Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-04 / 5. szám

adakoztak külömböző célokra 3034 frt 89 krt, kölcsön adtak a h.-m.-vásárhelyi egyházban az egyháznak 1860 frtot. Az adakozók közt olvassuk a vásárhelyi lelkészek neveit is, kik közül maga Karantsi Dánielre 79 frt esik, Papp Imre pedig szegény tanulók javára alapitott 100 frtot; örülhet azon egyház, melynek leikészei példaadói így mennek elő, s képesek tettleg betölteni azt mi Ezsai. 32. sz, 8 versében irva vagyon. A 83. sz. a kebelbeni belhivatalnokoknak a közelebb mult e.-m. gyűlés idejétől 1876.junius 21-ig történt változásait terjeszti elő. A 84-ik sz.-ban az e.-m. pénztár állásáról olvashatunk, és pedig: az 1874-ik évi összes bevétel 4186 frt 37 kr. 1875-ik évi 4210 frt 25 kr. 1876-ik évi költségi előirányzat összege 1465 frt. Bezárja a 87. sz. álló j.-könyvet egy táblázat, mely az e.-m.ben lévő egyházak s iskolákról, az azokban lévő lelkészek s tanítókról, a belhivatalnokok s egyházak birtokában lévő ingatlan vagyonról, faiskolákról stb. tesz kimerítő kimutatást, melyből ide iktatjuk ezeket: a 35 egyház közt, 3 egyházban épült az 1875~ik évfolyamán uj templom, t egyházban a hivek az ágost. vallásúak templomába járnak bér-fizetés mellett Ui iskola készült 5 egyházban Az egyh. kerület által kiadott tanterv szerint a 6 osztály még sehol életbe nincs léptetve több féle akadályok miatt. Csak egy egyházban van községi iskola, a többiben mind felekezeti. Faiskola 3 egyházban egészen hiányzik, több egyházban rendeltetése céljára nincs fordítva, több egyház virágzó faiskolával bír. Van a 35 egyházban 42 rendes, 8 s.-lelkész, fitanitó 63, leánytanitó 53, vegyes iskola-tanitó 27. Iskola kötelesek száma az egyh.-megyében, fi 9372, nő 9212, ezekből iskolába jár fi 6928, nő 5625, teljesen iskolázatlanok fi 485, nő 1015, összesen 1500. Szülöttek száma 9269, hallottaké 6027, uj házasoké 1909. Lelkek száma 154,664. Láthatni a közlött határozatok- s jelentésekből, hogy egyh.-megyénk kormányán tapintatos tevékeny egyének ülnek s vezetik ezen nagy kiterjedésű e.-megyét a jóllét s virágzás felé, láthatni, hogy a vallásos buzgóság nem hanyatlott sőt emelkedik, láthatni végre, hogy van még sok tenni való is, az egyházak iskolák szellemi anyagi előhaladása körül s bizton hihetni, hogy fokonként ennek akadályai is el fognak enyészni, s vidámabb alakban mutatkozni ott is, hol eddig az nem volt látható. Remény leni lehet, hogy egyh.-megyénk uj esperese Szalai István, s uj s.gondnoka gr. Ráday Gedeon kormányzó urak bölcsessége 6 megyére kiterjedő tractusunkat a haladás elfoglalt ösvényén nemcsak tovább vezetni, hanem még feljebb emelni fogja. Külföldi egyház és iskola. Havasalföldi missiói levelek. Ploest, 1876. dec. 10. Elvonultak ismét szemem előtt: a moldva-oláhországi missió panorámái. S miután az igazgató-tanács már értesítve van : adósa nem maradhatok e nagy becsű lapoknak sem, melyek mint a drága honból felém repített angyalok, oly várva várt vendégeim ez idegen földön. Tudósításaim legtobbnyire, igaz, hogy elégiái hangulattal irvák. De teljességgel nincs kedvem azok példáját követni, a kiknek levelezései: ignotos valóban fállit et notis est derisui. Legutóbbi körutamat: Ploest, Buzó, Braila, Galae, Precsesztáni puszta, Foksány, Domnest, Szászkút megkeresésével s ellátásával zártam be. Ploesten a hitfeleket épen tanácsülésben találva, uj gondnok és elöljárók választása folyt le. Kiket miután az erdélyi egyházkerület törvénye szerint feleskettem, reménylem, hogy főleg az uj gondnok, Földes József atyánkfia, elődjének áldozatkészségét: a rend s szeretet lelkével párosítja az egyházban. Iskolájok, melyben a rosz idő dacára is 30 gyermeket találtam, ugy látszik szép virágzásnak indul. Buzó, 1876. dec. 11. Buzóban Bakó Andrást a lelkes gondnokot nem találtam többé. Vezetése alatt az ide kivándorlottak mentek legalább annyira, hogy egy közös temetőt szereztek s be is kerítették. De Bakó András elhunytának jele az, hogy azóta „disznók tapossák a sirhalmokat." Szerencse, hogy Jáni József, volt rimnik-szerátí kovács atyánkfia, Buzóba költözött által. Reménylem ő lesz hivatva, hogy pótolja a boldogult helyét. Foksány, 1876. dec. 17. Buzóból ki Moldovába, orosz önkénytesekkel megtömött waggonba szorultam. Az északi hatalomnak e cujka és rumtól ihletett apostolai, kik nem evangyéliommal, hanem ágyúszóval téritették a pogány világot, ugy látszik, hogy a térítés nehéz munkájánál kedvesebb dolognak tárták, hogy az ős Dunának hátat fordíthattak s haza mehettek ; mert a hurrah és a zsiviónak nem volt vége és határa egész Marosestig. Itt kiszállva bérkocsi vitt a precsesztáni pusztára, hol keresztelésre vártak, melyet dec. 17-én Foksányban végeztem, hogy Schreier József ev. atyánkfia önként felajánlott házánál, egyúttal isteni tiszteletet tarthassak s az úri szent vacsorát is kiszolgáltassam; de a nagy sár s hózivatar miatt, lehetetlen lévén a szétszórt csontokat Összeszedni: jó szándékunk jövő alkalomra maradt. Szászkút, 1876. dec. 19. Már ide a vaspályától behatolni a hózivatarban valósággal nem kis feladat volt. S mikor a szent gyüle-