Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-02 / 22. szám

gilag nagyobb szabadsággal bir Erdély, nem tartozván zsinati törvényhozását fejedelmi szentesítés alá bocsátani: 2) a házassági törvénykezés az egyház kezében van ; 3) az egyes egyházi hatóságok és testületek saját önálló jogkörrel ruházvák fel ; 4) a paritás más módozatú mint a 4 kerületben ; 5) a közigazgatásés bíráskodás már is külön van választva ; 6) a vagyon az egyház egyetemet illeti : 7) a lelkészválasztáshoz az egyházak osztályozvák s a kijelölés áll fenn ; 8) a fotanodák közvetlen a kerület alatt állnak. K ú n B. püspök nem látja ez eltéréseket oly természetüeknek, hogy az egyesülés útját állanák, erőtetétmek ugy sínes helye, az összeérlelődés teszi lehetővé a nagyobb összesimúlást, célunk egy, a különbőzé ut az alsóbb fokokon nem baj, csak a főpontnál találkozzunk. Nagy Péter püspök : a különlegesség éppen a szorossabb egyesülés folytán szünend meg, csak a étrát ne keresztben vigyük az erdőbe be. A történetileg kifejlett, és ma is az eltérő viszonyok miatt szükséges eltéréseket respektálni kivánja. Beöthy Zsigmond: az Erdélyt hozzánk csatoló közös elveknek kell a munkálatban kifejeztetni, ezek úgy lehetnek ténynyé, ha a hozott közös törvények az 1790/91. 26. t. c. 4. pontja értelmében királyi szentesítés alá terjesztetnek. 0 fontos különbséget lát, az erdélyi zsinat intézkedései sanctio nélkül is érvényesek, kérdezi : ha mi király elé terjesztendjük hozandó törvényeinket, Erdély beleegyezik-e ebbe ? Nagy Péter: ha benne lesz a törvényben, hogy Erdély belügyeiben eddigi autonomikus állását megtartja, akkor a sanctionálás elfogadásába belenyugodhatnak. Molnár Aladár: ha megmarad minden eddigi különlegesség a belügyekre nézve, ez lehetetlenné tenné a kivánt uniót, és a gyakorlatban összeütközésekre is vezetne, mert hiszen a zsinaton és általa létesítendő conventen is az egyház belügyei intéztetnek el, még pedig olyanok, melyek az egyes egyh.-kerületeknek szintén belügyei, csakhogy olyanok, melyek a többi egyh.-kerületekkel közösek, s melyeket ennélfogva közös orgánum intézend, hogy megnyugtatva legyen, szabatosan ki kell mondani, mik lennének a közösügyek ? kész-e Erdély ilyeneket elismerni? Nagy Péter mihelyt meg lesz mondva, mik tartoznak a zsinat tárgyai közé s tudva lesz a hatáskör, s ők elfogadják, akkor s ezáltal elismerik a közösséget. Molnár A. némely pontokra nézve fel lehet tartani a különállást, de ezt az egyes concrét tárgyakra nézve kell kimondani. Dr. Kolozsvári: nálunk a zsinat törvényhozó, arrik közösöknek fognak nyilvánittatani, miut p. o. a fegyelmi eljárás, azokat elisinerendik Ők is. A tisztán belügyi dolgokat Erdély maga intézheti. Fejes István: Igy két törvényhozó testület látszik lenni, ha nem egy a törvényhozás, egység nem lehet, dualismus igen, e tekintetben megnyugtatást kér ; a belügyekre Erdély tarthat fenn szabályrendelethozást, de mai korban már nincs elég ok mindenre fentartani a külön állást, ez gyengítő lenne épen Erdélyre nézve, a politikai unió után nem lehet minden korábbi jogot fentartani : a nemzeti fejedelmek támogatása helyébe lép most az egyetemes ref. egyházé. Tüntettessék ki egyes pontoknál, hatóságnál a különleges állás ez concedálható, de az egységes törvényhozás jövőre uagyobb mérvben érvényesítendő. Révész Imre: a kolozsvári előterjesztésből kitűnik, hogy az egységes alkotmány behozatala nehéz, nem is kivánja, hogy erdély a maga intézményeiből azt, ami jó, áldozatul hozza de az európai viszonyok fejlődése előbbutóbb kényszeritendi Erdélyt némely előbbi jogai feladására. Volt hajdan sanctio Erdélyben is p. o. Rákóei szentesité a Gelei kánonokat, ez előzmény alapján az utód-uralkodó részére követelhető ama jog. Ma már az államfő részére a szentesítés jogát minden jogtudós, p. o. Zeller is sürgetik az alantabb fokokon is. Kérdi: fennállhat-e akadály-találás nélkül a sanctionálatlan törvény azon esetben, ha végrehajtására politikai hatóság assistentiája szükségeltetnék ? Az erdélyi ev. szász egyház legújabb alkotmánya épen az assistentia érdekében is elfogadja a sanctio felségi jogát. Erdély engedjen az eszmék haladása előtt. Nincs már vagy alig van Európában hely, hol a házassági ügyet egyház intézné : sőt arról is meg van győződve, hogy a paritásból engedni kell előbbutóbb nekünk is. Révész Bálint: Legyen előbb mit terjeszteni sanctió elé, ezért ne késlekedjünk ; a sanctiótól, hiszi, Erdély sem fog vonakodni. Dr. Kolozsvár y Fejesnek felel, szóló nem lát két törvényhozást, lesz egy a közös viszonyokra, ezen ügyekre ő is belátja a szentesítés szükségét. Azért, hogy Európában máskép van a dolog, még ez nem döntő ránk, mert mi ténynyel állunk szemben, a ref. egyházban meglevő usussal; uralkodó által elismert törvényekkel birunk ; ha nincsenek is már az erdélyi fejedelmek, léteznek az általok foganatosított törvények, miket nem adtak fel, lehet, hogy Erdélyre nézve a szabályalkotás joga nagyobb körű lesz mint a többi kerületekre, de ez bele foglalható a köztörvénybe, ha átalános elvekbe nem ütközik. 0 sem barátja, hogy egyház bajlakodjék a házassági ügyekkel, de míg más felekezet kezében tartja azt, addig ők sem bocsátják azt kezeikből ki. Molnár A. a sanctio kérdéséről most kell tisztába jönni. Az 1790/91. XXVI. törvénycikk szerint a zsinat végzései királyi szentesítés alá terjesztendők. Ha Erdély részt vesz a zsinatban , akkor annak szentesitett határozatai a dolog természeténél fogva kötelezők lesznek reá nézve is. Mi tartozik a zsinat elé, mi nem, most döntessék el. Kellene alkotmányvázlatot készíteni, melyben megállapittatnának a) az 5 kerület közös ügyeire vonatkozó határozatok b) aztán azok, melyek engedélyezhetők Erdélynek, és c) azok, melyek nálunk is a kerületek statutarius jogkörébe tartozókul hagyatnak. A házassági ügyet most mi nem váltóztathatjuk meg. Beöthy Z s. tenni kell valamit, a különlegesség tisztázandó, de mihelyt a közös zsinaton résztvesznek, nem akadály az erdélyi eddigi kü.önleges közjogi állás. R év é s z Imre: alkottassanak országos egyházi törvé-