Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-06-10 / 23. szám

tatta az ajtót az orthodoxnak az övétől eltérő meggyőződése miatt, és azért a haladók is méltán elvárhatták volna, hogy az igazhitűek részéről is hasonló szeretetteljes hánásmódhan részesüljenek. Annál inkább reméltük volna azt, mert mint alább kimutatandoin, mit sem állítottak vagy tanítottak ezek olyat, a mit már ez előtt évszázadokon át a tudomány és egyház emberei nem tanítottak volna a nélkül, hogy holmi anathémával sújtattak volna. Az Istent eszünkkel teljesen felfogni és az absolut lényt valami tanfogalomban egészen kimeritőleg kifejezni nem is lehet. Ezt mondja Eötvös „gondolataiban* : „Az Istent kereshetjük eszünkkel, de csak szivünkkel találhatjuk meg. És hogy Luthernek is tágasabb és az egyházi tantól eltérő véleménye volt az istenségről, kétséget nem szenved. Ő ugyanis egy helyütt így szól: „Az Istent nem kell úgy festeni, mintha ő fenn volna az égben aranyos szóken ülne, hanem mint oly urat, ki mindent betölt, minden teremtményben jelen van, s a világban mindent teremt és cselekszik." „Istennek mindenható hatalma sehol sincs egy helyen; annak minden helyen lényegileg jelen kell lenni, még a legparányibb falevélben is. Mert az isten az, ki minden dolgot előhoz ós fenntart mindenható hatalma által; ő nem küld ki hivatalnokokat vagy angyalokat, hanem neki magának kell minden egyes teremtményben, annak legbensejóben ós legkülsejében, körülte, felette és alatta, előtte ós mögötte jelen lenni, úgy hogy semmi jelenvalóbb vagy bensőbb a teremtményekben nem lehet, mint az Isten maga az ő hatalmával." * A vallás nem állhat bizonyos tantótelek vak elfogadásában, melyek mások által alkottattak, hanem a lélek személyes odaadásában a jóhoz. „A vallás az ember legfőbb humanitása." 1

Annak nincsen vallása, kinek humanitása nincsen. „A mi vallásunknak kell, hogy ne mások tanításaiból, hanem mi magunktól szereztessék ; nem kölcsönözhető az az ó kortól, hanem minden ember szellemében felfedezendő; nem a traditio, hanem a személy dolga." 2 Jézusról mit tanítottak ? „Ezen fenséges személy, ki mindennap a világ sorsát igazgatja, isteninek nevezhető ugyan, de nem oly jelentésben, mintha ő a scholastikusok kifejezései szerint az egész isten* Luther mint eretnek a luth. orthodoxia törvényszéke előtt Hetzertől. Magyarul: »A magyarországi protestáns egylet kiadványai* VIII. 283. 1 H e r d e r. 2 B u c k 1 e, History of Civilation. | sóget magában foglalná, vagy azzal ugyanazonos volna, i hanem úgy értve, hogy ő volt azon egyén, ki az emberiséget legkiválóbb mértékben az isteni felé vezérelte. Jézus volt azon oszlopoknak legnagyobbika, melyek az embernek mutatják, honnan származik, hova kell törekednie, ő benne minden összepontosnlt, ami jó ós magasztos a mi természetünkben van". * „A lelkiismeretben Jézus teljesen egy az istennel; a gondolkodásban minden látszat- ós ámításon diadalmaskodva, csak is az igazságra törekszik; akarata az isteni célok elérésére van irányozva, annyira, hogy minden más cél háttérbe lép ; az érzésben az ór/.óki és önző indokoktól ment annyira, hogy a kísértetes erőt nem vehet rajta".1 A keresztyénségről pedig az ujabb idők egyik nagy tudósa így nyilatkozik : „Keresztyénség mindenek előtt csuda nélkül, ez az a mire korunknak szüksége van. Csudákkal rakott vallást korunk el nem tűr, minthogy gondolkozó fiai megszokták már a természetnek s az ember lelki életének minden jeleneteit a fvilágösszhang keretén belől feltalálható természetes okokból ós az ezekben működő természeti törvényekből magyarázni ki. Az a makacsság, melylyel az egyházak az átváltozott világra a mult idők csudás vallását reá akarják erőszakolni, sokat tett arra, hogy a keresztyénség és az egyház hitelét elveszítse". 2 Baur Ferdinánd Keresztély a szent iratok keletkezése felől ily véleményben vala: „Általában tudni kell, mit célozott az író, milyen érdekből készült munkája, milyen irányt követ benne ós milyen jellemet nyert ez által ? Ily kérdésekre mi módon lehetne már megfelelni, ha nem azon történeti viszonyok lehető legpontosabb kutatása által, a melyek befolyása alatt az iró állott ? Minden iró a maga korának gyermeke, ós minél inkább mozgatójává lesz iratai által az időknek, minél nagyobb befolyást gyakorol a szellemi életre, annyira, hogy ez által a vélemények, érdekek ós pártok ellentéte előidéztetik, annál nagyobb biztonsággal felteendő, miszerint mindenki, ki ilyen történeti tárgyaláshoz fog, korának színét magán hordja ós tárgyalásának motívumai korának viszonyaiban keresendők". 3 * Das Leben Jesu von Eenan 373. 1 S c h e n k e 1: Christenthum und Kirche im Einklang mit der Kulturentwiekelung. 2 L a n g Henrik : Jézus élete és a jövő egyháza. 33. s Die heilige Schrift von Eduárd L a n g h a n s, Seminarlehrer. 171.