Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-25 / 47. szám

délyt ad a püspök is, de a somorjai beteges biró nem enged, fel áll az egész tanács mellette, de azért Komárom — bár fél a ,Balonakoktól* mégis elküld Kanisaiért egy ^jámbor Atyafit* kocsin, megkérik a Somorjai birót, tanácsot is levélben y,hoyy békével elbocsdssák ö kgmét Nevezetes a többi között „Conv. exhibita a Magniíico D. D. Stephano Teorök de Ennyngh. Dat. ex Arce nostra Papensi 29 die mens. August Ao 1615. és a Vocatio Papensis. A conv. így kezdődik „Mi Ennyenghi Török István Hunyad Vármegyének örökös Főispánja, Pápának örökös Ura és Főkapitánja stb. „ Vocatio Samariana 1613. máj. 8. Tiszt. Urk Canisai Pálfi János úrnak a Pápai keresztyén Hivek Lölki Pásztorának stb. Hivó: Baki Mihály. XV. Végre bezárja e könyvet Pathai István és Kanisai Pálfi János dunántúli superintendensek által irott levél 1613 -1636-ig. A legutolsót Mezőlakon irja Kanizsai Pálfi János Körösszögi István tiszántúli püspöknek. Közli SZEKERES MIHÁLY, ref. lelkész. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A próságok. Kolumbus Kristóf még legalább néhány évig nem lesz a szentek közé sorozva. Az eíféle ügyeket intéző római gyűlés a szentek közé sorozást a következő okokból mellőzte : „Még semmiféle olyas rendkívüli tény nem adta magát elo, a mi kiváló módon igazolná Kolumbus Kr. keresztyéni hősies erényeit. Az ő magános és nyilvános élete — nagy művén Amerika fölfedezésén kivül — széles kaput tár a kritikának. Ideiéből semmi olyas nem maradt róla, a mi őt méltóvá tenné az oltári tiszteletre. Az ő hírneve, nem mint nagy katholikusé maradt fönn. Végre senki sem tekintette őt soha szentnek, sem mint ilyet segítségül nem hívott. E határozat azonnal közöltessék a szentek közé sorozás ügyvédeivel, s az ujabb instantia benyújtására három év tűzetik ki." * * * A belga szabadelvű lapok nagyon nyugtalankodnak a zárdák és szerzetesek nagymérvű elszaporodása miatt. Belgiumban 1846-ban volt 779 zárda és 11,968 hím és nőnemű szerzetes. 1856-ban a zárdák száma már 1223-ra szaporodott. 1866-ban a szerzetesek száma 18,200-ra rúgott. Az utóbbi januáriusi megszámlálás eredményét még nem ismerik. De az „Echó du Parlament" 20-24 ezerre „schatzolja" a jelen állományt s azt az észrevételt teszi, hogy ha Európa minden tartományában annyi barát van mint Belgiumban,akkor összesen 750,000-re rug ezek száma ; holott valósággal alig van több 150,000-nél Igy tehát Belgium részesül abban a szomorú tisztességben, hogy benne legtöbb zárda és barát van. Hogy pedig minő gazdagsággal rendelkeznek, megitélhető Curtrai városkáról, melynek alig van 25,000 lakosa, s a benne levő 18 zárdának ingó vagyona 2 és fél millióra rug. * * * A „Gazette d' Augsbour g"-nak írják Bécsből, hogy az osztrák ó-katholikusok a kormányhoz újra egy petitiót nyújtottak be, melyben az állam általi elismertetésüket kérelmezik. A vallásügyi minister azt válaszolta, hogy kérelmüket kész azon föltétel alatt teljesíteni, ha fölveszik az ó-katholikus s nem csúpán a katholikus elnevezést, s ha kinyilatkoztatják, hogy a házasság feloldhatlanságát elismerik. * * * Spanyolországban terjed a biblia. A bibliaárúsok Crevilleteben, 10,000 lélekből álló városkában sok bibliát és uj-testamentomot adtak el, sőt egyházat is szerveztek. Ez teljesen spanyol eredetű; semmiféle idegen missionarius vagy evangelista nem segített abban. Salamanikában (hajdan a spanyol tudósok városa) szintén alakulóban van egy protestáns egyház ; valamint Coregnéban egy szomszéd faluban. A kath. papság minden eszközt felhasznál a protestáns propaganda megakadályozására. Lénából, két bibliaárust, — bár el voltak látva szabályszerű engedély -lyel, — a felbujtogatott néppel kiűzettek s könyveik elégetésével fenyegettek. A Renaissance után HETESY VICTOR lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. * Az egyetemes magyar prot. missio-társulat alakulására vonatkozólag eszmecserére hivta össze nov. 16-án a conventi gyűlés termébe C z e 1 d e r Márton a konvent tagjai közül azokat, kik ez eszme iránt érdekkel viseltetnek. Az eszmét, mely a magyar prot. egyházban épen Czelder által tiz esztendeig Moldva Oláh, részben Törökországban pályát futott s kelet felé irányzá a magyar prot. közönség és nemzet figyelmét; részvéttel fogadták az összes superintendentiákból : a dunamellékiből Török Pál püspök; F ö r d ő s Lajos, Szász Károly, B a k s a i Sándor, Molnár Aladár, Farkas József, Dr. Ballagi Mór; a tiszántúliból Révész Bálint püspök, Révész Imre, H aj n a 1 Ábel, Lukács Dániel, N y i r i Péter, a tiszamellékiből: K u n Bertalan püspök, Prágai Lajos, Mocsáry Lajos, M i t r o v i c s Gyula, Fejes István ; az erdélyiből: Szász Domokos, Dr. K o 1 o z sváriés Kovács Ödön, kik hogy az eszmecserére megjelennek a meghívókra magukat aláírták. Az értekezletet illetőleg az eszmecserét az összehívó Czelder Márton