Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-02 / 22. szám

SYNODALIA. A ref. convent egyik albizottságának működése Debrecenben. A magyar ref. egyház egyetemes értekezletének mult év noY. 17-ikén kiküldött nagy bizottsága két albizottsággá alakult. Az egyiknek feladatává tétetett, javaslatot készíteni a legközelebb tartandó zsinat szervezete, tagjainak száma és választása iránt, valamint a zsinat tanácskozási és ügyrendjére néz;ve. — Ezen albizottság elnökévé Beöthy Zsigmond, előadójává Molnár Aladár választatott. Ez munkálkodását Budapesten befejezte, s az általa megállapított két javaslat e lapok legutóbbi két számában közöltetett. A másik népesebb albizottság főt. Révész Bálint tiszántúli püspök elnöklete alatt kiküldetett kidolgozására azon javaslatoknak, melyeket a legközelebbi zsinatnak kellend majd tárgyalnia s végérvényesen megállapítani. Ilyenek az egyház alkotmányának tervezete, s egyébb sürgősebb egyházi törvények javaslatai, mint p. o. az egyházi tisztviselőkre és a fegyelemre vonatkozók. Előadójává akkor Rév ész Imre választatott. Ezen albizottság ülésezett most Debrecenben május 18-ikától 26-ig többnyire délelőtt, délután nagy szorgalommal és kitartással. Tagjai közül 18-ikán megjelentek ; az erdélyi egyházkerületből : Nagy Péter püspök, Szász Domokos és Kolozsvári Sándor, a tiszántúli egyházkerületből : Révész Bálint püspök, Kiss Áron esperes, Könyves Tóth Mihály, Révész Imre, Tóth Sámuel; — Dana melléki egyházkerületből : Fördös Lajos esperes, Molnár Aladár ; — tiszán inneni kerületből : Kun Bertalan püspök és Fejes István • dunántúli egyházkerületből Beöthy Zsigmond- 20-ikán megérkezett még a dunamelléki kerületből Szász Károly. Ezen albizottságnak egyházi életünkben meglehet történeti emlékezetességti működését akarjuk főbb momentumaiban ismertetni. 18-án hosszas értekezlet tartatott, melyen az elnök előadá, hogy miután t. Révész Imre ur egyáltalán nem fogadta el az előadói tisztet, és tárgyalandó munkálat készítését ; ő felhívást intézett a bizottságnak és az egyházkerületeknek tagjaihoz, hogy önkéntesen dolgozzanak ki tárgyalandó javaslatokat, s egyszersmind, hogy a tanácskozásnak bizonyosan legyen valami substratuma, a tél elején felkérte Tóth Sámuel főjegyző urat egy részletesebb tervezet készítésére. — Sajnálattal jelenti, hogy sehonnét sem küldetett be tárgyalás alá vehető rendszeres munkálat, csupán Tóth Sámuel ur volt szives az idő rövidsége dacára sok tanulmánynyal készült, indokolással ellátott: „A m. ref. egyházszervezésére és megállapítandó rendszabályokra vonatkozó tervjavaslat" címe alatt 12 nyomatott ívre terjedő részletes munkálatot kidolgozni. Erre jelent meg legközelebb Révész Imrének egy nagybecsű kritikai dolgozata, (t. i. az, mely e lapokban ismertetve volt) melyben az egyházközségekre részletes javaslat is foglaltatik. Az első teendő tehát az volna, hogy az albizottság előadót válaszszon, és határozzon a felett, hogy a tárgyalás alapjául mit fogad el, az említett két munka egyikét, vagy valami mást." A bizottság egyhangúlag kéri Révész Imrét az előí adási tiszt elvállalására. Révész Imre határozottan kijelenti, hogy az előadói tisztet nem fogadja el, és hogy emiitett művét csak irodalmi használatra, tudomás végett irta, benne a rendszeres tervezetnek csak egy részecskéje van, s ezért azt nem nyújtja itt be tárgyalandó javaslatul. — Nézete szerint nem vagyunk elég aaposan elkészülve a zsinati javaslatok megállapítására, ezért javasolja, hogy vagy pályázat utján, vagy megbízás folytán dolgoztassunk még ki az egyes részekre kimerítő munkálatokat, s majd akkor tanácskozzunk concret javaslatok felett. Beöthy Zs., és utánna többen kívánják, hogy elsőbben vitassuk és állapítsuk meg az egyházalkotmány alapelveit, s ennek megtörténtével menjünk részletes tervezet megállapítására tanácskozásaink fonaláúl a két előttünk fekvő, vagy uj munkálatot használhatván. Molnár Aladár szerint, ha az egyházkerületekben konkrét javaslatokat nem csináltak is, de gondolkoztak a tárgyról, s különösen az egyetemes egyházalkotmányban is megóvandó érdekeikről s autonómiájukról Elsőbben tehát halgassuk meg az egyes egyházkerületekből ittlevők nyilatkozatait. Ez majd tájékoztat az iránt is, lehet-e s mily határok között közös egyházalkotmányt csinálnuk. Ezután dolgozzunk ki az öt egyházkerületnek közös szervezetét leglényegesebb fővonalaiban, alapú vévén a kezünkben levő mindkét igen becses munkálatot. Révész dolgozatában elől az alaptörvények cim alatt foglalt §-oknál megvitathatjuk az általános elveket. Kun Bertalan és Nagy Péter püspökök kijelenj tik, hogy egyházkerületük részéről semmi hivatalos nyi-1 latkozatra nincsenek felhatalmazva, itt csak mint képviselők szólnak. Nagy Péter és Szász Domokos még előadják, hogy az erdélyi képviselők egyházkerületük sajátlagos állását és speciális érdekeit egy emlékiratban készek előadni. Végre előadóúl egyhangúlag Tóth Sámuel választatott, s elhatároztatott, hogy a rendes tanácskozások az erdélyiek emlékiratának meghallgatásával kezdődnek. Másnap, vasárnap a bizottság tagjai a nagy templomban voltak isteni tiszteleten. Isteni tisztelet után 11 órakor kezdődött az első rendes ülés, melyen dr. Kolozsvári Sándor egyetemi tanár és egyházjogtanácsos olvassa fel az erdélyi képviselők nevében benyújtott, s lapunkban most közlött azon érdekes emlékiratot, melyben történelmi és egyházjogi alapon ki van fejtve, hogy az erdélyi ref. egyházkerület micsoda lényegesebb pontokban különbözik a több 4 egyházkerület jelenlegi alkotmányától. Elnök Révész B. 8. pontban összegezi az emlékiratban kimutatott eltéréseket, nevezetesen, 1. hogy közjó-