Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-06-03 / 22. szám

azt. lélektol. Ezzel eljutottunk a javított könyvnek egy szintén modern-theologiai és több oldalról is kárhoztatott bűnéhez • ugyanis, Jézusra vonatkozólag nincs abban felhozva, hogy ö szűztől született és szt. lélektől fogantatott. Szerettem volna, ha a bíráló tovább időzik e pontnál s próbál meggyőzni a felől, miért mel­lŐzhetlenek azok azzal az ártatlan gyermekkel szem­ben, kinek testvérjét, a szülői finom ösztönszerű paeda­gogiai tapintatosság, a gólyával vagy a vizzel hozatja ? „Ideje vagyon a hallgatásnak és ideje a szólásnak." (Pred. 3. 7.) „Az eszes ember hallgat akkor, mikor az idő gonosz.® (Ámos 5. 13.) Ezek is paedagogiai elvek s jó lesz épen itt nagyon figyelni rájok; mert akadhat tudvágyó növendék fiu vagy leány, ki magyarázatát kívánja a szűz szónak és a szent lélektől való fogantatásnak, a mikor aztán nincs oly orthodox bölcsesség, mely elégtelenségét ne érezze, s a csűrés­csavarásnak nincs oly mesteri fogása, mely a vigyázat­lanul fölébresztett kíváncsiságot kiengesztelje. Magam részéről különben készséggel megígérem, hogy mihelyest hallani, vagy olvasni fogom a szűz szónak s a szent lélektol való fogantatásnak, a gyermeki felfogáshoz al­kalmazott s egyszersmind a hittani követeléseknek is megfelelő magyarázatát, azonnal sietni fogok a kérdéses könyv ide vágó helyét kibővíteni. Ne feledjük el azon­ban addig is Macedoniust s a mult sok átoktermő gyű­lölködésének tápot adó „Filioque" kifejezést, a mely végre is circulus vitiosusba sodor. Kebr, a Debrecenben is, Sárospatakon is nagyra becsült paedagog, Jézus születését illetőleg, János I. 46-ra hivatkozik s annyi szellemmel s oly ügyesen alakítja Jézus történetét, hogy az egyetlen gyermekre sem lehet hatástalan. (Ha ismeri a biráló Kovács Lajos urat, kér­dezze meg tőle :* igazam van-e ?) A szűztől való szüle­tést s a szent lélek által való fogantatást Ő is gondosan mellőzi s a bibliai vallás tanításra nézve igy figyelmez­tet". Nem mind Isten szava a bibliában, a mi ennek lapjain áll és nem is minden Is­ten szó való még a gyermeknek. Ajánlatos azért, hogy a választásnál a legjobbakra legyünk főte­kintettel és e közben ne csupán a valláserkölcsi érdek legyen a zsinórmérték, hanem tekintetbe kell vennünk a gyermeket és a fejlődő emberi természet törvényeit; mert aholaz eszköz minősége és a gyermek képessége figyelmenkivülhagyatik, otta bibliai vallás tanítás paedagógia ellenes, következőleg káros leend." Ez az én hitval­lásom is, s ezért található az általam javított és bővített könyvecskében — mint a biráló gondolja — a modern­theologiai felfogás. A mondottak után nem lesz talán nehéz belátni azt, hogy a paedagógia és modern-theologia, — legalább az érintett esetekben, — édes testvérek. (Vége következik.) RADÁCSY GYÖRGY. * Azt nem kérdezheti többé, mert az már két év óta az igazak örök álmát alussza. S z e r k. BELFÖLD. A dunamelléki reform, egyházkerület közgyűlése f. hó 26-án nyilt meg főt. Török P. püspök s gróf Lónyay Menyhért urak elnöklete alatt, és folyt junius 1-jéig, a legkisebb lankadása nélkül a közügyek iránti érdekeltségnek. Jelen volt mindvégig buzgó főgond­nokunk, minden segédgondnok — kivételével a beteges­kedő Antos úrnak — világi és egyházi tanácsbiráink legtöbbje. Az első nap csak a szervezkedéssel s a bizottságok megalakításával szokott eltelni. Jelentetett, hogy az utóbbi szavazás alkalmával e ker. tanácsbirákká megválasztat­tak az egyháziak közül Szilády János feketehegyi, Mun­kácsy Sándor paksi lelkészek, a világiak közül Szilágyi Sándor bpesti ügyvéd, s boldogult Dömötör János. Uj lelkészekül a másnapi isteni tisztelet alkalmával Grózon Gyula kilitii, Laky István abai, Molnár Gyula tószegi, Molnár István kis-szent-mártoni, Molnár (Müller) Sándor madocsai, Juhász Béla herceg-szőllősi s Vámos Károly hartai lelkészek avattattak fel, mely alkalommal egyházi beszédet Kálmán Gyula ságvári lelkész tartott Luk. 9. 62. felett (valaki az ő kezét ez eke szarvára veti stb.) nemes lelkesültséggel s jellemének megfelelő határozott­sággal buzditva, lelkesítve a felvállalt nemes munka foly­tatására. Adja Isten, hogy az általa hintett magvak egye­beknél is, de kivált az újonnan felavatottak kebleiben termékeny talajra találjanak. A hétfői ülést püspök úr nagyérdekű évi jelentése nyitotta meg, melyben előadván, hogy hazai prot. egy­házunknak mily nagy szüksége van az egyesülésre, a a vállak összevetésére, s hogy e szükség érzetének egy­házkerületünk már évekkel előbb ismételten kifejezést adott, s rajta volt, hogy egy határozatképes convent jöj­jön létre, örömmel említi fel, hogy közelebb épen azon e.-kerület, mely eddig leginkább gátolta az egyesülés eszközölhetését, kezdeményezŐleg lépett fel az annyira óhajtott cél valósítása érdekében. Püspök úr nézete sze­rint ugyan nagy veszteség reánk nézve, hogy a közelebbi éveket el engedtük múlni a nélkül, hogy a javunkra szolgálókat egyesitett erővel munkáltuk volna, s bár most is előnyösebbnek, gyorsabbnak, s könnyebben létesithe­tőnek tartja a határozatképes conventet, mint a zsina­tot ; de azért örömmel üdvözli az egyesítés iránt tett lépést s eleve is felhívja rá a közgyűlés figyelmét. Egy­házkerületünk beléletében — mondja továbbá e jelentés — dacára az ismert rosz időknek — számos oly jelen­séggel találkozunk, melyek a vallásos buzgóság s az egyházias érzület élénkségéről tanúskodnak. Ezrekre és ezrekre menő összeget tesznek az egyházi és iskolai cé­lokra tett ajándékok s alapítványok, még többre az egyházi és iskolai építkezési kiadások. Ezekről különben valamint általában ezen érdekes jelentésről közelebb ho-44 *

Next

/
Thumbnails
Contents