—904 lap. N. 8-r. Kissé gondolkodva nyúlok a tollhoz; mert oly malheuröm szokott lenni, hogy mire én egy-egy jó könyv ismertetését megírom: akkorra már olvassa is a világ egy gyorsabb penna ismertetését a Prot. Lapban. Ke-