Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-05-13 / 19. szám

rint „Strézsi György urat a jó Isten a haza egyház és .szerettei javára még sokáig éltesse. SZALÓKY DÁNIEL, mint egyik küldött,sági tag.* * Tisztelettel kérem a „Néptanítók Lapja* és „Somogy* tek. szerkesztőit,, legyenek szívesek e tudósítást becses lapjaikba felvenni. Sz. D. IRODALOM. Egy szép könyv jelent meg: »Lang Henr i k válogatott vallásos beszédei.4

Magyarra fordította Mitrovies Gyula. A szerző életrajzával. Sárospatak 1877. nagy 8adrét 1761. Ara 1 frt 20 kr. Legközelebb bővebben szólunk e műről. A bölcsészet története kezdettől mostanig. Magán és iskolai használatra készítette Nagy Ferenc, a bölcsészet rendes tanára a kecskeméti ref. főiskolában. 0 közép-és újkor. 204 lap. Ara 1 frt 40 kr. Kapható a szerzőnői Kecskeméten. Addig is, míg bővebben ismertethetnek ezen becses dolgozatot, ajánljuk azt a t. közönség becses figyelmébe. Ó testamentomi apokrifus könyvek. Az eredetiből, görögből fordította Kámory Sámuel. Budapest. Kókay Lajos bizománya. Ara 1 frt. A szépen kiállított müvet legközelebb bővebben ismertetjük. KÜLÖNFÉLÉK. A dunántúli ref. egyházkerület közönségéhez. Hanyatló korom, Horácnak a viadorhoz intézett, s általam is mélyen átérzett felhívása: mature so 1 ve senescentem stb. főleg pedig az egyházi életben itt és amott nyilatkozó, az egyéni s testületi szabadsággal, apostoli gyakorlattal, s a protestantismus szellemével ellenkező irány s cselekvésmód mintegy kényszeritnek, hogy negyven év fáradalmai után, mindenkor nagyra becsült, s lelkem őszinteségével folyta tott lelkészi állásomtól megválva, hátralevő napjaimat quieti sed non otio szenteljem. E válságos percekben a kerületi közönség s i enmagam iránti tisztem követeli, hogy sáfárságomról híven beszámoljak, mit ezzel készséggel teljesítek, ünnepélyesen kijelentvén: hogy mindazt, mit valaha g y ii 1 e k e z e t e in vagy e g y h á z in e g y é m, főiskolánk s a kerület érdekében, vagy megbízásából tettem, azt ma hasonló körülmények közt éppen úgy, és nem másként teljesíteném, s valamint nem volt okom pirulni tette in ért Isten s enmagam előtt akkor, ugy nincs most, és nem leend soha; mert én az önérdeknek csak is azon becsületes nemét ismerem, mely az önfentartási kötelességgel, a vallás ós társadalom érdekeivel nincs ellentétben. E nyilatkozat után, Isten áldó s megszentelő kegyelmét kérve a testület egyetemére: cedam a t q u e a b i b o, e t quamprimum t e t i g e r o be ne moratam ac liberam re public a ni, in ea conquiescam. Budapest, 1877. május 10. LLSZKAY JÓZSEF. * A modern thsologiai irány felöl hazai közönségünknek még műveltebb része is, hogy nincs kellőleg tájékozva, azt eddig is tapasztaltuk, de különösen bő alkalmunk volt tapasztalni a héten, az áldozó-csütörtöki isteni tisztelet végeztével. Ez alkalommal Papp Károly szig.-sz.-miklósi lelkész úr tartott egyházi beszédet a pesti reform, templomban népes és fényes közönség előtt, ezen alap-igék felett : „Veletek leszek mind e világ végéig." Mely alapigékből kiindulva, elragadó szónoki ügyességgel rajzolta, hogy Krisztus velük volt az apostolokkal, vele volt az egyházzal és velünk van mindnyájunkkal, mind addig, mig mi el nem hagyjuk őtet, s hogy valamint eddig megvédte az egyházat a régi ellenségek ellen, ugy ezután is megvédi az ujabb valódi vagy képzelt ellenségek ellen. Hiába fenyegetik a vallást a tudománynyal, mert ez azt soha meg nem semmisítheti, az emberi szív a vallásos hitet soha nem nélkülözheti, az életnek örömei, még inkább szenvedései, csapásai között nélkülözhetlen szüksége van a keresztyén kebelnek Krisztusra. Es bár elég világosan kifejtette, hogy nem testileg, nem is a szentelt ostyában, de nem is a hitvallásokban van közöttünk Krisztus, hanem velünk van szelleme által, s velünk vau akkor, ha őt szivünkbe befogadtuk; azért mégis, minthogy beszélt s pedig elragadó melegséggel a vallás szükségességéről, a vallásos hit boldogító erejéről, Krisztusról mint életünk isteni kalauzáról, a hallgatók nagy része azon nézetben volt, hogy ezen egyházi beszéd a modern irányt akarta korbácsolni; s alig lehetett egynémelyik társunkat meggyőzni, hogy Ballagi Mór, kit ők — mint mondák — a hallgatók közt kerestek szemeikkel, hogy lássák, minő hatást tesz reá ezen mélyen vallásos irányú beszéd, hogy mondom, Ballagi M. teljesen osztja az itt hirdetett eszméket, hogy ellenfelei elhiresztelék ugyan róla, s mint látszik sokaknál teljes sikerrel, hogy Ő Krisztustagadó, vallásfelforgató, Strausst követő, de a kik az ő előadásait hallgatták, avagy irodalmi működését figyelemmel kisérték, azok tanúságot tehetnek,