Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-01 / 35. szám

10-ikén tartattak. Ezen intézet, — melynek felállítása ujabb bizonyság arra nézve, hogy nálunk is mind nagyobb tért hódit magának azon irány, mely a nőképzés céljául nem magát a nőképzést, hanem egyszersmind a nők munkaképesitését, munkakörüknek kiszélesbitését vallja, — a Budapesten ezelőtt pár évvel felállított hasonló intézetnek mintájára van szervezve, a többi közt azzal a különbséggel, hogy itt az előkészítő tanfolyam nem egy, hanem két osztályból áll. A lefolyt évben a két előké­szítő és az 1-ső középtanodai osztály nyilt meg, a jövő évben megnyílik a 2-dik osztály is. Az állam évenkint 5000, a megye és város 1000 frttal járulnak az intézet fentartási költségeihez. Ezenkívül a kormány a lefolyt évben 1000 frt. értékű taneszközt ajándékozott. Még csak azt jegyezzük meg, hogy az intézet felállítása körül a legfőbb érdem Molnár Aladárt illeti, ki egyik legbuz­góbb előharcosa hazánkban a nőképzés ügyének s ki a nőkérdésben azon párton áll, mely amennyire ment a túlzásoktól, ép annyira — s pedig méltán — át van hatva elvei jogosultságának és helyességének tudatától. 77. A már a marosszigeti kegyes tanító rendi algymnasium értesítője. Igazgató Janky Károly. Értekezés: Kisfaludy Sándor mint regeköltő, s hatása korára, Baligó Jánostól. Tanulók sz. 133. 78. A m e d g y e s i ág. h. ev. gymnasium és az ezzel kapcsolatban levő tanintézetek értesítője. Német nyelven. Igazgató Heinrieh Károly. Értekezés: Der naturwissenschaftliche Unterricht auf dem Gymnasium, von Carl Weber. Tanulók sz. a gymnasiumban 127, a theologiai intézetben és tanítóképezdében 32, a reáliskolá­ban 38, az elemi iskolában 255, össz. 452. A könyvtárba, vásárlás utján egyetlenegy magyar munka sem jutott be. 79. A mezőtúri ref. hat osztályú gymnasium értesítője. Igazgató Bede Lajos. Értekezés: Az iskola vázlatos története. Tanulók sz. 134. Az év végén meg­maradt 131 tanuló közül 59 helybeli, 72 vidéki. Ezen intézet egykorú a reformátióval. Első igazgatója Szegedi Kiss István, a híres reformátor volt. 1855-ben az Organisations-Entwurf követelményeinek az intézet nem tudván eleget tenni, be kellett azt zárni. 1858-ban azonban ismét megnyittatván egy osztállyal, az 1863 /4 . tanévig, fokozatosan hat osztályú gymnasiummá egészít­tetett ki. Tisza Kálmán kormányelnök és a lutherá­nus iskolák-Vezérige : Közdolgokban szoros igazságot szólani s tenni, bár eze­ren vegyék is kedvetlenül, el nem engedhető kötelesség. Kölcsey. A legnagyobb igazság a leg­hasznosabb tett is, és a becsületes­ségnél jobb számítás, e földön nincs. Széchenyi. (Vége.) Én a főpásztor belevonásának a napi vitába segédkezője nem vagyok s ez ellen, bárkitől is, s bárhon- 1 nanjövő kísérletek ellenében óva tiltakozom, olyannyira, hogy ha mindnyájan bele egyeznének is, én nem. Mint az államéletben, az alkotmányosság határain belől, a végrehajtó hatalom képviselőjének személye szent és sérthetetlen : egyházunk jól felfogott érdeke, e fényes tiszt apostoli méltósága, saját hírnevünk tisztességes volta más hitfelekezetekkel szemben, megkövetelik, hogy az mindnyájunk által igazelműleg tisztelt s a kegyele­tességig közbecsültetve legyen. De amint egyfelől nyo­matékkal hangsúlyozom a püspöki hivatal iránti hódolatig nyilvánuló őszintén érzett figyelmetességemet: másrészt ugyancsak egyházunk világos érdeke megköveteli azon irányunkban tanúsítandó tekintetet és leereszkedést, hogy a püspök ne legyen egyes egyház vatíy esperesség részleges érdekeinek uszály hordozója, de mindenekfelett pártatlan vezéríérfia kerületének, melyben törvényszerűleg több tankönyv fogadtatván el oktatási fonalul, a tanférfiak diszes kara joggal várhatná el tankönyvei javaltatását s ügyeinek atyai szíven való viselését. A törekvő tehetségnek zokon esik s fáj mélyen, ha — kivel ő távolról sem mórközhetik — könyveinek kelendősége ily magas személy közvetítésével szoríttatik le. Elöli ez még az ébredező^ hatni, tenni akaró hivatott egyeseket is. A politikai és földrajzi viszonyok iránti vétség egyenesen a szerkesztők hibája. A tulajdonos anyagi hasznot hajhász. Hazánkban az alkotmányosság és a földirati hozzánk tartozandóság, „területi épség" iránti tudatot netn lehet eléggé korán becsepegtetni kiváltképen az idegen ajkú gyermekek szivébe, A hosszú absolutiztnus, ujabban a nemzetiségi esze veszettség ellen jó idején biztosítani és lefoglalni kell az ifjúság szellemvilágát. A gyermeksereg kikerülvén az iskolából, nagyrésze ritkán érkezik ily dolgoknak utánalátni, de mit gyermekéveiben tanult, szűzen, frisseségben óvja meg. Hogy Stelcer ur mit ért a hazafias szellem hiánya alatt ? Azt értheti, amit én is értek. Emlékezni fog a szerkesztő ur, hogy a néhai patentalis superintendens Kuzmányitól van a kötetben egy forradalmi, lázitó, nemzetiségi színezetű költemény. Készséggel ismerem el, hogy e költeménynek csattogó tarkas fogai egyelőre az olvasókönyvből körültekintő tapintatossággal kihagyat­tak. De a poéma bent van. A kimaradt részek bírnak a titokzatos kíváncsiság ingerével; s hogy ez így van, tanús­kodjanak erről mindazon pánszláv tanítók, kik e darabot tanoncaik által énekeltetik. íme a pánszláv hymnus ! S ez így j?rná folyton folyvást, szünet nélkül, ha történetesen magyarérzelmü papja által oly értelemben rendre nem utasittatnék, hogy van ám abban a „Tranoscius"-ban elég* parlagon heverő ének, miknek felséges dallamait sem a tanoncok, sem a hívek nem ismerik, azokkal kell a buzgóságot éleszteni. A hazafias szellem hiánya alatt nemcsak azt értem, ami ott volna, hanem ami ott nincs is. Keresztyéni felfogás szerint roszat nem tenni, ámde jót sem cselekedni, mindkét esetben mulasztás.

Next

/
Thumbnails
Contents