Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-19 / 20. szám

Amely állomásra senki sem nyeré meg n beadott szavazatok absolut többségét : arra uj szavazás történik akként, hogy a két legtöbb szavazatot nyert egyén bocsáttatik másodszor választásra. A választások befejeztével az elnökség a zsinatot megalakultn alc nyi 1 váni t j a. 16. §. Az alakulás után a zsinat elsőben is saját tanácskozási és ügyrendjét állapítja meg. 17. §. Ügy az ügyrend megállapítása után azonnal, mint később is esetről esetre választhat a zsinat a tanácskozás tárgyainak előkészítésére egyes szakbizottságokat. 18. §. A zsinat határozatképes ülései nyilvánosak. Az elnökségnek, vagy 10 tagnak kívánatára zárt ülés tartandó ugyan, de határozat csak nyilvános ülésben hozható. A bizottságok ülései nem nyilvánosak, de azokon a zsinat bármely tagja jelen lehet. 19. §. A határozatok általános többséggel hozatnak. 20. §. A zsinat rövidebb vagy hosszabb időre magát elnapolhatja, vagy üléseit megszüntetheti; valamint magát a zsinatot a választásoktól számított 3 év letelte előtt is végleg befejezettnek-és feloszlatottnak jelentheti ki. 21. §. Tanácskozás alá csak a magyarországi ref. egyház egyház és iskola közös ügyei vehetők. IV. Tisztikar és a költségek. 22. §. A zsinat tiszti karát képezik az elnökök, a jegyzők és a gazda. 23. §. Mindig kettős elnökség, azaz egy papi és egy világi elnök vezetése alatt tartatnak az ülések. A zsinat állandó elnökei a hivatalára nézve legidősb püspök és főgondnok. Ezek bármelyikét akadályoztatása esetén helyettesíti a hivatalra nézve idősbség sorrendjében következő püspök illetőleg főgondnok. Az elnökség jogköre és teendői, valamint a jegyzők teendői közelebbről a tanácskozási és ügyrendben állapittatnak meg. 24. §. A gazda számadás mellett kezeli a zsinati gyűlések kiadásait ; gondoskodik a szükséges nyomatásokról, rendelkezik az ülések helyiségeirőls azokat rendben tartja — Költségvetési javaslatot terjeszt a gyűlés elé. 25. §. A zsinat tagjainak költségeiről az illető egyházkerületek gondoskodnak és intézkednek. 26. §. A zsinattartás egyébb költségeit az egyes egyházkerületek azon arányban viselik, amely arányban képviselőiket választják. E célra a zsinat megalakulása után azonnal a zsinat által meghatározandó bizonyos előlegösszeget haladéktalanul beküldenek az elnökséghez. BEÖTHY ZSIGMOND, MOLNÁR ALADÁR, u bizottság elnöke. a bizottság előadója. KÖNYVISMERTETÉS. Zsinati teendőink mivolta, rendszere és egymás titánja. Töredék és alapvázlatok egy törvénytervből. Némi kis észrevételek az eddig megjelent tervezetekre. Vélemény a legközelebbi teendőkre nézve. Révész Imrének e mindössze 48 lapra terjedő dolgozata, mely a „Figyelmező" f. é. május és junius I havi füzetéből mint külön lenyomat jelent meg, a címben említett nagyfontosságú kérdéseket 7 szakaszban tárgyalja. A 6-ik szakasz azzal kezdődik, hogy szerző meglepetését fejezi ki a felett, „hogy a zsinati előmunkálatok készítése végett országosan közzétett felhívásnak, ez ideig legalább, oly rendkívül csekély eredménye lett. Erősen megvagyok győződve felőle — mondja folytatólag — hogy ha a tiszántúli egyházkerület sem a zsinattartási indítványt el nem fogadja, sem a konventbe be nem megy, iszonyú megtámadások zápora zúdult volna ellene és pedig nagy részben saját fiai részéről. Azt is bizonyosnak tartom, hogy ha én, az előadói megbízását elfogadom s magam vállalkozom az előmunkálat készítésére, előbb vagy később felharsantak volna a Vezércikkek, s megindultak volna kisebb nagyobb magánkörökben is a megjegyzések, hirdetve, hogy kár volt a dolgot egy emberre s épen egy debreceni orthodoxra stb. bízni, Nagyon helyesen történt tehát, hogy a lehető legszélesebb körre hatott a felszólítás, de szomorú jelenség az, hogy az eredmény ily kevés !" Az egész kis munkában ezen expectoratio ellen van legtöbb kifogásunk. Szerintünk semmi sem természetesebb , mint az, hogy a zsinati előmunkálatok készítése végett országosan közzétett felhívásnak csekély eredménye lett, ha meggondoljuk, hogy a magyar ref. egyház azon nagy része, mely a határozatképes conventet sürgette, nem érezhette magát hivatottnak szóvivő lenni oly téren, melyre az egyesülés szent célját tekintve rálépett ugyan, de mindelejétől fogva azzal a kijelentett föltevéssel, hogy a célhoz vezető út és mód kijelölését onnan várja be, a honnan a zsinattartás indítványa eredt. Épen a jelen dolgozat mutatja, mennyire helyes volt e tartózkodás, s hogy a convent is a legjobb helyen tapogatódzott, midőn Révészt kívánta zsinati előadójának, azok sem oktalanul cselekedtek, kik az előmunkálati i irányadást tőle várták. Tudvalevőleg szerző az, ki hazánkban legtöbbet és legbehatóbban foglalkozott a magyar prot. egyháznak ugy történelmi múltjával és a jelenkorig való fejlődésé-I vei általában, mint törvényes jogviszonyával különösen ; e kiváló készültségénél fogva, még ha nem volna is a zsinattartásnak ez alkalommal indítványozója, ő volna első sorban hivatva a fenforgó kérdésekben tájékoztató utmutatást adui, és bizonyára ez indította a couventet arra, hogy az előmunkálat készítésével szerzőt kívánta megbízni, mit, ha elfogad és azon szellemben végez, meiyben e füzet irva van, mondhatom, senkinek eszébe nem jut a debreceni orthodoxiát emlegetni; mig, amint ma vagyunk, bizonyára sokan lesznek, kik nem ok nélkül szerző mondatát megfordítva azt fogják mondani, hogy kár volta dolgot egy emberre, s épen azon egy orthodoxra nem bízni, s e megbízás mellett meg nem maradni. Azonban, ha igazságosak akarunk lenni, e kis adalékot is hálával kell fogadnunk annyival inkább, miután I az tömörsége és szabatos rövidsége dacára, vagy tán