Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-01-20 / 3. szám
Huszonegyedik évfolyam. 3. mK Budapest, 1878. január 20. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ- HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési d.Ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. » Előfizetési felhivás a PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1878-dik évi, huszonegyedik évfolyamára-Előfizetési dij: Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr, negyedévre Q forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Főmunkatárs: Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Farkas József. Dr. Ballagi Mór. Crux de cruce. Napjainkban a protestantismus polémiái hadjáratai a római catholicismus ellen igen ritkák! — Ezen gondolatot két — e napokban kezembe került — könyv ébresztette föl bennem. Az első: A „Pápistaság Újsága, az az Olly munka, mellyben a Papistasagnak, mind tudományának, mellyet vall; mind egyházi rendeinek, melyekhez halgat; mind ceremóniáinak, szokásinak, s rendtartásinak, mellyeket gyakorol, igaz régiségtül üres, minapi újsága, a magok Írásiból, tanubizonságiból és Authoriból, megmutogattatik világosan. Comáromi C. György által." — A mű ajánlva van Bornemisza Annának „Debrecenben M. D. C. LXX. esztendőben. Karácson szomorú estin." A második mű : Dr. Hase Károly „Protestáns Poleiniká"-ja forditásban kiadva a „Magyarországi Protestánsegylet" által 1875-ben. A két mű megjelenése között 205 évi időszak terül el — és mégis tartalmuk azonos, rokon egymással ; — mindkettő harcol a szellemiség vallása érdekében az érzékiség vallása ellen. Ha valaha, ugy kétségkívül a jelenben e harcot minden ponton, hol a lelkiismeret szabadsága, a szabad vizsgálódás és a fáradhatlan tudomány igazságteljes vívmányai megsértetnek, folytatnunk kellene, mert mint a reformatió gyermekei arra vagyunk hivatva, h'gy az emberiséget az ó- és középkori nézetek békóiból a vallás terén tökéletesen kioldozzuk. Ámde mi eme hivatásunkat csak hézagosan teljesítjük, mi szóló jele annak, hogy a protestantismus nagy része szintén megdöbbent a mai tudomány eredményeitől. A korszellem olyan, hogy majdnem lépten-nyomon ellenmondásba, összeütközésbe jön a keresztyénség tannézeteivel. Kezdünk attól tartani, miszerint, ha netán a kérlelhetlen haladás a római kath. egyház óriási institutiója lábai alatt elvágja a fát, minden bizonynyal minket is — kiket hasonló vasrendszer nem tart össze — a megsemmi-