Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-25 / 47. szám

rövid lelkesítő beszéddel kezdte meg, mely után abban történt megállapodás, hogy egyházkerületenként és egy­házmegyénként különösen a lelkészek által érleltessék az eszme, alakuljanak kissebb míssió-társulatok, gyűjtessék pénz, hogy a jövő convent vagy zsinat összeülésekor az egyetemes missio-társulat megalakulhasson, mely műkö­dését elsőben a magyar haza és nemzetiség határain be­lőlre terjessze ki, felölelvén mindazon hit és vérrokono­kat, kik ily egyetemesen működő tevékenység nélkül mind Magyarországban, mind a szomszéd Dunafejedelem­ségben, hol már megvannak a Czelder működése folytán épített missioi telepek, s magyar prot. elszórtan élő roko­nok, nemzetileg és vallásilag elpusztulnának. Az indít­vány, illetőleg a nagy horderejű eszme minél szélesebb körű megvitattatásának tereül lapját a „Prot. Egyh. és Iskolai Lapot" Ballagi Mór egész készséggel felajánlotta, s ezt a legközelebbi számban Czelder ez alkalommal mondott beszédének közlésével fogja megkezdeni, (x.) * Barla István bééi (belsősomogyi e. m.) ref. se­gédlelkész a mult héten agyonlőtte magát. * A legközelebb lefolyt egyetemes konvent jegy­zökönyve, mindössze 200 példányban határoztatván ki­nyomatni az 5 egyházkerület részére, azokból csak a konventi képviselők és minden egyházmegye fognak nyerni egy-egy példányt; miután azonban már eddig több egyházmegye elnöksége fejezte ki előttem azon óhajtását, hogy az egyes egyházak részére is nyomattassanak kellő számban jegyzőkönyvi példányok; és e tekintetben a dunántúli egyházkerület, békésbánáti, kecskeméti, de­breceni egyházmegyék egyházai részéi e azok már meg is rendeltettek: fölkérem a magyarországi (erdélyi) ref. egyházmegyék elnökségeit, hogy ha szintén óhajtják ezen jegyzőkönyveket az egyes egyházak részére megküldetni, ebbeli határozatukat méltóztassanak mielőbb, legkésőbb dec. 1-ső napjáig velem közölni; hogy a nyomandó példányok száma iránt kellő időben intézkedhessem. — TÓTH SÁMUEL konventi jegyző (N. péterfia-utca 348 sz). * Iskolai takarékpénztárak. A Budapesti kereske­delmi akadémiában okt. hóban, 327 tanuló közül 112, megtakarított 293 frt 40 krt. A pesti polgári kereskedő­testület vasárnapi iskolájában 445 növendék közül 71 tett be 94 frt 30 krt. A szombathelyi községi iskolában 632 tanuló közül 145 hozott betéteket, melyek 115 írt 65 krból állanak. Fővárosunkban, ha bár egyelőre csak egyes esetekben kezd már gyökeret verni az iskola takarékpénztárak intézménye ; örömmel jegyezhetjük föl hogy több tanitó és tanifónő a városi elemiiskolában (Bezerédy utcában) kiséreletet tett osztályai gyermekeivel. A tanítók a betéteket szedik be, az igazgató Lakits Vendel úr a takarékpénztári könyvecskéket veszi át, az egész ügy az iskolaszék elnöke, Radocsay Ferenc úr beleegyezésével kezeltetvén. Szilárd reményünk, hogy e buzdító példát rövid idő alatt, sokan fogják követni. * A „Népiskolai Tanügy, kath. népnevelés-tanitási lap, az egri főegyházmegyei r. k. néptanító-egylet köz­lönye," örömmel jelenti hogy „ismét felekezetivé változ­tatta néhány évvel előbb elközösített iskoláját az aradi helv. hit. felekezet. Bölcsen és helyesen." * A Clerus és a nők. A hercegprímás Komárom­ban saját költségén leányiskolát és kisdedóvót építtetett, melylyel épen a kath. egyházi lapok eredeti történetkét hoznak kapcsolatba. Ugyanis, az épitést kérelmező ko­máromi úrhölgyek küldöttsége is tisztelgett a biboros főpapnál, ki a komáromi anyáknak meg is igérte az iskola fölépítését, ha, mint tréfálva hozzá tevó: „az iskolához legszükségesebbet Komárom városa megadja." „Oh igen — feleié az anyák deputatióját vezető komáromi apát-plébános, — Eminentiád kétség­kívül a gyermekeket érti alegszükségesebb alatt, s ezt ő nagyságaik nevében (s ezzel a tisztelgő hölgyekre mutatott) ünnepélyesen megígérem." A herceg­prímásnak megtetszett, hogy ily szellemesen szaván fog­ták és egy év alatt fölépült a komáromi díszes leány­iskola. Ez lett volna az indok, kath. lapok szerint. Tu­lajdonkép azonban ugy áll a dolog, hogy a clerus a nőnevelésre vetette szemeit, s világszerte a nők révén akarja biztosítani átható befolyását a család­életre. Franciaországban most szervez a clerus egy „ker. kath. leány egyletet", melynek célja polgári házasság megvetését terjeszteni. A tagok kötelezik magukat, hogy egyházilag nem azon a napon esküdnek meg, melyen a polgári hivatal előtt megjelentek, időközben pedig szüleik házában maradnak, mi által azt akarják kifejezni, hogy a polgári beiratás dacára sem tartják magukat férjes nőknek. Továbbá a polgári hivatalban csak közönséges ruhájokban s az okvetlen szükséges személyek kíséreté­ben jelennek meg, s a jegyző intelmeit ugy fogadják, hogy észrevehető legyen, miszerint azokat csak felesleges szószaporításnak tartják. * Az osztrák ág. ev. zsinat, a „N. Fr. Presse" szerint nevezetes határozatokat hozott folyó hó 18-án. Bejelentetett, hogy a csehek lemondanak amaz igényükről, mely szerint a jegyzőkönyvek cseh nyelven is vezettes­senek. Ok is megelégednek ezentúl a német szöveggel. A lelkészi felavatási uj eskűmintába pedig, hosszabb vita után fölvétetett, hogy a felavatandó megesküszik arra hogy semmi néven nevezendő külföldi politikai testü­letbe vagy egyletbe nem fog belépni. E szerint az osztrák evangélikusok szerencsésen legyőzték az annyi galibát okozott pánszláv irányt; s ezután a cseh-morva papság ha esküszegő nem akar lenni, nem fog többé a muszka egyletek résztvevője gyanánt szerepelni. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Farkas József. Nyomatott: Deutsch M.-féle művészeti intézet Budapest, Bálvány-utcza 9. HSS. a,

Next

/
Thumbnails
Contents