Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-01-14 / 2. szám

a ráesendő sorban azon napon ki nem áll: felhatalmaz- ' tátik az elöljáróság, hogy helyette, akár szekeres, akár gyalog napszámos legyen, az ő költségére mást állítson, ki is tartozik a napszám árát kifizetni azonnal ; ha pedig valaki a legjobb szándék mellett sem teheti kötelességét: tartozik bejelenteni az elöljáróknak hogy mi okon maradt el • meghatároztatok az is, hogy. a szekeres és gyalog napszámok pontosan jegyeztessenek, s a napszámosak 24 órával elébb rendeltessenek meg. Azonban nem volt szükség az egyháztagokat köte­lességeikre buzdító határozatokra. A templom-cpités nagy munkája példás rendben vitetett véghez. Egy ember a mint a dobot még virradat előtt megütötte a falu végén : azonnal mint szorgalmas hangyák seregeitek a munkások a templomhoz, és késő estvéig vidáman dolgoztak. — Senkit büntetni nem kel­lett. — Még nagy aratásban sem szünetelt a munka; mert a sorosok odahagyták aratásukat is, hogy az Ur háza felépüljön. A buzgó lelkész mellett, ki maga is dol- j gozott, különösen méltó, hogy az utókor is megemlékez­zék Hajpál Péter községi biróról, kinek ernyedetlen szor­galma, kitartása adott léteit s fényt az Ur házának. Tényleg megkezdetett a templom épités az 1872-év febr. elején a régi templom elbontásával, s az uj temp­lom az 1872-év okt. végéig elkészült, került összesen 14,000 forintba, mely összeget a 727 lélekből álló kis de buzgó gyülekezet 700 frt hiján teljesen letisztázott s már új javításokhoz készül. Az egyháztagok mondhatlan örömére felszenteltetett az 1872-év okt: 31-én, mely alkalommal n. t. Nagy János esperes n.-sallói lelkész úr mondott megható alkal­mi beszédet, egy kisdedet megkeresztelt t. Yarannay Lajos ujbarsi lelkész, úrvacsoráját osztott t. Molnár Sámuel v.-ládányi lelkész e. m. főjegyző, mellette segéd­kezett t. Kulifay László k.-kálnai lelkész úr. Mint vallásukhoz, ép oly hő buzgalommal, szeretet­tel ragaszkodnak nemzeti nyelvükhöz is. A mindenünnen erdős hegyekkel koszorúzott teknő alakú mély völgyben fekvő helységben, melyet az aranyos-maróthi országút szel ketté, tisztán magyar ajkú ref. lakosok vannak. Ám­bár körös-körül tótajkú lakosok a szomszédok: ezen egyházban nem találtatik csak egy is, ki a tót nyelvet beszélné, pedig jókora távolban fekszik a magyar falvak­tól. Ezen szép népjellem következménye már az, hogy bár az 1734. évben a durva erőszak kioltotta közöttük az ev. világoló szövétnekét, elnémította hirdetőit: ők azért mind vallásukat, mind nyelvöket megőrizték. A mohi egyház levéltárában levő eredeti okmányok alapján irtam 1876. dec. 12-én. MOLNÁR SÁMUEL, ref. lelkész. di Külföldi egyház és iskola. A vasárnap megünnepelésének kérdése hova tovább jobban foglalkoztatja külföldi testvéreinket is és kivált a németországiakat, hol nagyon is eláradt az ünnepnapok megrontásában nyilvánuló impietas. A kö­zelebb tartóit badeni egyetemes zsinat erre nézve a kö­vetkező határozatot hozta : Az egyetemes zsinat, mely a vasárnap megölésének a kérdését is tanácskozása tár­gyává tette, azon meggyőződésben van, hogy a nép vallási erkölcsi, és gazdászati jólléte hathatósan parancsolja, miszerint a vasárnap ünnepies jelleme fenntartassék és mind a vasárnapi munka, mind a mérték feletti mula­tási vágy korlátoztassék. Kinyilvánítja egyszersmind a zsinat, hogy teljesen helyesli azon törekvéseket, melyek az ujabb időkben Svájcban és Németországban megin­dultak oly célból, hogy a vasutakon a teher-szállítmány ünnep és vasárnapokon csak a legszükségesebbekre szori­tassék, és hogy a vasúti személyzetnek biztositassék legalább a vasár- s ünnepnapoknak egy harmadrésze, mint a nyugalom napjai. Egy másik főtárgy, mely a németországi protestán­sokat mostanában sokat foglalkoztatja: a templomi énekes könyv Ügye. Maga a kor haladása a vallásos nézetek változása s a nyelv folytonos fejlődése szüksé­gessé teszik, — mint önnön példánkból is tudjuk — a közhasználatú könyvek időnkinti javítását, átdolgozását. De Németországon ezen kívül még egy más baj is van. Miuden egykori kisebb nagyobb protestáns állama Német­országnak külön tartományegyházat képezett, mely a maga vallási s egyházi ügyeit egészen önnállólag, a többi tartományegyházaktól függetlenül rendezte. Kö­vetkezőleg a külömböző tartomány egyházak vagy legalább a tekintélyesebbek, külömböző énekes köny­veket használtak és használnak. Igen de a legutóbbi időkben nagyon is fel van fokozva a német egység gondolata, s az azután való törekvés, és ma már egy része a német patriótáknak nem elégszik meg azzal, hogy egy császár jogara alá tartozik az egész német birodalom, de sok egyéb módon is igyekeznek az egye­sülés eszméjét valósítani. Igy az énekeskönyv javítását is óhajtják több tar­tomány-egyházban felhasználni az együvé tartozás köte­lékének szorosabbá fűzésére. A badeni egyetemes zsinat erre nézve közelebb a következő határozatot hozta. Kívánatos 1) hogy a fő­egyháztanács a legközelebbi zsinatra egy uj badeni éne­kes könyvet készitsen ; továbbá 2) hogy ebbe felvétessék mintegy 150 oly classikus ének, mely minden német tar­tományegyház énekes könyvében meg van, és 3) hogy az evangelikus főegyháztanácsnak ajánltassék, miszerint a nemzeti egység gondolatát igyekezzék egy egyetemes német énekeskönyv készítése és behozása által is előmoz-

Next

/
Thumbnails
Contents