Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-29 / 30. szám

figyeli meg; a mi üdvöset és boldogítót talál, annak megőrzésére serkent, a hol pedig az örök igaz, jó és szép körül hiányokat észlel, azoknak keresésére az ige hatal" mával buzdít. Még ott is ahol elmellőzhetetlenűl egyik vagy másik dogmatikai thesis fejtegetésére van utasítva (mint p. o. áldozó csütörtöki egyházi beszédében) óvakodik a mysticismus ködfátyola alá rejtőzni, inkább általános érdekű valláserkölcsi tanúságról beszél, mintsem a szivet és lelket hidegen hagyott elvont fogalmakról. Mindig és mindenütt gyülekezete lelki szükségeit tartja szeme előtt, épen ezért aztán a tárgy választás és inventio megfelel a homiletika legfőbb kívánalmának. De különösen rokonszenvessé teszi legalább igénytelenségein előtt a tárgyat a képzettségnek ama szép magaslata, a melyről a legegészségesebb felfogással, korunk felvilágosult gondolkodás módjának megfelelőleg veszi figyelembe a bibliai eseményeket, az azokban rejlő örök, elévülhetetlen igazságokat. Ez az a miért szerzőjét a legnagyobb elismerés illeti. Dacára azonban annak, hogy általánosságban a legmelegebben lehet nyilatkozni róla, egy pár különösen ünnepi alkalomra irt beszéde ellen kifogást kell tennünk. Tudjuk ugyanis, hogy az egyháztörténelmi események s a keresztyén gondolatok emlékére szentelt ünnepeknél adva van a tárgy, a mely körül a szónoknak eszméit csoportosítani szükséges, még pedig oly elengedethetetlen kötelesség ez, a mit figyelmen kivül hagyni nem szabad, mert ellenesetben hiányzik az alkalomszerűség, ezzel együtt az ünnepélyes hangulatnak lélekemelő hatása. Nincsen más elv szem előtt tartva, s igy nem is eorrect a tárgy az egyik húsvéti egyházi beszédben (1. Egyhb. IX.) a hol szerző a lelkesültség hangján inti hiveit, hogy „uj eget és uj földet teremtsenek önmaguknak." Egész bizvást ellehet mondani e tárgyat közönséges alkalommal, de nem az igaz ügy diadalának emlékünnepén, miután azzal semmiféle szorosabb összeköttetésben nincs. Ugy szintén a részvétre felhivó nagypénteki egyházi beszéd (1. Egyhb. IV.) sem állja meg a maga helyét. Azok a krokodilusi könnyek, a melyeket szerző a világ romlottsága felett perget, az a nőnem iránt való túlságos pietás, mely az egészet átlengi, nem jól veszik ki magukat. Igaz ugyan, hogy Madách „Ember tragédiájában" még inkább Göthe „Faustjában" a nő igenis eszményi vonásokkal van ecsetelve, de hát a szószék se nem az idealizmus csarnoka, se nem a költészet szent berke. Ott az objectivitás teréről lefordulni nem szabad s a közéletben divatos széptevésnek semmi helye. Egyébiránt az ilyen félreértések csak ugy elvétve találhatók Lukács Ödönnél, s inkább a mystikus dogmatikai thesisektő'l való idegenkedés, mint a meggondolatlanság eredményei. Ha bár ugy is tűnnek fel az egész harmóniájában, mint egyegy rosszul fogott húr resonans hangjai, mégis általában az egész kellemes benyomást tesz a lélekre, vallásos épülést teremt, szivnyugalmat eredményez a jóra fogékony embernél. (Folytatása következik.) SzABÓ IMRE. ..-Jux.. . iflÖJüí Kí *U BELFÖLD. A XIII. szepesi városi esperesség közgyűlése. Ezen közgyűlés ez idén Breuer Sándor felügyelő és Kalchbrenner Károly főesperes urak ikerelnöklete alatt Mathaócz városában julius 17-én tartatott és pedig következő tárgysorozattal : A mult évi eseményekről szólván egyházi eluökünk, elismeréssel és hálás szivvel megemlékezett egyszersmind Baldácsy báró úr körülbelol egy millióra rugó alapítványáról, mely biztos alapot képezend protestáns ügyünk felsegélésére és tömörülésére. Tűz esetek előfordultak Illés falván, Bélán és Keresztfalván. A holtak között részvéttel megemlíttettek Dr. Tavassy Lajos iglói érdemdús tanár, Topperczer volt esperességi felügyelő és leibitzi születésű „londoni" Mayer, ki Londonban mint szűcs mester nagy vagyont szerzett ; egyházának, melyben született és a késmárki lyceumnak kész jóltevője volt és 92 éves korában ott ásatott sírja, hol hajdan bölcsője állott. Építésekre kiadatott az esperesség területén 5280 frt. Alapítványok egyházi és iskolai célokra tétettek 4002 frtban. Született 421, házasult 130, meghalt 371, ugy hogy az ev. lakosok száma ötvennel szaporodott. A Zsedényi-féle ev. néptanitólcnak szánt ösztöndíjt 50 frttal Zimányi Mór illésfalvai tanitó kapta meg. Az esperességi gyám intézet 177 frtot és 31 krt gyűjtött. Az alapszabályok értelmében az esperesség a maga kebelében gyűjtött összeg egyharmadával szabadon rendelkezhetvén, azt a leégett leánygyülekezeteknek Keresztfalvának 40 frttal és 10 krral és Illésfalvának 19 frttal kiosztotta. Igló mint önálló fiók-egylet 125 frtot gyűjtött. A Leopoldiánu m-féle tervezett prot. alapítvány elfogadása és segélése határozattá lett ugyan, de azon különbséggel, hogy az egyházak szabad gyűjtések segítségével fognak szert tenni a reájok kivetett összegekre, nem pedig mint a tervezet kiváuja, az egyházak gyámintézeteinek gyengítése által, melyek ugy is magasabb célnak szolgálván az egész összegeket akarják beküldeni az esperességi gyámintézeti pénztárnak. Az esperesség tőkésített gyámintézeti összege 298 frttal mutattatott ki. Az egyetemes gyámintézet tőkéje 3400 frttal szaporodott. Az iskolai adót esperességünk a kerületi pénztárba 533 frttal pontosan befizette. Areformatioünnepén szokásos offertórium 39 t'rtot és 17 krt hozott be, mely összeg a fennálló ügyrend értelmében a kerületi nyugdij javára fordíttatott. A kerületi képezde javára rendezett offertorium pedig 33 frtot és 52 krt jövedelmezett. Miután azonban mind a nyugdij mint a képezde anyagi viszonyai tetemesen javultak, esperességünk javaslatba hozandja legalább e két offertorium megszüntetését, mivel azok száma mindenféle egyházi, esperességi és