Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-03 / 44. szám

Huszonegyedik évfolyam. 44. SlB. Budapest, 1878. november 3. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Előfizetési dij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Egy szám ára 20 kr. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásná 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. MT Teljes szíiiníi példányokkal mindég- szolg-álhatunk. Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésök mult hó elejével lejárt, annak megújítására felkéretnek. Legyen-e püspöki vizitáció? Kérdést fölvetni annyi, mint az embereket a tárgynak uj szempontból való vizsgálására felhívni. Lewes György Henrik. E kérdést Kozma József úr lapunk mult lieti számában nemcsak fölvetette, hanem a nála megszokott világos logikával meg is fejtette. A szerint, a püspöki vizitációnak a ref. egyház-alkotmányban nincs helye, mert, amint Kozma József úr elég körülményesen kimutatta, nemcsak hogy felesleges, hogy a reformált puritán taufogalom szerint meg nem engedhető, de rendszeresen nem is lehetséges. Ime három oly momentum, melyek közül akármelyik egymagában is elegendő volna, hogy a dolgot végkép elejtsük, s róla többé szót se tegyünk. H^híindamellett hozzászólok még, azért teszem, mert a gyakorlati élet terén az úgynevezett organikus kérdéseket, aminő a szőnyegen levő, oly természetiteknek ismerem, hogy aszerint amint más-más szempontból tekintjük, sokszor a legellenkezőbb megfejtésekhez jutunk, s utoljára is attól függ az eldöntés, hogy mily álláspontot foglalunk a kérdéssel szemben. E meggyőződéstől vezettetve, teszem ezen aphoristikus észrevételeimet, inkább pedzve a dolgot, mint kimerítően tárgyalva, ami több tért ós időt igényelne, mint amennyivel jelenleg rendelkezünk. Diogenesről beszéli a monda, hogy egyvalaki a dialektika éles fegyvereivel azt bizonyítgat ván előtte ti hogy nincsen mozgás, a cynikus bölcs, a helyett hogy cáfoló ellenérvelésbe bocsátkozott volna, inkább szót sem szólott, hanem elkezdett fel és alá mozogni, ugy gondolkodván, hogy a szemmel látható tóny többet bizonyit minden, még oly éleselmű szóbeszédnél. Ez adoma jut nekem eszembe, valahányszor gyakorlati kérdésben egyoldalú elvfeszegetóssel találkozom, ós okoskodásokat hallok, melyekkel a tények ellenkezőt bizonyítanak. A szőnyegen forgő kérdésben is akármily nyomon járó okoskodás nehezen fogja velem elhitetni, hogy aminek nemesen emelő hatása a nópéletre oly szembeszökő, mint a püspöki vizitációé, az eredetére nézve a gonosztól való legyen, ós nem fogja velem elhitethetni, hogy a kegyelet nyilatkozatai, melyek a püspöki vizitacióval rendszerint együtt járnak, elvellenes, kirívó jelenetek legyenek, oly társadalmi .hatáskörben, melynek rendeltetése első sorban épen a kegyeletek ápolása. Abból, bogy amit elavult kánonaink a püspöki vizitációk teendőjéül tűztek volt ki, napjainkban igen kevós alkalmazható, csak azt az örvendetes tanulságot meríthetjük, hogy bár közel száz év óta nem zsinatoltunk, bár egyházkerületi megállapodásainkat semmi külső hatalom nem szentesitette, mégis oly nagyot haladtunk egyházi rendtartásunkra nózve is, hogy egyházi ügyeink mai szervezetéhez képest a Glelejt-Katona féle XCII-ik kánon határozmányai erkölcsi érzetünket botránkoztató visszaélések gyanánt tűnnek föl. De azórt, mert a nevezett kánonok szerinti püspöki vizitáció nem helyeselhető, még korántsem következik az, hogy tehát a püspöki vizitáció egyáltalában mellőzendő, hanem az, hogy máskép, a magasztos célnak megfelelőbb módon intézendő. 87