Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-12-15 / 50. szám
mindezekről a bizottság jegyzőkönyvei s az irattárban lévő okmányok, térképek s szerződések s peres irományok, — elegendő tanúbizonyságot tesznek, melyekből még csak azt kívánta a bizottság az egyházkerületekkel tudatni, hogy az alapítványi birtokok jövedelmeiből bejött pénzek, valamint az alapítványi pénzbeli tőkék, a bizottság által a magyar földhitelintézet kezelése alá helyeztetni és annál nyilt számlára adatni határoztattak és rendeltettek, a hova minden be- és kifizetések a bizottság által megállapított és meghatározott célra az elnök vagy alelnök utalványára lesznek eszközlendők, s ekképen a pénzkezelés és elhelyezésben is a bizottság által a legnagyobb biztosság és olcsóság hozatott be, mely ekkópeni kezelést és könyvvitelt a Magyar Földhitelintézet V4 0 /0 mellett oly hozzátétellel vállalta el, hogy számadását félévenként a bizottság elébe terjesztendi. Nem mulaszthatja el ezek mellett azonban a bizottság, hogy az alapítványt érdeklő két nagyobb eseményről s illetőleg jogviszonyról az egyházkerületeket ne értesítse. Az egyik az, mely ismeretes lesz a főt. egyházkerületek előtt, miszerint Báró Baldácsy Antal a fent hivatkozott alapítványi szerződésben az alapítvány javadalmára a szerződés kelte után leteendő zálogsummákat ós beruházásokért bejövendő összegeket is lekötötte, a minthogy az örökalapitványi ajándékozási szerződés kelte után a Gróf Hunyady Teréz-Riudsmaul-féle perben 51,644 frt 59 kr zálogváltási summa a Hunyady Rindsmaul örökösök által csakugyan mindjárt le is tétetett. Ez összeget Báró Baldácsi Antal vette fel, és az alapítványnak ezt többszöri sürgetés után is ki nem adta, e helyett azonban egy ujabb alapítványt igcrt tenni, ós ennek kárpótlásául csakugyan az alapítványhoz csatolta ós az alapítványhoz adta a dévaváuyai határban Wodianer Testvéreknél zálogban lévő és általa kiváltott dévaványai birtokát, mit a bizottság el is fogadott, úgy, hogy a nevezett dóvaványai birtokok tulajdonjogának az egyházkerületekre leendő bekebelezése esetében a Rindsmaul-féle zálogváltó perben letett és az alapító ur által felvett : 51.644 frt 59 kr. alapító ur kezében maradjon. Azonban még mielőtt e birtokoknak átíratása, s illetőleg a tulajdonjognak bekeblezése eszközöltethetett volna, ezen birtokot a Gróf Hunyady örökö- | sök a Terózrátába végrehajtás utján tőle elvitték, s így az ügy az elébbeni állapotába vissza esett s az 5^644 frt 59 kr követelés iránti jog fen maradt, melynek érvényesítése iránt a bizottság szinte intézkedett. Másik, amit az alapítványi bizottság megemli- ; teni kiván, az, hogy az alapítványi birtokok ellen még egy, tudni illik a Hunyady József-féle zálogos per folyamatban van, sőt már ítéletileg el is döntetett és a zálogbirtokok Hunyady József örököseinek megítéltettek, melynek lefolytával a zálogos birtokok mintegy 2700-tól 3000 holdig fognának megkevesebbedni, minek folytatását s lehetőleg kiegyenlítését azonban a bizottság a legfőbb gondjai közé sorozta, s e tekintetben a lépéseket már megtette, amint ez már fentebb előadva van. A bizottság az alapítványi ügyekből a fent előadottakat látta szükségesnek a főt. egyházkerületekkel egyelőre tudatni, azonban nem mulasztja el az óv végével évi számadását megtenni, és azt az egyházkerületekkel az év berekesztése után közölni. Ezek ós ennyi az, mit a bizottság az egyházkerületekkel közölni kívánt és szükségesnek látott, de ha bármely egyházkerület vagy annak igazolt képviselője az alapítványi összes jogviszonyok iránt magát érdekelve találná, bővebb vagy teljes ismeretet szerezni, a bizottság szíves készséggel intézkedik az iránt, hogy az érdekelt fél az összes ügyekre vonatkozó jogviszonyokat az irattárbin lévő jegyzőkönyvekből, szerződésekből, okmányokból és irományokból a bizottság által már ez idő alatt eszközölt térképekből, a Hunyady-féle peres iratokból teljesen áttanulmányozhassa és minden oldalról átlássa és megértse. Budapesten, 1878. évi novemberhó 11-én. A „Baldácsy alapítvány" bizottsága: Gróf DEGENFELD IMRE sk. Dr. GYŐRY ELEK sk bizottsági elnök. bizottsági jegyző. ISKOLAÜGY. A selmeci lyceum és egy tót újság. (X. Y.) A „Corauhev na sione* tót egyházi lap 21-dik számának egyik cikkében felszólal a selmeci lyceum nem eléggé egyházias színezete ellen s vádolja annak nagyérdemű igazgatóját, mintha a tót nyelv irányában ellenséges indulatot táplálna s mintha még egy tanteremnek átengedését is a tót nyelv mivelésére meg-' tagadta volna. Felemlíti, hogy ezen fentebbi okoknál fogva 6 egyház, 10 lelkész, és 15 tanitó megtagadta a főiskola iránt elvállalt kötelezettség teljesítését. Cikkiró , még ugyan nem fejezte be azon szándékolt kötelességmulasztásnak igazolását s jövő cikkében talán még néhány álakoskodást hozand fel eljárása igazolásául; de már most sem mulaszthatsuk el, hogy a már eddig is felhozottakat ne állítjuk helyes világításba. Nagyon is szükségtelennek tartjuk a vallás tanítását bizonyítgatni, mert mihelyt a selmeci ág. h. ev lyceumról van szó, aki csak ez iskolát ismeri, már eo ipso feltételezi, hogy ott a törvény által megszabott
