Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-02 / 22. szám

689 PKOTK8TÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. nyek, de ne sértsék az erdélyieket, kivéve, ha Erdély belenyugszik a változtatásba, hozható alaptörvény az 5 kerületre, aztán a 4-re és a statutura alkotás jogkörére. Beöthy elfogadja ezt. Molnár A. nem kiván külön törvényt Erdélyre nézve és ránk ; állítsuk főbb vonalokban mind az 5 kerületre szólót, hanem, hol eltérés lesz Erdélyre, az kitüntetendő. „Nagy Péter: Erdély adhat át jogaiból némelyeket felsőbb hatóságnak, eddig ily testület nem volt s igy nem volt, kinek adni fel. Molnár A. : Hogy a zsinati többség későbbi időkben se változtassa meg Erdély azon különleges jogait, miket feladni nem akar, ki lehet mondani, hogy jövőre zsinat által úgy változtathatók meg az erdélyiek fentartott külön jogai, ha a változtatás Erdély beleegyeztével esik meg. Ezzel, miután többen is szóltak közbe, az erdélyi emlékirat feletti vita bevégződött s oda hajoltak a nézetek, mit Révész Imre és Molnár Aladár fejtegettek. Ezután tárgyalás alá vétetett a Révész Imre által a Figyelmező V—Vl-ik füzetében napvilágot látott s külön nyomatban is megjelent »törvény terv. * A cimek Molnár A. indítványára az egész alkotmány-tervezet befejeztéig függőben hagyattak. Élénk eszmecsere fejlett ki az 1 §. felett, különösen a hitvallásokra hivatkozás, és a magyar ref. egyház hivatalos nevének kérdésében. Beöthy Zs. „magyar ref." helyett »magyarországi ref. egyházat" kiván megállapítani, nehogy nemzetiségi egyházat látszassunk kifejezni. » Végre Révész Imre javaslata és Beöthy megnevezése szerint az 1. §. következőleg fogadtatik el: „A magyarországi törvényeinkben helv. hitvallásúnak vagyis ref. keresztyénnek nevezett egyház" stb. A 2. és 3. §-ok lényegtelen módosításokkal elfogadtatnak. A 4. §. Molnár A. indítványára következő szerkezetben állapíttatott meg : „Mindenféle egyházi és iskolai belügyeket a fennálló egyházi törvények és rendszabályok szerint, a királyi felség legfőbb felügyeleti és védelmi jogának sérelme nélkül ajelen egyházszervezetben megállapított fokozatos képviselőtestületek, hatóságok és bíróságok s azok nevében a választott törvényes egyházi tisztviselők intéznek. * Ezzel az eznapi ülés 2 órakor véget ért. (Folytatása következik.) Emlékirat (melyet a zsinati előmunkálatok elkészítése végett kiküldött és Debrecenben most ülésező' albizottság elibe terjesztettek, ennek erdélyi tagjai: Nagy Péter superintendens, Szász Domokos és dr. Kolosvári Sándor.) (Vége) 6. Nagy súlyt fektetünk továbbá ami speciális viszonyaink között azon százados fennállású és egyházi j fő testületeinknek több izben tett kijelentései által is megerősített jogszokásunk érintetlenül hagyására, amelynek értelmében az egyházközségek és népiskolák a birtokukban levő vagyonnak csak mintegy hitbizományosai, és kizárólagos haszonélvezői; de maga a tulajdonjog az egyház egyetemét illeti. Ennek kifolyásául, amint eddig is történt, ugy ezután is semminemű egyházi vagy népiskolai vagyonnak elidegenítése, elcserélése, átváltoztatása vagy megterhelése, valamint épületeknek lebontása, nagyobbmérvü átalakítása, vagy ujaknak építése, az illetékes egyházi főhatóságnak előlegesen kikérendő beleegyezése, illetőleg helybenhagyása és megerősítése nélkül meg nem történhetik. 7. Kötelességünknek tartjuk továbbá reá mutatni még egy sajátszerű intézményére egyházkerületünknek, | melynek gyökérszálai, bárha nem a régmúlt és századok által megszentelt egyházi alkotmányos élet talajából hajtottak ki; de az ujabb időkben sajátlagos viszonyaink által életre keltve: egyházi beléletünk szükségszerű kiegészítő részévé fejlődött. Értjük egyházközségeinknek a papi javadalom kulcsa szerinti osztályozását, s azzal kapcsolatban a kijelölés (candidatio) intézményét s általában a papválasztási szabályok egész rendszerét, mely kiválóan sikeresnek bizonyult egyfelől arra, hogy a papi pályára lépő ifjak szellemi képzettségük külömböző mértéke szerint: méltányos és igazságos tekintetben részesülhessenek ; másfelől arra, hogy a korlátlan szabad választás veszélyeitől, a külső látszat által oly könnyen tévútra vezethető köznépet saját jól felfogott érdekében a lehetőségig megóvja. 8. Végül sajátszerű és a Királyhágón inneniektől lényegesen különböző állást foglalnak el erdélyi egyházkerületünkben afő- és középtanodák, amelyek közvetlenül a tanári karnak, valamint a fő- és algondnokokat magába ölelő tanodai elöljáróságnak vezetése alatt állva : nemcsak az egyházközségtől, amelynek kebelében vannak és nemcsak az egyházmegyétől, amelynek terű létén feküsznek, teljesen független autonom testületeket képeznek, hanem még az 1871-ig fennállott közzsinatnak sem volt jogában a tanodák ügyeiben bármi tekintetben intézkedni. Egyedül a régi főconsistórium törvényhozásának, felügyeletének és ellenőrzésének voltak alávetve. -Most is egyedül az egyházkerületi közgyűléstől, és az időközben felelősség mellett kormányzó egyházkerületi igazgató-tanácstól függnek. Még a kolozsvári főtanoda is, amely keletkezésénél fogva a kolozsvári egyházközséggel egykor olyforma viszonyban volt, aminőben a Királyhágón inneniek vannak, már régen a többi testvértanoda jogállapotába jutott. Részint a fejedelmek, részint más alapitók és hagyományozók adományai, illetőleg hagyományai alapján szerzett tőkevagyonok jövedelméből tartják fönn magukat, és így sem az egyházközségektől, sem az egyházmegyéktől vagyoni rendes segélyezésben vagy támogatásban nem részesültek és nem részesülnek. Fő és algondnokaik, valamint rendes tanáraik, mint régen a főconsistóriumnak, úgy ma az e 44