Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-04 / 5. szám

láló egyház presbyteriuma egy 2 ik templom építésének szükségét kimondotta, Hajnal Abel elnöklő lelkész úr indítványozván azt. — Ugyan ezen egyházról jelentetik, hogy a közelebbi években halotti a. k. vezetése körül — melyet eddig az első főiskola tanitó — rector — vezetett, vétkes figyelmetlenségek s mulasztások történtek, nehogy jövőre ily jelenségek tapasztaltassanak, az eddigi gyakorlat beszüntettetvén, annak vezetésére — bejegyzési járandóság biztosítása mellett a lelkészeket hivta fel az elöljáróság, kik azt el is vállalták, — ez intézkedést az e.-m. gyűlés megerősítette. Jegy. A beirási járandóságra nézve csak azt jegyezzük meg, hogy ha a születési s esketési a.-könyveket, ingyen vezették eddig a lelkészek, mi okból jár fizetés a halotti a.-könyv vezetéséért ? s ha az e.-m. ezt indokoltnak találta, a méltányosság azt követelné, hogy a többi lelkészekre nézve is kötelezővé tette volna, s mondta volna ki, más egyházakban sem tartoznak ingyen vezetni, sőt talán a kissebb egyházak lelkészeire jobban rá férne az ilyen accidentia, mint a jól fizetettekre, kik ezt meg sem éreznék, ha nem kapnák. b) K.-Taresáról jelentetik, hogy itt az iskolai nevejés és oktatás dicséretes előhaladásnak örvend, az Úr oltárára tett adakozások közül különösen kiemelendő id. Boros Jánosé, ki az Úr asztalára 220 frtot adományozott. c) A Batonyáról tett jelentés nem hű, nem felel meg a tényállásnak. Az egyház által eladott telek nem üres, hanem beépített volt, s nem 300 frért, hanem 700 frtért adatott el. Ezen összegből hátralékképen befizetett 300 frtból a lelkész is nem 100 frtot tartott vissza — mint a jelentésben áll, vissza sem tarthatta, mivel a pénz nem ő nála volt — hanem kölcsön kérte febr. 23-án junius végéig, akkor kérte, mikor neki 120 frt pénz fizetéséből 158 frt már hátralékban volt, tehát szinte másfélévi időről. A lelkész midőn a 300 frt fizetését bejelentette az ottani presbyteriumnak, ugyanakkor felemiitette a fentebbi tetemes hátralékát, s egész Hiedelemmel kérte — nem követelte — a presbyteriumtól ama hátralék egy részének lerovását, annyival inkább mert ama 300 frtra junius végéig szükség nem volt, s maradhatott volna, s bizton állitható, hogy maradt volna, ha a lelkész fel nem szólal, de épp ez okból jutott eszébe az akkor ott féktelenkedő, az egyház javát szeme előtt nem tartó, csupán alacsony irigység, boszantási vágy, s hitványkodási viszketegtől vezetett presbyt. többségnek azt a határozatot hozni, hogy a 300 frt a gyámoldai tartozás törlesztésébe küldessék, tette pedig ezt, sőt még cifrábbakat is, mert tudta, hogy elnézik neki ezeket, s még csak dorgálást sem kap azokért. d) A majláti egyházróli jelentés is a fentebbihez hasonló, vagyis olyat terjeszt elő, a mely nem felel meg a tényállásnak. Ugyanis az jelentetik innen, hogy 4 egyházitag egyenként 500 frtot adott kölcsön az egyháznak, hogy száraz malmait megmenthesse, s az e.-m. elismeréssel jegyzi be ezt j.-könyvébe. Holott pedig a községi szélmalom forgott veszélyben, ezt akarták elárveltetni, s ennek megakadályozására adott 4 ottani gazda a községnek összesen 2000 frtot kölcsön. e) A m.-sámsonróli jelentésben is az e hiba csúszott be, hogy az uj templom cseréptetejünek mondatik, holott zsindelfedéllel bir, s birt akkor is, mikor a can. visitátió ott járt. Ugyancsak ezen egyházról lentebb az jelentetik, hogy az újonnan szervezett tanítói állomásra Soos Zsigmond választatott, holott ez sohasem történt, csak beszélgetés tárgya lehetett. Mindezek ha nem világra szóló hibák is, de annyit mégis jeleznek, hogy a can. visitátió nem eléggé járt utánna annak, hogy jelentései kellő alappal bírjanak, a valódi tényállást tükrözzék vissza, — s lehet hogy másutt is történtek s történnek ilyenek, talán még nagyobbak is, melyek azután a can. visitátió beszüntetésének eszméjét hozták s hozzák. Az 57. . sz a. egy szép s ritka adományozás jelentetik be, jelesül t. Ambruzs Lajos gyulai lakos e.-m. tanácsbiró úr, egy jókarban lévő 16 változatú orgonát vett meg a gyulai reform, egyháznak s azt a templomba be is állitatta. Az egyház pedig a magáét a k.-ágotai ref. egyháznak ajándékozta. Az 59-ik sz. a. jelentés igen szomorú, s leverő képet tár fel előttünk, a mennyiben a Bánátban nem rég alakult 360 családot képező Albertfalvai ref. egyház árviz általi végelpusztulását, s lakosai szétfutását jelenti. A 61-ik sz ismét örvendetes tényről tesz jelentést : jelesül a debelliácsai község saját tulajdonából 56 kat. hold földet bocsát az egyház örökös tulajdonába oly célra, hogy az 1877-ik évtől kezdve az egyháznak kiadásai abból fedeztessenek, a párbér fizetés végkép megszüntettessék. — Nem szükség említeni, hogy az ily tényeket örömmel jegyzi be az e.-m. j.-könyvébe. A 62. sz. a. jelentés még nagyszerűbb, mely szinte ezen egyházra vonatkozik, az foglaltatik ugyanis eme jelentésben hogy a község elhatározván az egyháznak amattóli különválását, az iskolák fentartására 100 h, szántóföldet s 6000 frtot adományozott: azonban — sajnos — a járási szolgabíró 1871-ik évi ministeri rendeletre hivatkozva, ezen községtanácsi határozatot nem erősitette meg. — A 81. sz.ban a gyámoldai igazgató választmány tesz jelentést a gyámolda állásáról, mely szerint : a pénztár állása: 1. Részvény alap 6125 frt 40 kr. 2. Közsegélyezési alap 2932 „ 5 „ 3. Gr. Lónyay M. alapítványa. 1471 „ 44 „ 4. Tisza Lajos alapítványa.... 320 „ 26 „ 5. Hajnal Ábel esp. alapítványa 1103 „ 48 „ 6. Tartalék alap 528 „ 27 „ Összesen 12,480 frt 90 kr. Segélyezésre kiadatott 628 frt 86 kr. A 82-ik sz. a. a kebelbeni egyh. községekben egyházi s iskolai célokra történt ajánlatok, hagyományozások jelentetnek, mellyeket egyenként elő nem számlálhatva összegezve adjuk a 8 egyházból bejelentett adományokat: