Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-13 / 2. szám

53 54 esi betegségeket nem gyógyitgaták ; hanem, hogy a kór tovább ne terjedjen, kizárták a nyavalyást, ápoló s gondozó nélkül hagyva, az egészségesek gyülekezetéből, s mint a bélpoklosokat, hogy messziről fölismerhetők legyenek, megbélyegezték, A bukott magdolnai Máriák nem remélhették, hogy hulló könnyeikkel lemosand ják a foltot s az egyház hallatni fogja a fölmentőszózatot : „Eredj el és többé ne vétkezzél!" az atyák nem irtak a porba titkos betűkkel kegyelmet számukra; hanem a kérlelhetlen kánonokat olvasták fejükre: poen!tencia-tartás. ekklézsiakövetés, urasztalától-eltiltás, kirekesztés !.. . Naplóink tanúsítják, hogy az egyház soha nem nézte behunyt szemmel az erkölcsi fogyatkozásokat s vas vesszejével, a vétség nagyságához mérten, mindig fenyített ; s gondoskodott, hogy ne csak a pásztorok, az őrállók, de a nyáj, a nép is tájékozva legyen a fegyelem dolgában. A nép kezén forgó vallásos könyvek elég érthetően tudtul adák, mi várhat a bűnösre, az e század elején megújított énekes könyv, hymnusban zengi el a kemény sentenciát: „Körűled őket kivessed Mint rosz tagokat elvessed.® Ugyanezen időből a káté is tanítja, hogy a bűnösök az Ur asztalától eltiltandók. Mindezek, a kánonokkal együtt, nem hiába írattak meg. Az egyház szigorúan gyakorlá a fegyelmet. És mi sikerrel? szintén a naplók tanúsítják. Ritka gyülekezet volt az, melyről az egyházlátogatási (kanonica vizitátio) naplóban ez jegyeztetett volna föl : „omnia bene se habent," többnyire a lelkész vagy előjárók mindig jelentenek egy-egy templomkerülőt, versengő házast, káromkodót, tolvajt s olykor-olykor ,fertelmes életűt."*) Mindezen ügyek azonnal, ott a helyszínén elintéztetnek. A bűnös szemre hivatik s nehogy gonoszakkal legyen dolga, megjelen, keményen megfeddetik s megfenyegettetik, hogy ha még a jövő visitációkor is panasz leszen ellene: ám lássa. (Folytatása következik.) KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Egy Isten pere. Kelet kiválólag mindég a vallások bölcsője volt s legnagyobb számmal ott, talán épen Indiában látjuk azokat keletkezni. Még napjainkban is uj sekták keletkeznek. Az utóbbiak közül legkülönösebb a Wallabhachariensek sektája. E Bombayban létező s elég nagy számból *) Feltűnő, hogy a. nep közül részegeskedot bevádolva nem találunk ; onnan van ez, mert a jobbágyrendszer nem tűrte a hanyag, mértéktelen földművest, azonnal kikerültetett, mihelyt hanyagnak 8 dobzódónak tapasztaltatott. Azonban egyh. hivatalnokok annál gyakrabban fenyíttetnek „propter palinka bibonem s általában a pálinkafőző fazekak gyakran szolgálnak botránkozásul a visitácionak s irgalom nélkül kihányattatnak a parochiakból. (Lásd Nr. 5.) álló sektának alapdogmája a Maharajak Nursingál istenségében vetett hitnézet. Ez a Nursingál pedig nem valami legendaszerü titokzatos személyiség, nem valami szellemi lény, hanem egy teljesen húsból és csontból álló ember, egy indus főnök. Hogy földijeivel miként sikerült neki azt elhitetni, hogy Isten az ő személyét választotta, a kiben lakjék s magát ő benne testesítette meg ? . . . nem tudjuk, de a tény bizonyos. De ha különös a Wallabhachariensek dogmája, nem kevésbé különös az elfogadott cultus formája is. Szertartásuk egyszerű, de zajos. Midőn Maharajah-Isten számára tisztességet akarnak tenni, öszszegyülekeznek lakása előtt s ajtajánál borzasztó lármát csapnak; ámde a Nursingál iránti tisztelet és szolgálat kifejezésére nem elegendők az emberi ajkak közül kijöhető legotrombább orditások sem, hanem segítségül vétetnek ahhoz mindenféle instrumentumok is. Az egyik ordit, a másik trombitál, némelyek a tam-támot döngetik, mások egész tüdővel mindenféle fuvó instrumentumokat fújnak, s mintha mindez még nem volna elég, feltaláltak vagy importáltak egy chowgudda nevű sajátságos instrumentumot, melynek a bosszantásig kellemetlen hangja valóságos tortura alá veti a közönséges halandó fülét. Ha Bombayban mindenki e cultust gyakorolná, ha még oly különös is, senkinek sem lenne ellene kifogása. Szerencsétlenségre azonban a Maharajah-Nursingál imádói még nem birták az egész nagy várost megtéríteni. Más cultusok is léteznek Bombayban s a többek között számos katholikusok is vannak benne. Ezen Indiában eléggé kivételes dolog régi időkből datálódik. Tudjuk, hogy Indostan keleti része hajdan Portugálliához tartozott, s hogy a portugallok ott missiokat szerveztek, melyeknek szerencsés napjaik voltak. A portugallok ugyan elenyésztek, de a katholicismus megmaradt s jelenleg épen a katholikusok és a Wallabhachariensek állnak perben egymással az angol törvényszék előtt. Egy Maharajah Nursingal-féle Isten sem vonhatja ki magát az alól a természeti törvény alól, melyeknek mindazon lények alá vannak vetve, kiket egy elmés bölcs tollatlan kétlábú állatoknak defineált ; az ő testi alkotmánya számára is szükséges egy bizonyos térfogat; neki is kell lakásának lenni, mely végre ki is bérelt egy házat épen a katholikus templom mellett A Nursingál-imádók idejöttek hát szokásos tiszteletük bemutatása végett, azaz hogy ajtaja előtt azt az iszonyú macskazenét véghezvigyék. A katholikusok meg a magok istentiszteletén voltak; de a rettenetes ordítást — mely ugy látszik, hízeleg Maharajah fülének, nem birták kiállani, mert ilyen discordans és barbarhang förgetegek között misét mondani vagy hallgatni teljes lehetetlenség.Ennélfogva a katholikusok folyamodást nyújtottak be a fő-törvényszékhez, melyben kérték, hogy a Wallabhacharienseket vagy a Maharajah-Isten székhelyét rendelje el máshova. Nursingál azt válaszoltatta ügyvédje által, hogy senki sem állithatja, miszerint az, a mi az ő ajtaja előtt történik, akárki jólétére vagy egészségére káros befolyás 4*