Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-14 / 28. szám

gyűlés fog határozni a tárgyalás idejére s módjára nézve. Részemről átalában s egyszerűen csak annyit jegyzek meg eleve — mert éltem alkonyán alig Ígérhetem magamnak, hogy utóbb ez ügyhöz szólhassak —• hogy szerintem a bizottsági gyűlésekben részt vett irányadó érdemes férfiak sok helyütt nagyon is az elméletből indultak ki, nagyon is elvek, analógiák ós symmetriák sinórmértéke szerint akarják szabályozni az egyházi életet, — melynek benső, önkéntes lelkiéletnek kell lennie, — ós ugy látszik, kelletinél nagyobb értéket tulajdonítnak a szabályszerüleg formulázott §§-nak , melyek alkalmasok korlátokul s pócékül, de soha eddigelé sem polgári, sem egyházi társadalmat nem virágoztattak fel. Ugy látszik nekem, erősen megindult a nivellirozás, az egyenlősítés, mely — ha talán szükséges, lehet is a katonai rendszerben ós hadseregnél, — az egyházban, a hívek között üdvtelen, mert megsemmíti az önkéntességet, mi nélkül nincs értéke a vallásos, az egyházi cselekményeknek. Csak sajnálni tudnám, ha régibb jó intézményeink, melyek itt, vagy amott, a helyi viszonyokhoz képest, áldásdusan gyümölcsöztek, meg lennének szüntetve, anélkül, hogy az egyházi uj codex §§-ai helyettök ujabbakat, célszerűbbeket alkotnának. Én nem a külóletet s viszonyokat szabályozó §§-tól, hanem az egyházi bölcs intézményektől remélem és várom az egyházi élet felvirágozását s a hivek lelki üdvét. Végre bevallom maiglan el nem oszlathatott aggodalmamat afelett s annak lehető következményei felett, hogy elébb decretáltunk zsinattartást, mint elkészítettük volna nyugodtan, kellő gonddal, érett észszel s józanon a zsinati munkálatokat. Most sem egyeseknek, sem bizottságoknak nem engedünk kellő időt a fennforgó tárgy átgondolása s megírására, sem egyházmegyék ós kerületeknek a munkálatok felülvizsgálására, sem szakavatott férfiaknak irodalmi téren nyilatkozhatni. Csak imént rögtönözve bízattak meg Beöthy Zsigmond úr a perrendtartásra nézve rendszeres javaslat készítésével, — Molnár Aladár úr a közoktatás ügyében a magyar ref. egyház által fenntartott tanintézetek szervezete s berendezésére nézve, — Tóth Sámuel úr az egyházkerületi fő-, egyházmegyei segéd-, ós egyházközségi gondnokok, egyházkerületi s megyei tanácsbirák s egyéb hivatalnokok teendőit meghatározó törvények tervezésével. Ily szapora eljárásnak eredménye s gyümölcse csak idétlen lehet. Ellenkezőleg, pangás állott be felső tanintézeteink tevékenysége s életében. Tizedik éve, hogy a népiskolai közoktatás tárgyában meghozatott az országos törvény s annyi idő óta nem tétetett meg a második fokozatos lépés, melynélfogva a felsőbb tanintézetek ügye országos törvény által rendeztessék: hanem igenis törvényes alapot nélkülöző miniszteri intézvónyek által rendeztetnek a közóptanodák s jogakadémiák ügyei az alkotmányos elv és rendszer és a protestánsok autonómiájának sérelmével. Tíz óv óta hiába várjuk a törvényt, mely intézkedjék a nemzet fiainak képeztetésóről, — a legszüksógesb dologról, mi által a nemzet értelmisége fejlesztessók s a tudományosság gyarapíttassók, — amik pedig a nemzet fennmaradása s virágozásának alaptényezői s legfőbb postulátumai; tiz év óta tapasztaljuk felsőbb tanintézeteink rendszereinek hiányait, de tartózkodtunk ezeket kijavítani, azon reményben, hogy orvosolva lesznek országos törvény által s attól féltünkben, hogy a tanrendszernek ujabban ismételt változtatása s módosítása káros következményeket vonand maga után. A mult évi közgyűlés határozatához képest tehát fölkértem a testvér-egyházkerületeket az iránt intézkedésre, hogy az egyetemes tanügyi bizottság föleleveníttessék s munkálkodását megindítsa, — mely felhívásnak a tiszántúli egyházkerület immár készséggel meg is felelt, Átalános megütközést s legnagyobb aggodalmat okozott pedig az összes protestáns hitfelekezeteknól a vallásügyi minisztérium azon iránya s tettleges eljárása, miszerint az l79°/i 26. törvénycikk által biztosított iskolai autonómiánkat megtámadta s azt a maga részére sequestrálni s confiscálni célul kitűzte. Magántanulásra s magánvizsgaadásra, tanévek ós osztályok összevonására, valamely kötelezett tantárgy, nevezetesen a görögnyelv mellözhetésére az engedélyt eddigelé folytonosan egyházi s iskolai hatóságaink adták, ellenmondás nélkül. Ezekre nézve a közgyűlés koronként határozatokat hozott; ezek ellen, midőn a jegyzökönyvek fölterjesztettek, soha ott fenn észrevétel, vagy kifogás nem tétetett: sőt a dicsőült b. Eötvös József miniszter úr eljárási szabályainkat helybenhagyta s azok szerinti intézkedésünk s engedélyeinket eleve megerősítette. Most a minisztérium az ilyen engedélyek adásának jogát magának követeli, vagyis a felügyeleti legfelső jog helyett, a minket illető autonom intézkedési s rendelkezési jogot magának akarja vindicálni, a felügyelet helyett autonomiát gyakorol, részünkre az