Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-20 / 3. szám

Ezen iratban IX. Pius „Crux sítés örvényébe ránt. Hiszen, ha mi például panaszolkodunk, hogy népünk hitbuzgósága fogy, akkor a róm. kath. atyánkfiai kármosolylyal mutatnak szabad gondolkodásunkra, mint e fogyás kutforrására. — Innen van, hogy szláv testvéreink az orosz caesaropapismus világuralmától várják a hitbuzgóság újjászületését a népekben. A debreceniek pedig ós velők még mások is, a róm. catholicismus példája szerint a hitcikkelyekhezi hű s tántorithatlan ragaszkodásban keresik üdvüket. — Körülbelül ott vagyunk ismét, hova Göthe minket helyezett, midőn rnondá: »Da lebten wir Kinder Lutheraner Von etwas Predigt und Gesang, Waren aber dem Kling und Klang Der Katholiken nur zugethaner : Denn alles war doch gar zu schön, Bunter und lustiger anzuseh'n.® A legfélénkebbek köztünk végre már azt vallják, hogy a protestantismus pályafutását már befejezte ós feladatát inár teljesítette. Eddigi' alaptanait továbbra nem tarthatja fen, mert a szabad vizsgálódás, melyet a reformatió szült, azokat régen túlhaladta, érvényükből kivetkőztette. Feltétlenül meg a tudománynyal nem haladhat előre, mert különben megszűnik egyházi institutio lenni s a semmithivóshez vezet. Ha ugy állana a dolog, azon tulszabadelvüek reménye is teljesedésbe menne, mely szerint IX. Piust a r. kath. utolsó pápájának hitték. De a történelmi fejlődésben nincsen ugrás, mely által az ok ós okozat láncolata félbe szakittatnók. Ezen igazságon nemcsak a tudomány rendszerei alapulnak ; erre támaszkodnak még azon álomképek is, melyek mint a messze jövőbe látni képes jövendölések imponálni akarnak. Tárgyunkat érintő egy ily jövendölésnek említését annál kevésbé mellőzhetjük, mert egyrészt tanúbizonyságot tesz arról, hogy a pápaság még hosszú fenállása remónyeltetik; másrészt figyelmezteti a protestantismust arra, hogy addig, mig a pápaság fenáll, haladási hivatásáról lemondania nem szabad. Létezik ugyanis a r. kath. egyházban egy irat, melyet a pápák katalógusának lehetne nevezni, mert allegoriai jelmondattal megnevez minden pápát, ki a r. kath. egyházon uralkodott és uralkodni fog. de cruce" jelmondat-nevezések alatt: 1. lumen in coelo, 2. ignis ardens, 3. religio depopulata, 4. fides intrepida, 5. pastor angelicus, 6. pastor et nauta, 7. flos florum, 8. de medietate lunae, 9. de laboré solis, 10. glória olivae és 11. Petrus romanus. Hogy valóban a még következendő 11 pápa uralkodni fog-e sok millió ember lelkiismeretén, ezt nyilt kérdésnek hagyjuk. Hogy azonban addig, mig ily uralkodás fenáll, nekünk protestánsoknak a népeket felszabadító szellemi harcot tovább vívni szent kötelességünk; ezt részünkről vallani és követni fogjuk életünk végéig. Még pedig anuálinkább, mert a protestantismusnak, mint a szellemiség keresztyénségének, a róm. catholicismus, mint az érzékiség keresztyénsége ellen mind addig harcolnia kell, mig teljes győzelmet ki nem vivott. E tekintetben a protestantismus működési tere beláthatlan nagy. Ha e feladatáról lemond, más tényezők, jelenleg különösen a napi sajtó, lépnek helyébe ós a népeket felszabadító szellemi harc nélküle tovább fog folyni lankadatlanul, mi g célját, a hitfelekezeti válaszfalak lerontását, elérte. Csak e cél elérésekor leend majd egy akol — az emberek testvéresült összege — ós egy pásztor — a láthatlan teremtő és fentartó nagy Isten. Mi e felszabadító harcnak részesei akarunk lenni. Valahányszor a róm. kath. egyház egy uj érzéki vallásos tünneménynyel gazdagodott, rá akarunk mutatni, hogy ez az emberiség fejlődésének rovására történt és azért azt elutasítjuk magunktól. Vannak időpontok, melyek ily elutasításra különösen felhívják a protestáns embert. Ily időpont a jelenlegi, hol IX. Pius életalkonyán állunk. A fonnyadó agg, pápasága alatt sok uj érzéki vallásos tüneménynyel gazdagitá a róm. kath. egyház tanait, melyek igen sok oldalról meg lettek támadva és neki, mint azok szerzőjének számos keserű szenvedést okoztak, pontból tekintve a megnevezés: „ A vilá tal van megnevezve s hogy, ha ő ez életből kiszólittatik, utána még II pápa következik ezen rneg-Be kell ismerni, hogy e szemdolgot, reá illik a jelmondatos Crux de cruce.'4 6 ugyan mindenkor, s különösen VII. Gergely óta, ki az istenbirodalmat a földön ós ennek kormányzását az Isten helytartója, a pápa által, létrehozta, hozzá szokott a csodateljes experimentumokhoz a róm. kath. egyházban. Ki is mondta régen, nyíltan ós határozottan, hogy például oly dolgok, mint" a Szüzmária tisztulásáuak ünneplése igen roszul illik a nazarethi Jézus szellemi vallás