Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-22 / 51. szám

gyújtó villámokként cikáztak végig az ó világ rekedt légkörén, tudománya egy új világ szívverése, születése az egész világtörténet központja lőn. Valláserkölcsi elvei vakító fénynyel kezdenek hatni mindenfelé, eszméiben maga az istenség szállt le ós közeledett az emberiség felé. Ő nem egy theologiai tanrendszer megalkotásával, nem egy tudós bölcsnek fénylő apparátusával akarja kápráztatni ós magához vonni a lelkeket, nem, az ő eszméi lenyúlnak a társadalmi élet legmélyebb gyökeréig, ő új eget, új földet, új társadalmakat, tíj intézményeket akar elveivel ós eszméivel alkotni és teremteni. Igy lett az ő szelleme a küzdő embervilág legszentebb lobogójává, melyet két évezred óta ostromolnak a nem a Krisztus eszméitől világított emberi értelem csapkodásai, de a szent zászló az ostromrohamok kereszttüzéből mindig épen s megtisztulva jött ki, diadalmasan áll e zászló mindenütt a szellemvilág szirtfokain, áll mint kőszirt, melyet az igazságot őszintén kereső léleknek, s a Krisztustól elpártolt s a materializmus ingoványain libegő értelemnek hullámverései mindig csak tisztábbra mosnak. Méltán fordul tehát ma is a keresztyén embervilág emlékezete egész kegyelettel a felé a r.agy és magasztos istenember felé, ki a lelkek világán ülő setótséget tudományának és lánglelkóuek világosságával oszlatá el, ki a vallás templomát ós az istenség oltárát, melyet emberi kezek megfertőztetének, egészen megtisztította és az emberiség erkölcsi és társadalmi fejlődésének egy egészen uj ós biztos irányát jelölte meg. — Egész kegyelettel fordul a keresztyén nópmilliók emlékezete ma is a felé a magasztos szellem felé, kik földi ós mennyei üdvüket, a jogot és szabadságot egyedül csak a Jézus Krisztus isteni világboldogító elveinek köszönhetik. — Bizonyos az ma ós örökké, hogy a világszabadság, közjó ós boldogság templomát egyedül csak a Jézus szellemének s isteni tudományának nagyszerű világdiadala építheti fel. A Krisztus elveiből élet ós világosság sugárzik ma is felónk. Igen helyeseu ós igazán mondja dr. Lang Henrik: „A krisztiauismus új üdv-ós hitelv", vagy is oly valláserkölcsi elvek ós eszmék rendszere ós épülete, melyek élnek, mozognak, hatnak, működnek örökké az emberi nem megváltására, vagyis szabaddá ós boldoggá tételére. Igen a Krisztus elveiből élet sugárzik felénk, az ő valláserkölcsi ós társadalmi eszméiben egy új világ csirái vannak letéve ; ez új világ, az emberi szellem fejlődésének folyamában folyvást szülemlő ezen uj világ szellőjének szárnyai érintik homlokunkat e napokban s azon meggyőződés emeli, fokozza karács-nyi örömünket, hogy a Krisztus elveiből sugárzó élet; lesz végre is az emberiség egyetemének élete, a Krisztus elveinek ós eszméinek jövője vau, jövője az emberi szellemekben, jövője a társadalmi tevékenységek roppant ós szóles mezején, melyek elvégre is nem egyébbre valók mint arra, hogy a karácsonyi vendég eszméinek csatornái legyenek, hogy az emberiség Összes élete ne legyen más, mint viszhangja a Krisztus világboldogító szellemének. E szellem ma is és örökké a keresztyén ein-i bervilág legkedvesebb karácsonyi vendége, E szellem eljött már történelmileg a Jézus Krisztusban, s mint világtörténelmi tényező, mint a keresztyéu kultura leghatályosabb, sőt egyedüli faktora meg is ke/.dó működését a történelemben, de magok a keresztyén államok ós társadalmak még folyvást távol állanak azon tökélytől, melynek magaslatára Krisztus Urunk í isteni szelleme akará felemelni az emberiséget. De hát csak hadd lobogjanak a karácsonyi örömtüzek, hisz míg a bánat bezárja, az öröm megszokta nyitni a lélek kapuját, mint napsugár a virágkehelyt; Krisztus eszméi valósággá fognak elvégre is válni, mert ez elvekből nem csak élet, hanem világosság is sugárzik felóuk. — Világosság, tudomány, műveltség, az emberi lélek éltető levegője. — így lőn a krisztianismus az emberiség világító tornya. A pagauismus nem sokat gondolt a lelkek világosságával, a keresztyénség pedig lobogójának kibontásakor mindjárt ugy lépett fel, mint a lelkek szokatlan uj világossága, mint a tudomány barátja. Ez volt kenyere, melylyel táplálkozott, ez volt fegyvere, melylyel győzött. Tanítsatok meg minden nópeke^ szólt a mester tanítványainak. A nagy munka ma is nem szűnő folyamatban vau. Keresik az igazságot és világosságot ma is az emberi lelkek, keresik az eszmék amaz átalakító uj világosságát, melyek a Krisztusban tűntek fel ós indultak el meghódítani a népek társadalmait. „Az uj igazság minden oldalát feltárja a küzdelmes fejlődésnek, s míg egyfelől a meglevó'vel, a hagyományossal kibókülui igyekszik, addig másfelől levonja következtetéseit a továbbhaladásra" — mondja Lang