Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-22 / 51. szám

Henrik. — Strausz heves ostromát, Baur higgadt ós tudományos bírálata váltotta fel. Mi pedig azt mondjuk, hogy a tudomány világossága felderítheti a világtörténet egyes homályos pontjait: de igaz világossággal csak a Krisztus elveinek ós eszméinek világossága fogja megtölteni a lelkeket. Ez elvek a béke, szeretet és egyenlőség nagy és magasztos elvei, ezeket kell felfogni, ezeket kell valláserkölcsi és társadalmi életünkben meggyökereztetni, s ezen elvek miként a világot átidomítják Isten országává, úgy az emberi lelket is szokatlan világossággal fogják megtölteni. Ez elvek világosságát keressétek. Ezt keresse, ezt kutassa a tudomány, ezt a történelmi kritika, mely arra van hivatva, hogy míg hideg vasával lerombolja a lényeghez nem illő alakzatokat, s kimutatja az isteninek és emberinek, az öröklőnek ós múlékonynak helyét: addig utat tör a szabad vizsgálódás elvével a jobb meggyőződésnek, utat tör a lelkek ama világosságának, mely a Krisztus elveinek örök tiszta forrásából meríti fényét, zománcát, maradandó becsét. E szellemben legyen a mi zsinathoz készülő magyar prot. egyházunknak is boldog karácsonya, legyen a Krisztus elveiből sugárzó élet és világosság mindnyájunknak kedves karácsonyi vendége. Adjon az Ur boldog ünnepet! PERESZLÉNYI JÁNOS. ISKOLAÜGY. A hazai ref. tanitók legelső értekezlete. A Prot. Egyh. és Isk. Lapnak dec. 1-ső napján kelt számában egy közlemény jelent meg, a tanitói értekezletek keletkezési idejéről. Üdvözlöm iróját. E sorok irója abban a véleményben voltam, hogy legelső tanitói értekezlet Magyarországban az volt, melyet a tatai egyházmegye academikus rektorai 1846-ban alapítottak. Eleinte csak barátságos összejövetelek voltak ezek, egyik vagy másik eollegánk vendégszerető házánál. 1847-ben Perce 1 M ó r urat választottuk meg értekezleteink elnökéül_ Percei Mór úr, akkor ipa Sárközy József úr házánál Kömlődön lakott. A minden nemes dolog iránt melegen érdeklődő Percei Mór úr nem csak az elnökséget fogadta el készséggel, de értekezleteinket uri házánál nagy vendégszeretettel tartotta meg. Egyletünknek tagjává lett nem csak minden környékbeli ref. és ev. tanító, de 2—3 cath. mester is. Legelső sikere az volt egyletünk működésének, hogy a hangoztató módszer szerinti írvaolvasás tanítást léptettük életbe. Kömlödi tanító Parrag Gábor barátunk volt. Gábor barátunk amilyen kitűnő borász most, olyan kitűnő mester is volt. Tanítványaival tartottuk a gyakorlati előadást, értekezletre egybegyűlt hajlottabb korú collegáink előtt, kik nem hallgatták, mint mi, a tudós Bocsor István paedagogiáját, kik élénk érdeklődéssel figyeltek és jegyeztek, és iskoláikból kiküszöbölték a sillabizálást. Irtunk iskolai könyvöket : és pedig Kis János szőnyi rektor hit, és erkölcstant. Ács Károly Magyarország történelmét (kocsi rektor volt). Cserna István reformatio történelmét. Halka Sámuel földrajzot mint poétának illett, — versekben. Ugy emlékszem — hogy Vikár János ácsi kollegánk — bibliai történeteket írt. Ezen munkákat megbíráltuk és iskoláinkban tanitásra i elfogadánk. Értekezleteink egybe voltak kötve dal- és szavalati estélyekkel, melyekre mindég igen fényes pubj likum gyülekezett össze, kik soha se bánták meg, hogy | ezen iíju tanitók szépművészeti előadásait megláto-1 gatták. Egy pár episodot ezen értekezleteink napjaiból j emlékezetbe hozni szándékozom, ám ha ez a nagy olvasó i közönséget nem érdekelné is, mi a kiket akkor ifjúi meleg barátság fűzött össze, és most is élünk az országban az ég mind a négy tájéka felé elszórva, ezek i olvasásakor, a visszaemlékezés édes érzését fogjuk érezni sziveinkben. 1847-ik évi tavaszi értekezletünk alkalmával a rajongásig szeretett és tisztelt elnökünket, kinek neve már ekkor a hazában Kárpátoktól Adriáig ismeretes volt, ' fáklyás zenével, ismétlőleg dallal tiszteltük meg. Amint 1 ilyenkor dukál, szónoklat is volt. A világtalan dalnok*), Ács Károly barátunk tartotta a köszöntő szónoklatot. De minő sikerrel! — Még akkor nem volt olysn elcsépelt i frázis, a „népnevelés jöjjön el a te országod8

. A jelen levők mind könyeztek. Maga a mi tiszteletünk tárgya, kedves elnökünk is úgy elérzékenyült, hogy az aki különben a szónoklat oly magaslatán állott egy szót sem szólt, hanem mellette álló felesége öléből kivette angyal arcú kis leánykáját és azt felénk tartotta. Megértettük mindnyájan, hogy ez a mennyei jelenet azt tette : neveljetek. Az 1847-ik évi őszi értekezletünk kitartását if. Pázmándy Dienesné, a 48-iki országgyűlés elnökének neje követelte magának. Csak a régi világ emberei értik, milyen jelentősége volt Sárközy és Pex*celék részéről ezen concessiónak, — kik a vörös tollas, és fehér tollas korszakot át élték. Ekkor már vissza volt állítva a Pázmándy és Sárközy család közt a mérges restaurá; tiók által feldúlt békesség. Pázmándyné igazi nagy úri pompával díszítette fel az iskolatermet. A tanító cathedrája eltávolíttatván — helyére egy körülbelől 2 négyszegölnyi színpad forma emelvény állíttatott; mely zöld posztóval volt letakarva. Ezen állott egy kisded asztal, mely egy, az úrnő által sajátkezüleg hímzett veres bár*) Ács Károly barátunk tót vázsonyi pap, vak. 101*