Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-12 / 19. szám

tóriuma, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Az egész mű 50 füzetre van tervezve, mindegyik füzet 4—5 iv terjedelmű, igen csinos kiállítással, apró de " azért könnyen olvasható s a szemet meg nem erőltető nyo­mással. Minden füzet egy-egy becses melléklettel lesz ellátva ; a jelen füzethez a föld minden hadi és keres­kedelmi lobogói színezett képe van csatolva. Rendkívül olcsó ára azon reményben állapíttatott meg, hogy a közönség méltányolva a kiadó buzgalmát, vállalatát kellő támogatásban fogja részesíteni. Ezt meg is érdemli, mert van ugyan benne néhány tévedés, mint pl. hogy Gábor Áront, 30 év előtti szabadságharcunk kiváló hősét, alkalmasint német forrás után Aaron Gábornak írja, s a székely Gábor Áront az oláh bisztrai Aaron család tagjai közé sorolja: de eltekintve efféle hibáktól alapjában, szerkezetileg megállja helyét e munka. Egy-egy füzet ára 30 kr, melyet a könyv kézhezvétele után kell lefizetni. Gyűjtők hat füzet után egy ingyen példányt kapnak. A kiadóhivatal postadíj számítása nélkül szál­lítja az egyes füzeteket, ha a megrendelők az illettő füzetekért járó összeget postautalványnyal előre beküldik a kiadóhoz (Budapest IV. úri utca 3). Végre a szer­kesztő felszólítja a hazai irókat, művészeket, s minda­zokat. kik a közéletben szerepet visznek, hogy életrajzi adataikat számára (Budapest, kerepesi út 68.) beküldeni szíveskedjenek. A magyar nemzet szellemi fejlődése, s irodalmunk •melkedése égető szükséggé tette e művet, melyet megindulásakor szívesen üdvözlünk. Előfizetési felhívás ily cimü műre: Városaink a XIII. században. Irta S z a 1 a y József. Szerző, minden nagyobb igény nélkül, közérthető modorban képet akar nyújtani a művelt közönségnek városaink XIII. századi fejlődéséről, s némi tájékoztatást adni az egyes mono­gráphiákra nézve. Művelődéstörténelmi művekben arány­lag igen szegény irodalmunk valószínűleg gazdagodni fog e 10 ívnyi munka megjelenésével, melynek előfize­tési ára 1 frt, boltiára magasabb lesz. Gyűjtők 8 előfi­zető után egy tiszteletpéldányt kapnak. A megrendelések, legkésőbb jun. 15-ig szerzőhöz (Budapest, I. Országház­utca 94/i küldendők be. K Ü L Ö N_F ÉLÉ K. * A SZ. István nap egyházi megünneplésére kötelező miniszteri rendeletet a vallás- és közoktatási miniszter, belátván az abban foglalt intézkedés sérel­mes voltát, visszavonta. Az erre vonatkozó rendelet igy szól: „Folyó évi február hó 8-káról 203/eln. sz. alatt kibocsátott körrendeletemmel nem volt egyéb célom, mint az, hogy a történelmi fejlődés alapján hazánkban átalánosan nemzeti ünnepnek tekintett szent István király napjának megünneplése meg ne tagadtatbassék tüntetőleg oly cimen, mintha az nem a magyar állam, hanem csak a magyar faj ünnepe volna. Értesültem azonban, hogy idézett rendeletemnek oly magyarázat adatott, mintha általa hazánk nem r. katholikus felekezetei egy hitelveik szerint nem létező egyházi ünnep megtartására akarnának köte­leztetni. Nem terjeszkedem ki arra, hogy e föltevést ugy egész működésein kizárja, mint fönnálló törvé­nyeink is lehetetlenné teszik az ily törekvést. De miután igen nagy súlyt helyezek arra, hogy mind az mellőzve legyen, a mi bár csak ürügyet is szol­gáltathatna arra, hogy hazánkban a különböző hitfe­lekezetek közötti kölcsönösség s azon alapuló jó egyetértés megzavartassék, vagy a vallásszabadság­biztos élvezete iránti meggyőződés s abból eredő lelki nyugalom megrendittessék, fennidézett rendele­temet ezennel visszavonom s hatályon kivül helye­zem ; fentartván magamnak, hogy a magyar államiság szempontjából ama rendelettel egyedül elérni akart célra, esetleg a törvényhozás közbejöttével is, a szükséges intézkedéseket megtegyem. Trefort." Budapesten 1878. május hó 4-én. Ezzel az ügy be van fejezve, s az abban tör­tént felszólalások közlését, tárgyuk többé nem lévén, mellőzendőnek tartjuk, annyivei inkább, miután a most folyó gyűlésekről érkező tudósitások közlése lapunkat amúgy is rendkívül igénybe veszi. * Személyi hírek. Ápr. 24-én tartatott meg a gyula­fehérvári ref. egyházmegye közgyűlése, melyen b. e. Elekes Károly helyébe esperessé Elekes György magyarigeni lelkész és egyházmegyei jegyző, jegyzővé j pedig T ó k o s Sándor vajasdi lelkész választatott meg. — K ó o s Ferenc beazterce-naszódmegyei tanfelügyelő, volt ref. lelkész és missionárius, a brassó fogarasmegyei tankerületbe helyeztetett át. Helyére Szeremlei Lajos, ! eddigi fogarasi tanfelügyelő ment. — A sepsii ref. egy­házmegye komollói gyülekezete Z á g o n i Pál papje­jöltét és udvarhelyi köztanítót választotta papjául. * Ferenc József unit. püspök úr máj. 5-én a közvetlen hatósága alatt álló kolozsvári egyházban püs­pöki visitatiot tartott. Az ekklézsia vizsgálószéki ülését emelkedett szép beszéddel nyitotta meg, melyet, Ferenci Mózes első gondnok válaszával együtt közöl a „Magyar Polgár". A templomban Derzsi József első pap csinos i prédikációt mondott, mely után a kebli tanács tagjai választattak meg s foleskettettek. A vizsgálószék örven­detes gyarapodást constatálhatott az ekklézsia viszonyaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents