Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-01-14 / 2. szám

régiségek:. A mohi ref. egyház története*) A mohi egyházhivek, mikor, s mely időben léptek a ref. egyházak sorába : adatok hiánya miatt meghatározni nem lehet, A Sz. K. által közlött j.-könyv szerint már 1673 előtt fennállott; mert ezen évben már Kissalai János lelkésznek fizetése bővíttetett; de hogy fennállott ezen egyház, Lampénak a „series ecelesiarum"-ban megemlítése is bizonyítja. — Ugyanazon j.-könyv tanúsítja, hogy az 1734-ig fennállott; de a következett zivataros években megszűnt létezni, s 52 évi szünetelés után ismét létreviradt, mit bizonyít az anyakönyvek első lapjain olvasható ezen beírat: „Minek utánna a mi kegyelmes Istenünk a VIRTUSSAL és PÉLDÁVAL ékeskedő Dicsőségesen uralkodó Római Császárunk, és a mi Magyar Hazánknak Jó Királyának a Felséges Austriai Házból született Felséges Második Józsefnek szivét arra hajtotta, hogy ez előtt mintegy LV. ötvenöt esztendőkkel félben szakadott Közönséges Isteni tiszteletünknek szabados közönséges helyen való gyakorlását MDCCLXXXVI-dik esztendőnek Januárius hónapjának Harmincegyedik napján megengedte : j tehát a keresztelést is elkezdtük, melynek megmutatására ! szerzettük ezen Jegyzőkönyvet Protoeollomot, melyben : felírjuk, mikor született a gyermek, mikor kereszteltetett meg, kicsoda az édes atya, anya, kicsoda a kereszt-atya és anya, és micsoda nevet adtunk neki a keresztelés al kalmatosságával. Ezzel marad Mohiban, 1786. die 1-a Mart. kegyes olvasónak minden jókat kivánó szegény szolgái Lukács János e Ref. Szt Ekklézsiának méltatlan lelki tanítója m. k. Meleg Mákos István Helység bírája, Miháka Ferenc és Czúdor Ferenc mind ketten esküdtek. Ismét a Szt Ekklézsíában Presbyterek, u. m. Czúdor Péter, örg. Antal György, örg. Bokros János, Hajpál István, Mákos András, Gál János Oskola Rektor Szűcs György. Ezután olvasható az engedélyt adó királyi leirat latin nyelven ; de a mely minden egyház levéltárában meglővén, nem láttam szükségesnek lemásolni. Mennyire ragaszkodtak a mohi egyház ősei a megtisztított valláshoz : fényes bizonysága az, hogy midőn a létezésüket teljes mérvben fenyegetett sanyarú mult után szabad vallásgyakorlatuk megadatott: a nyomatás bilincsei alatt meg nem törve, az ezernyi kísértések, csábítása ok hatalma által meg nem ingatva: izmosult erővel, hitüket, vallásukat megtartva, szemeikben öröm-könyekkcl adtak hálát Istennek a szabadulásért, s anuyi szivsebző háborgatás után, mint teljesen kifejlett anyaegyház lép a többiek sorába. Hogy pedig a közönséges Isteni tisztelet méltó helyen tartathassék : az 1786-ik évben templom, *) Kiegészítéséül a mult évi lapunk utolsó számaiban megjelent ^Régiségek* egyik pontjához. paplak és iskola építéséhez fogtak, s azt szerencsésen be is végezték. Nehéz volt ugyan az egyházi költségek fedezése, s az egyházi személyek tisztességes ellátása ; mert az üldözések alkalmával elvétetvén az egyházi és lelkészi földek, melyek jelenben is a szomszéd csifári plébános birtokában vannak, bár néhány czigány, kovács és erdészen kívül hívei nincsenek, - a legnevezetesebb életfentartási eszköztől fosztattak meg ; de a jó Isten annyira gondját viselte ezej egyháznak, hogy időnként gyarapodott mind a vallásos buzgóságban, mind anyagi tekintetben. Mohi Barsmegyében fekszik s a kath. Eszterházi hercegek birtoka volt, s a lévai uradalomhoz tartozott. Jelenben Scharer Pál és Sándor bécsi protestáns bankárok tulajdona, kik kevés idő alatt is jótékonyságukat nem egy ref. egyházzal éreztették. Herceg Eszterházy Pál a tagosítások alkalmával ref. egyházaink iránt teljes rész vétlenséggel viselte magát; míg a kath. egyházak iránt bőkezű volt. Annyi kérelem dacára is ref. egyházainkról hallani sem akart. Ebből következik aztán, hogy a mohi ref. egyház számára sem adott egy barázda földet sem, csak is a lelkésznek 8, a tanítónak 4, a jegyzőnek 4 hold legelőilletőséget méretett ki. Lukács János után lelkészek voltak : Pap János, Jenei György, Csík Péter. Jelenben Szabonya Endre a lelkész. Különös Isteni gondviselés! 90 éven keresztül csak az ötödik lelkész hivataloskodik a mohi ref. egyházban . Tanítók voltak : Szűcs György, Kerekes István, Szűcs István, Magyari András, Árkai András, Garcsik István, Enyedi Mihály, Szabonya Endre — a jelenlegi lelkész atyja — Zalay János. Jelenlegi tanitó: Ecsy Bálint. Ez egyházat folytonos munkásságban találjuk. Az 1786-ban épült, de az idők viharai által megrongált paplak helyett 1836-ban egy csinosabb és alkalmasabb paplakot építtetett. 1839-ben a templom avult tetejét egészen újonnan zsindelyeztette. 1841-ben egyik régibb 1720-ban készült harangja helyett nagyobbat csináltatott a szintén régi kisebb harang mellé. 1845-ben a már roskadozó iskolát tetemesen kijavítatta, és csínositatta. 1370-ben egy csínos urasztalát csínáltatott D.-Almáson veres márványból, melyen körül az aranyozott betűk sokáig hirdetendik az egyháztagok vallásos buzgóságát. 1872-ben a régi helyen uj templom építtetett; de több évi készület után, s a hívek meglepő áldozatkészsége mellett. Mielőtt hozzá kezdtek volna az építéshez, elhatároztatott, hogy minden egyháztag birtokaránylag adójához mérten azt háromszoros mennyiségben ílzetendi be az egyház pénztárába, melyből bejött: 4586 frt Ugyan ezen gyűlésben a lelkész, tanitó s még 111 egyháztag aláírásával ellátott okmány szerint elhatároztatott az is, hogy a templom épitéséhez szükséges anyagok elhordására mindenki köteleztetik ; ha pedig valaki megfelejtkezne, vagy makacsságból a kellő időben kötelességét nem teljesiti, vagy