Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-19 / 20. szám

szívvel hajlik meg, a miért számára annyi örömórákat teremtett — e földben gyökerezik, munkásságát, szive utolsó dobbanásáig, egyháza javára szentelendi s mint eddig, ugy ezután is élte legboldogabb óráinak fogja tartani azokat, melyeket hitsorsosainak társaságában, egyházunk ügyeire vonatkozó közös munkásságban tölt­het el. Ez egyszerű, de lélekemelő ünnepély bevégzése után superintendens ur olvasta fel évi jelentését. Egy évi történetünknek hű és pontos képe volt az ; többnyire örvendetes előrehaladást mutató adatokkal, jelezve abban egyházéletünk nevezetesebb mozzanatait s számot adott azon ügyekről, melyek részint reá bízattak, részint idő­közben sürgős elintézést kivántak. Megnyugtató volt e jelentésből hallanunk, hogy egyes egyházaink szellemi és anyagi tekintetben, lassan bár, de folyvást emelked­nek a mostoha idők dacára is ; mit eléggé bizonyít az is, hogy az egyházi magtárak alapítása iránt folyvást nagyobb az érdekeltség s a mult évben is több helyen alapíttattak ilynemű magtárak ; továbbá, hogy a vallásos buzgóság ez évben is meghozta a legtöbb helyen a maga áldozatát sőt ami még örvendetesebb jele az időnek s az általános személyválogatás nélkül való keresztyén szeretet lassú, de biztos diadalának, bizonyságául szolgál az, hogy az adományozók közt, több helyen más fele­kezetbeliek is fordulnak elő, még pedig jelentékeny ösz­szeggel. A tanügy terén is ehez hasonló jelenségekkel találkozunk ; örömmel kellett tudomásul vennünk a g ö­möri egyházmegyéből, hogy ott egyetlen egy gyönge népiskola sincs ez idő szerint. Ez évi jelentés után, melyet egész terjedelmében annak idején jegyzőkönyvünk fog közölni, mindenekelőtt tanácshozó testületünk egészíttetett ki azáltal, hogy báró Y a y Béla ur, mint az alsó-borsodi egyházmegye el­választott segédgondnoka, letette ünnepélyes esküjét s szívélyes üdvözletek közt foglalta el helyét; mindjárt az első percekben kimutatván nemes szivét ; megígérte ugyanis, hogy szivén viselvén a sárospataki főiskola érem- és régiség-gyűjteményének sorsát s annak ez idő szerint való rendezetlen voltát, azt mint szakértő rendezni fogja. Fogadja a nemeskeblű báró ur, nagybecsű aján­lata s főiskolánk iránt ezirányban is tanúsított érdekelt­ségeért e helyen is hálás köszönetünket. Ezután M o c s á r y Lajos és többek indítvá­nyára, nagy fontosságánál fogva, a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumnak, a szent István, első magyar király megünneplésére vonatkozó, ismeretes leirata vétetett tárgyalás alá. A jogaiban megsértett protestáns önérzet méltó felháborodásának talán sohasem adott élénkebb, erőteljesebb és összhangzatosabb kifejezést, mint épen ez alkalommal. A vita nem volt hosszú ; mert minden szónok beszédének méltán az volt alapgondolata, hogy vannak szembeszökő, megbotránykoztató intézkedések, melyek igazán bírálaton alul állanak. Egyhangúlag abban tör­tént azért a megállapodás, hogy miután a miniszteri rendelet, az egésznek szelleme és irányzata, a legszembe­j tiinőbb és legkíméletlenebb módon támadja meg protes­táns egyházunk lelkiismereti s vallásgyakorlati szabad­ságát s önkormányzati jogait, egyházkerületünk egy fel­| iratban fog afelett való megütközésének kifejezést adni s illetőleg jogainak sérelme ellen ünnepélyesen óvást emelni. Az egyházkerületi dékáni hivatal, Tóbiás i József, miskolci tanár elhunytával megüresedvén, mielőtt uj választásra került volna a sor, némely a hi­vatal betöltésére vonatkozó elvi kérdések döntettek el. Az abauji egyházmegye nevezetesen , inditványképen terjesztő fel egyik jegyzőkönyvi másolatában, hogy miután a dékáni hivatal, egyházkerületi szervezkedé­sünkben, állásánál s a vele együtt járó felelősségénél 1 fogva épen oly fontos a maga nemében, mint akármelyik másik hivatal s miután a többi egyházkerületi hivatalok általános, az egyes egyházak által megejtett szavazás utján töltetnek be: célszerűnek, a dolog természetéből folyónak látná, ha a dékánok is ily módon választatnának. Abauj indítványa nem talált kellő visszhangra. A több­ség véleménye az eddig szokásos választási mód mellett nyilatkozott, ugy fogván fel a dolgot, hogy az egyház­kerületi gyűlés különben is az egyházkerületben levő egyházak képviselete s ily módon aztán 30 szavazattal 7 ellenében Gyöngyösi Sámuel, miskolci lel­kész választatott el egyházkerületi dékánnak. Beható tanácskozás alá vétetett — s épen ezért sok időt vett igénybe — az abauji egyházmegyéből fe­lebbezett szászfai papválasztási ügy. Szászfai lel­készt kell vén választani, az egyháznak két jelöltje volt s elérkezvén a választás törvényes ideje, Gy. J. válasz­tatott meg B- J. ellenében A megtörtént választás ellen sem r.iségi panaszt adtak be az espereshez ez utóbbi em­berei s igy történt, hogy az ügy mibenlétének megvizs­gálására oda egy küldöttség neveztetett ki. Ez, miután eljárásáról és vizsgálatáról beadta jelentését, az egyház­megye különösen azon az alapon, hogy a szavazó név­sorban egy oly egyént is talált, ki a lelkészválasztás előtt csak kevéssel alkotott külön családot és fizetett egyházi adót s e tekintetben is, a polgári szavazás fölté­teleit vélte alkalmazhatónak — megsemmisítette Gy. J. elválasztatását s uj szavazást rendeltetett el ; a midőn már nagyon csekély többséggel B. J. lett a pap s őt az egyházmegye meg is erősítette. Ezen választás ellen fel­lebeztek aztán az egyházkerületre Gy. J. emberei s miután egyházkerületünk a hibát az első eálasztás meg­semmisítésében találta, az abauji egyházmegye megerősítő ítéletét csakugyan fel is bontotta s harmadszori lelkész­választást rendelt el egy superintendentiális küldöttség felügyelete mellett. Az alsó-zempléni egyházmegye inditványképen ter­jesztő elő, hogy tekintettel azon több izben felmerült I visszaélésekre és csalásokra, melyek az egyházi és isko­lai célú könyöradományok, hatóságilag engedélyezett gyiijfőkönyveivel országszerte elkövettetnek, amennyiben fordultak elő esetek, hogy az e célból kiküldött egyének

Next

/
Thumbnails
Contents