Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-12 / 19. szám

való, hogy e szabályzat sok kívánnivalót bagy fönn; és sok szó férhetett volna hozzá, de hát majd megpró- 1 bálja az élet, s az mondand fölötte ítéletet. Aztán sokan ugy gondolkozhattak, hogy elvégre is valamit tenni kell, s a kezdetnek útját bevágni nem kell. 3. Ugyancsak fontos s az egyházi életbe mélyen bevágó terv az is, melyet a papi fizetések minimumának megállapítása, s az egyházak csoportositása, esetleg missioszerü gondozása végett kiküldött bizottság terjesztett be. E bizottsági alapos munkálat j azonban szintén komoly birálat tárgya lehet, — mert a papi fizetések megállapításánál a mértéket meglehetős bőre szabta, a midőn a minimumot 1200 frtban állapitja meg, a melyet a fennebbi osztályozás szerint 64 egyház l közül csupán kettő ütne meg. Hát a többivel mi történjék ? A felelet ez: öszvekapcsoljuk, — még pedig ugy, hogy ha kettő nem elég, hármat vagy többet is testvéri kapcsolatra kényszerítünk. S az eddig 800 — 1000 frttal tisztességesen fennállott gyülekezeteket filiásitjuk. S mi lesz e leányositott egyházakkal, vagy mimódon erőszakolj á k keresztül az egyesítést itt B aran yában, ahol a testvéri egyesülésre már a természet által utasitott e d d ig egyesült egyházak, most az elszakadh.atás érdekében élethalál-harcot folytatnak, az engedelmességet fölmondják , az templombajárással szakitnak stb. ? E kérdést a bizottság ignorálja. Ne mondjunk ki olyant, minek kivihetéséről biztosak nem vagyunk. Uraim ! szivre a kézzel ! Baranyában, hol a minimális fizetések a 600 frtot haladják, az itteni életviszonyok mellett, nem kell a pesti egyházmegye mértékével mérni, hanem számolni a körülményekkel, s e fontos kérdésnél az óvatosság eléggé nem ajánlható, hiszen, akik a nép elől el nem zárkóznak, ma is hallhatják már, hogy a papok mindent csak magokért, de nem tesznek semmit a népért, nehogy e vádat a jogosságnak bárcsak látszatával is dobhassa szemünkbe valaki. E javaslat ugyan érdemleges tárgyalás végett a jövő gyűlésre halasztatott, addig is bővebb tanulmányoztatás szempontjából jegyzőkönyvbe igtattatván. 4. Elvi jelentőségű volt az a vita is, melyet a házszabályoknak a törvényszéket illető eredeti szerkezetét visszaállitni kérő indítvány keltett. Az eredeti házszabályok szerint ugyanis minden közgyűlési tag consultativ votummal bírt a törvényszéken is, azonban ez 1871-ben oda módosíttatott, hogy csak a törvényszék tagjainak lehessen szavuk, miként, a világi törvényszéken. Ez ellen kel ki az indítványozó, de sikertelenül, az indítvány elvettetett. 5. A tanító-egyesület a hétköznap délutáni istenitiszteletnek télre eltörlését kéri, mint amely az iskolai oktatásnak hátrányára szolgál; anélkül, hogy valakinek lelki épületére szolgálna, miután templomba ugy is senki sem megy. Intézkedés szüksége fenn nem forog. 6. A mult évben megejtett papválasztások a közgyűlés által a Szaporca-tésenfait kivéve, megerősíttettek. ' Ez utóbbi az elnökség által törvényszéki tárgysorozatba tétetett. 7. A lelkész-alapok kezelésére szabályjavaslat alkottatott. Ugyanis némely egyházakban közös faeladás vagy más ily természetű jövedelmekből a lelkészi hivatalok számára szép összeg — néhol 1000 frtot haladó — készpénz esett osztályrészül, melyet a helyi elöljáróság, sőt az egyházmegye beleavatkozása nélkül akartak kezelni , s csakugyan mindezideig maguk is kezelték, gyümölcsöztették legtöbbnyire biztosítatlan kötvényeken. Tekintve, hogy ez illetmények, mint a lelkészi hivatal tőkealapjai, nem a jelenlegi lelkészt csupán, hanem a következőket is illetik, természetes az, ha az egyházmegye a főfelügyeleti joggal meg nem elégedve, azokat maga kívánja szabály szer üleg kezelni, az évi jövedelem a hivatalnokot illetvén. Ezt célozza a most elfogadott javaslat. 8 A tanügy terén érezhetőbb hiányt azok az egyházak mutatnak fel általában — mert vannak dicséretes kivételek — hol a lelkész volna köteles tanitani, — olyannyira, hogy ezek közül némelyik ? ellen a tanfelügyelőség már sürgetőleg lépett fel — Itt levén az ideje ez ügy rendezésének, az egyházmegye elhatározta két ily kis egyháznak egy iskola-községi egyesítését, a kivitel módozataival főesperes urat bizta meg. 9. A pécsi főgimnázium igazgatósága még a mult év őszén panaszolva hozta föl, hogy az ott tanuló ref. növendékek egész éven át vallásos gondozás, s illetőleg oktatás hiányában vannak. E hiányon sürgetőleg segíteni kell, mert amint az egyházmegye egy magánnyilatkozatból értesült, a gymnáziumi elöljáróság nem hajlandó továbbra is egyes lelkészeknek az év végén kiszolgáltatott bizonyítványát érvényesül elfogadni, ugy levén meggy őződve, hogy, aki e fontos tantárgyból egész éven át oktatásban nem részesült, lehetetlen abból egy nap alatt elfogadható osztályzatot érdemelnie, s az ily növendékeket, ha vallásos oktatásban továbbra sem részesülnének, kénytelen lenne előmenetelükben gátolni. Az egyházmegye érezte a felelősséget, mely ez ügyből reá háramlik, s belátva, hogy itt sürgős intézkedés szüksége forog fenn, hogy a jelenleg ott tanuló növendékek hátrányt ne szenvedjenek, ez iskolai évre ideiglenes intézkedéssel a főesperes urat bizta meg. Egyszersmind ez ügyet a kerületre azon c

kérés kapcsában terjeszti föl, hogy miután a pécsi középiskolában nemcsak megyénkből, hanem az ország más részeiből is vannak növendékek, ezek vallásos oktatásáról első sorban az egyházkerület van hivatva gondoskodni, s e célra, az államsegélyből kellene évenként bizonyos öszszeget forditani. 10. Ez ügygyei kapcsolatban szóba jött a Pécsett lakó ref. hitsorsosok ügye is. Az evang. atyafiakkal való egyesülés, több és már huzamos idő óta folyó kísérletek után meghiúsulván, itt a határozott intézkedés ideje, nehogy csekély számú híveink a róm. katolicizmus emez egyik főhelyén egyenként vesszenek el felekeze-88