Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-19 / 20. szám

beadott összes szavazatok száma, a szavazatok eredménye és az, hogy kire hány szavazat adatott. A beadott összes szavazatok a választás eredményéről szóló jelenléssel átteendők az igazoló bizottsághoz. A bizottság elnöke a választás eredményéről értesiti mind a megválasztottat, mind a választó kerület esperesét ; (illetőleg espereseit) ki szintén az egyházmegyében haladéktalanul közzéteszi a választás eredményét. — Minden egyházkerület elnöksége a választások befejeztével, a testvér egyházkerületek elnökségéhez a választottak névjegyzékét azonnal megküldi. 7. §. A fő- és középiskolák tanári karai által küldendő képviselők következőleg választatnak : Mindegyik egyházkerület összes gymnasiumainak, főiskoláinak és tanítóképezdéjének tanári karai együttesen 2—2 képviselőt választanak. Mindegyik tanintézet (ahol gyrnnasium és főiskola együtt vannak, mindegyik külön) tanári kara az igazgató elnöklete alatt állapítja meg mindkét képviselőre szavazatát, és azt az igazgató aláírásával és az intézet pecsétjével ellátva, a püspökhez beszolgáltatja. A püspök a tanintézetek szavazatait kiadja a szavazatbontó bizottságnak, ki ezekre nézve a 6. §. szerint s éppen ugy jár el, mint a gyülekezetek szavazatait illetőleg 8. §. Egy személy csak egy helyről nyert megbízó levelet tarthat meg. Ha valaki több helyen, illetve egyházkerületben választatik meg, megbizó leveleinek kézbevételétől számított legföh-bb 30 nap alatt az illető szavazatbontó bizottságok elnökeit értesíteni tartozik afelől, hogy,, melyik választást fogadja el, ha pedig ezt elmulasztaná, az illető kerületek elnöksége által záros határidő kitűzése mellett felszólittatik. A lemondás vételekor a szavazatbontó bizottság elnöke azonnal uj választás elrendelésére hivja fel az illető választókerület esperesét. 9. §. Azon határidőt, amely alatt az egyházközségek és tanártestületek kötelesek szavazataikat beadni, kitűzi : 1. az első választásra azon egyházkerületi közgyűlés, mely a 3. §. értelmében intézkedik, 2. eredménytelen választások esetében (6. §.) és akkor is, ha a megválasztott a zsinat megnyílta előtt lemond vagy meghal, — valamint akkor is, ha a választást a bíráló bizottság megsemmisíti, a szavazatbontó bizottság elnöksége, 3. a zsinat megnyílta után történő lemondások vagy halálozások eseteiben a zsinat elnöksége, ki evégre a szavazatbontó bizottságok elnökeivel közvetlenül érintkezik. 10. §. Mindegyik megválasztott képviselő köteles megbizó levelét annak keltétől számított 30 nap alatt felkiildeni a püspökhöz, mint az igazoló bizottság elnökéhez annak kijelentésével, hogy elfogadja-e a választást vagy nem ? Hasonlóul a választás ellen, akár az eljárásra, vagy egyes szavazatok érvényére, akár a megválasztott egyénre vonatkozó panaszok és kifogások a választási jegyzőkönyv keltétől számított 30 nap alatt szintén a püspökhöz, mint az igazoló bizottság elnökéhez, küldendők be. A szavazatbontó bizottság munkájának bevégezte után, illetőleg a megbízott levelek keltétől számított 30 nap eltelte után az igazoló s bíráló bizottság megvizsgálja a hozzá beküldött megbízóleveleket s netán beérkezett panaszokat és amennyiben szükségesnek látja, a hozzá áttett szavazatokat. Figyelmét kiterjeszti nemcsak a megbízólevelek alakjára és tartalmára, hanem 1 arra is, hogy az illető egyén választható volt-e V Az igazoló s bíráló bizottság végérvényesen határoz a választás érvénye felett. A mely esetben szükségesnek látja, a választókerületben vizsgálatot rendelhet el, s e célra vagy az illető egyházmegyében hívhat meg valakit, vagy kebeléből küldhet ki egy tagot. A mely képviselő megbizó levelét s választását kifogástalannak találja, avagy tett panaszok s felmerült kifogások után is érvényesnek ítélI : azt igazolt képviselőnek jelenti ki, e kijelentést megbízólevelére reá írja, s e megbízólevelet elnökének aláírásával és az egyházkerület pecsétjével ellátva, a megválasztottnak kézbesiti. Ha pedig valamely választást megsemmisít • hatái'ozatáról értesiti a szavazatbontó bizottságot, ki viszont a választókerület esperesét (espereseit) értesiti s uj választást rendel el. 11. §. Az erdélyi ref. egyházkerületnek részint a Királyhágón inneni egyházkerületektől több tekintetben eltérő s történetileg kifejlett viszonyainál, részint azon körülménynél fogva, hogy törvényhozó hatalommal bíró közgyűlése már van : tetszésére hagyatik, hogy a 2. §-ban kijelölt számban küldendő képviselőinek mag választását minő módon kivánja eszközölni. Azonban óhajtandó levén, hogy a magyarországi egész reformált egyháznak az egyetemes zsinaton való képviselete egyenlő alapokon nyugodjék : kívánatos, hogy az erdélyi egyházkerületben is a képviselők lehetőleg akként választassanak, mint a többi egyházkerületekben. III. A zsinat megalakulása. 12. §. A kitűzött napra és helyen a zsinat tagjai megjelenvén, ünnepélyes isteni tisztelet tartatik. Isteni tisztelet után a hivatalánál fogva legidősb püspök és legidősb főgondnok kettős elnöksége alatt tartatik az első ülés, melyen a zsinat négy legfiatalabb tagja jegyzőül alkalmaztatik. Ezen ülésen a megjelent tagok megbizó leveleiket benyújtják az elnökségnek. Ennek megtörténtével az ülés bezáratik, és a zsi • natnak hivataluknál fogva tagjai, tehát a püspökök és főgondnokok, a legidősebb főgondnok és püspök elnöklete alatt a korjegyzők segélyével megvizsgálják a megbízóleveleket, s annak bevégeztével az elnökség ismét ülést tart s bejelenti az eredményt, s felolvastatja a megjelent képviselőknek (ugy a végleg igazoltaknak, mint a netalán kifogásoltaknak) névsorát. A kifogásolt megbízólevelekre nézve a zsinat alakulása után határoz. A később érkező képviselők is megbízói eveleiket mindig az elnökségnek adják be, azok megvizsgálása hasonló módon történik. 13. §. Mihelyt a választott képviselők két harmada (azaz 70) az elnökség által megjelent és igazolt képviselőül jelentetett be: a zsinat megválasztja jegyzőit, gazdáját, s ezzel megalakul. 14. §. Szavazatjoguk csak a 12. §. értelmében igazolt képviselőknek és a hivataluknál fogva tagoknak van. 15. §. A választás következőleg történik : A szavazatok cédulákon beadatnak először 3 papi és 3 világi jegyzőre és azután a gazdára. Mindegyik szavazás után a jegyzők összeszámlálják a szavazatokat s a választás eredményét az elnök kijelenti.