Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-20 / 3. szám

Ezen iratban IX. Pius „Crux sítés örvényébe ránt. Hiszen, ha mi például pana­szolkodunk, hogy népünk hitbuzgósága fogy, akkor a róm. kath. atyánkfiai kármosolylyal mutatnak szabad gondolkodásunkra, mint e fogyás kutforrására. — Innen van, hogy szláv testvéreink az orosz caesaro­papismus világuralmától várják a hitbuzgóság újjá­születését a népekben. A debreceniek pedig ós velők még mások is, a róm. catholicismus példája szerint a hitcikkelyekhezi hű s tántorithatlan ragaszkodásban keresik üdvüket. — Körülbelül ott vagyunk ismét, hova Göthe minket helyezett, midőn rnondá: »Da lebten wir Kinder Lutheraner Von etwas Predigt und Gesang, Waren aber dem Kling und Klang Der Katholiken nur zugethaner : Denn alles war doch gar zu schön, Bunter und lustiger anzuseh'n.® A legfélénkebbek köztünk végre már azt vall­ják, hogy a protestantismus pályafutását már befe­jezte ós feladatát inár teljesítette. Eddigi' alaptanait továbbra nem tarthatja fen, mert a szabad vizsgáló­dás, melyet a reformatió szült, azokat régen túl­haladta, érvényükből kivetkőztette. Feltétlenül meg a tudománynyal nem haladhat előre, mert különben megszűnik egyházi institutio lenni s a semmithivós­hez vezet. Ha ugy állana a dolog, azon tulszabadelvüek reménye is teljesedésbe menne, mely szerint IX. Piust a r. kath. utolsó pápájának hitték. De a tör­ténelmi fejlődésben nincsen ugrás, mely által az ok ós okozat láncolata félbe szakittatnók. Ezen igazsá­gon nemcsak a tudomány rendszerei alapulnak ; erre támaszkodnak még azon álomképek is, melyek mint a messze jövőbe látni képes jövendölések imponálni akarnak. Tárgyunkat érintő egy ily jövendölésnek emlí­tését annál kevésbé mellőzhetjük, mert egyrészt tanúbizonyságot tesz arról, hogy a pápaság még hosszú fenállása remónyeltetik; másrészt figyelmez­teti a protestantismust arra, hogy addig, mig a pá­paság fenáll, haladási hivatásáról lemondania nem szabad. Létezik ugyanis a r. kath. egyházban egy irat, melyet a pápák katalógusának lehetne nevezni, mert allegoriai jelmondattal megnevez minden pápát, ki a r. kath. egyházon uralkodott és uralkodni fog. de cruce" jelmondat-nevezések alatt: 1. lumen in coelo, 2. ignis ardens, 3. religio depopulata, 4. fides intrepida, 5. pastor angelicus, 6. pastor et nauta, 7. flos florum, 8. de medietate lunae, 9. de laboré solis, 10. glória olivae és 11. Petrus romanus. Hogy valóban a még következendő 11 pápa uralkodni fog-e sok millió ember lelkiismeretén, ezt nyilt kérdésnek hagyjuk. Hogy azonban addig, mig ily uralkodás fenáll, nekünk protestánsoknak a népe­ket felszabadító szellemi harcot tovább vívni szent kötelességünk; ezt részünkről vallani és követni fog­juk életünk végéig. Még pedig anuálinkább, mert a protestantismusnak, mint a szellemiség keresz­tyénségének, a róm. catholicismus, mint az érzéki­ség keresztyénsége ellen mind addig harcolnia kell, mig teljes győzelmet ki nem vivott. E tekintetben a protestantismus működési tere beláthatlan nagy. Ha e feladatáról lemond, más tényezők, jelenleg kü­lönösen a napi sajtó, lépnek helyébe ós a népeket felszabadító szellemi harc nélküle tovább fog folyni lankadatlanul, mi g célját, a hitfelekezeti válaszfalak lerontását, elérte. Csak e cél elérésekor leend majd egy akol — az emberek testvéresült összege — ós egy pásztor — a láthat­lan teremtő és fentartó nagy Isten. Mi e felszabadító harcnak részesei akarunk lenni. Valahányszor a róm. kath. egyház egy uj ér­zéki vallásos tünneménynyel gazdagodott, rá akarunk mutatni, hogy ez az emberiség fejlődésének rovására történt és azért azt elutasítjuk magunktól. Vannak időpontok, melyek ily elutasításra kü­lönösen felhívják a protestáns embert. Ily időpont a jelenlegi, hol IX. Pius életalkonyán állunk. A fonnyadó agg, pápasága alatt sok uj érzéki vallásos tüneménynyel gazdagitá a róm. kath. egy­ház tanait, melyek igen sok oldalról meg lettek tá­madva és neki, mint azok szerzőjének számos keserű szenvedést okoztak, pontból tekintve a megnevezés: „ A vilá tal van megnevezve s hogy, ha ő ez életből kiszó­littatik, utána még II pápa következik ezen rneg-Be kell ismerni, hogy e szem­dolgot, reá illik a jelmondatos Crux de cruce.'4 6 ugyan mindenkor, s különösen VII. Gergely óta, ki az istenbirodalmat a földön ós ennek kormányzását az Isten helytartója, a pápa által, létrehozta, hozzá szokott a csodateljes experimen­tumokhoz a róm. kath. egyházban. Ki is mondta régen, nyíltan ós határozottan, hogy például oly dolgok, mint" a Szüzmária tisztulásáuak ünneplése igen roszul illik a nazarethi Jézus szellemi vallás

Next

/
Thumbnails
Contents