Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-25 / 47. szám

egyház szervezete," továbbá a 7-ik aliena ezen szavai: „alulról felülre" hiányzottak, a mi miatt ujabb viták, vagy jobban mondva eszmecserék (mert vitáról alig lehet szó az egész conventi tanácskozás alatt) keletkeztek. Elsőbben is Révész Bálint szólalt fel, mondván, hogy habár az előbbi napi ülésben elfogadtatott is a gr. Lónyay-féle javaslat, de azért az nem zárja ki, hogy ahoz ma, midőn Írásban formulázottan adatott be, újból hozzá ne lehessen szólni. Mi már tegnap is aggódtunk — ugy mond — hogy a zsinatból mi sem lesz, ma pedig ezen formulázott javaslatot hallva, aggodalmunk még inkább fokozódik. Im tegnap a debreceni javaslat általánosságban elfogadtatott, ezen uj javaslatban pedig a debreceniből mi sincs, különösen nagy hiánynak látszik előttünk az, hogy ebben az egyházszervezet létrehozásáról egy szóval sem tétetik emlités. Itt csak a conventre van hivatkozás, de ha a zsinat feladatául csupán ennek létesítése tekintetnék, akkor a mi javaslatunk voltaképen megsemmisíttetnék. Ha mi nem kivánjuk azt Erdélytől, hogy ősi jogaikat feláldozzák az egyesülés kedvéért, viszont ők se akarjanak a mi haladási .szándékunk elé gátat vetni. Nagyon kérem azért a t. conventet, hogy a gr. Lónyay-féle javaslatba vitessék be javaslatunknak az egyházszervezetre vonatkozó pontja. Mondatott, hogy az iskolaügy hiányzik a mi javaslatunkból. Szerintem ez bent vau, mert hiszen ini a 4-ik bizottságot ezen egyik okból véljük kiküldendőnek, hogy az egyházi és iskolai önkormányzati jogaink iránt készítsen az illető helyekre leendő felterjesztés végett javaslatot, s ebben fejtse ki a minket illető jogokat, és ezt óhajtjuk most is, mert hiszen az egyházi és iskolai autonomia oly szorosan összefügg egymással, mint a fa és lombozata; ez utóbbi elfonyad, elszárad a törzs is. Javaslatunk ide vonatkozó pontját kérjük annál is inkább figyelembe vétetni, mert fájdalom a közelebbi időkben is többször jöttünk az önkormányzati jog különbözőleg lett magyarázata folytán az országos kormánynyal öszszeütközésbe, s épen legközelebb a legfőbb felügyeleti jogra alapított túlkapások ellenében tett felterjesztéseinkre nagyon is gyorsan megérkezett kormányleiratok máinem csak magyarázzák, de gyakorolják is, a mi értelmezésünktől eltérőleg a legfőbb felügyeleti jogot, épen azért szükséges, hogy mi is mihamarabb előterjesszük nézeteinket. A tanügy egyéb részei zsinat elé nem tartoznak. Ezeket gr. Lónyay szerint majd elintézi a convent, de ez kérdés, mikor jön létre, azért szerintem célszerűbb volna az egyetemes tanügyi bizottságot feleleveníteni. Nem titkolhatom el, hogy a lapirodalom terén sokat gyanúsítottak bennünket, mintha a testvéri kötelet mi téptük volna szét, mi tűrtük ezt csendesen, várva azon időre és térre, melyben kezet nyujthatunk a testvéries egyesülésre; ha volt hibánk, az csak abban állott, hogy mi vérrel szerzett önkormányzatunkhoz, mely egyszersmind nyelvünket és nemzetiségünket is védte, oly igen ragaszkodtunk. De ragaszkodunk most is, mert hazánk mostani állapotja is eszünkbe juttatja gyakorta merengéseink közben Eötvös azon szép költeményét, mely igy végződik: „Tied hazám egy szentelt fájdalom." Mi ragaszkodunk jogainkhoz most is, annyival is inkább, mert a mi önkormányzati jogaink gyakorlása által a haza integritása soha nem veszélyeztetik. Kéri újból, hogy az egyházszervezet iránti javaslat a Lónyay-féle javaslatba bevitessék. B. V a y. Elnöki megnyitó beszédében mindjárt érinttete, hogy azon elvi vitás kérdéseket, melyek kivált a conventre vonatkozólag oly élesen állitattak itt ott egymással szembe, s melyek a pártok kölcsönös gyanúsítását vonták maguk után, ne elevenítsük fel most, midőn békejobbot akarunk egymásnak nyújtani. Továbbá midőn tegnap a debreceni dolgozat általánosságban elfogadtatott, akkor egyszersmind elfogadtatott annak az egyházszervezet iránti pontja is, Lónyay javaslata csak az irányt jelöli ki. Mocsáry L. O nem lát, miként Révész B. ellenmondást abban, hogy tegnap a debreceni javaslat általánosságban elfogadtatott, ma pedig Lónyay-é fogadtatik el. Debrecen a bizottságok kiküldetését kérte, a többi pedig dolgozatában annak indokolása volt. Lónyay javaslatában szinte bent van az egyházszervezet iránti javaslat, a mennyiben a bizottság teendői közt az is ott van, hogy készítsen javaslatot: „az egyház kánonairól." Az iskolaügyet önkormányzatilag kell elintézni, a zsinat pedig nem autonom testület, a mennyiben ennek határozataira a szentesitési jog alapján a király s a cultusminiszter is befoly. Gr. Lónyay. Révész B. megnyugtatására kijelenti, hogy az ő javaslatában eredetileg is bentfoglaltatik a R. által bevitetni kért pont, de hogy teljesen megnyugtassa, ő kéri a 6-ik aliena alá betenni ezen szavakat „az egyház szervezete." Nagy Péter. Révész B. azon szavaiban, hogy ha Erdély védi önkormányzati jogait, ő se gátolja a haladást, egyesülést, oly vád foglaltatik Erdély ellen, melyet az valóban nem érdemel, s melyet épen azért ő szó nélkül nem hagyhat. Azon rövid idő alatt — úgymond — mióta a testvér egyházkerületekkel a conventeken találkozunk, eléggé bebizonyítottuk, hogy mi őszintén óhajtjuk az egyesülést, óhajtjuk a haladást is, s épen ezért pártolja Lónyay javaslatát, mely oly intézkedések tételét ajánlja, melyek a jelen szükségleteit kielégitik. Révész Imre. Nekem is vannak aggodalmaim Lónyay javaslatának elfogadása miatt. Midőn Debrecen tavaszi indítványát megtette, ezt tette nem csak azért, hogy a keserűséget eltemessük, hanem mert egyházmegyénk még a határozatképes convent eszméjének megpenditése előtt sürgette egy alkotmányozó zsinat tartását. Világosan kifejeztük többször, hogy mi a conventet nem ellenezzük, de hogy egyszersmind egyházunknak országos szervezetét is óhajtjuk. Ezt célozta már az 179% t. c. 4 pontja is, ezt akarta létesíteni a budai zsinat, s ezt akarnók mi is. Többekben az egyház-szervezet sürgetése aggodalmakat ébresztett, de hiszen nem ak arunk mi ezen