Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-29 / 17. szám

tartalmazó törvényjavaslat helyett, azt hiszszük elég volna ennyit kimondani: a temetők, melyek most az államegyház birtokában vannak, minden vallásfelekezet számára megnyittatnak. Az ultramontanismusnak az állami élet felforgatására törő jelleme Angliában is kezd mutatkozni. Ripon marquis a katholikus lapokban felhívja hitrokonait, hogy lépjenek ki a jelenleg létező politikai pártokból. „Én is pártember voltam — úgymond — de most feladom ezen állásomat." Vagyis a katholikus embernek nem az a kötelessége, hogy az általa helyesnek ismert politikai elvet igyekezzék az állam kormányzatában érvényre emelni, hanem igyekezzék csupán az ultramontanismusra nézve kedvező törvényeket kicsikarni. Fisch párisi lelkész az „Evangélikus társaság" nevében felhívja a francia protestánsokat, hogy az evangeliom terjesztése érdekében kettőztessék, sőt ha lehet tizszerezzék meg adományaikat. A társaság most — írja — oly helyzetben van, a minőben Péter apostol és társai valának, midőn a hálójuk szakadozott, és azt a halak sokasága miatt már nem húzhatták. Nem csak egyesek, de egész csapatok óhajtanák — kivált déli Franciaországban az evaogeliomot hallani, sőt óhajtanának a prot, egyházba áttérni. Miért is nagy szükségünk volna mindenfelé külömbféle munkásokra. A hollandiai lapok szinte ilyes-féle mozgalomról tudósitanak Belgiumból, különösen a blamlánderniek kőiéből. IRODALOM. Földrajz népiskolák számára. I-rész 20 kr., II-rész 40 kr., Ili-rész 25 kr. Vezérkönyv a földrajz tanításában tanítók számára. Ára 40 kr. Irta Ballagi Károly. Ballagi Károly, sopron-mosonmegyei tanfelügyelőnek e munkája már régebben, február közepén hagyta el a sajtót, hogy azonban eddigelé miért tartózkodtunk mindenféle vélemény-nyilvánítástól, azt olvasóink igen könnyen eltalálhatják. Mi most is csak annyit jegyzünk meg, hogy a munka igen csinos, mondhatni díszes kiállítású, s az illető körökben kedvező fogadtatásra talált a részletesebb bírálatot pedig elhagyjuk, s ahelyett tanügyi sajtónk Ítéletét közöljük kivonatosan. Jelesen az „Erdélyi Prot. közlöny" (1877. 9-dik sz.) így ír: „Oly szerző műve ez, ki magának az oktatásügyi irodalom terén kiváló érdemeket szerzett, s e művével is, mely a hozzákötött igényeknek teljesen megfelel, elösmerésre méltólag gazdagította népiskolai irodalmunkat. A tanítók számára igen célszerű vezérkönyv is van hozzácsatolva." „Evangyéliumi Prot. Lap" (1877, 16 ik sz.) „Jelezzük e könyvnek megjelenését, meit népiskolai irodalmunk oly művelőjének tollából került ki, kinek művei általános elterjedést nyertek, mert egyszerű, szabatos és érthető irály, helyes tananyagválasztás és fokozatos beosztás tekintetében a népiskola igényeihez és körülményeihez vannak alkalmazva." „Iskolai Tanügy" (1877, 8-ik sz.) „Nagy örömünkre szolgál a szóban levő „vezérkönyv-"ről oda nyilatkozhatnunk, hogy ez a nevelés- tanitástan elveinek megfelel s hogy a tanítónak valódi utmutatóul szolgál a földrajz tanításában." „Különösen dicsérendő az, hogy a vezérkönyvbe olyan dolgokat is vett föl, melyeket a gyermekeknek ugyan nem, de a tanítónak tudni kell, s melyeket csakis nagyobb és drágább munkákból tanulhatna meg, mi sok idő- és sok pénzbe kerül. — Ha ezekhez még elmondjuk, hogy a könyv nyelvezete tiszta, folyékony és könynyen érthető, úgy átalánosságban megismertettük volna." A földrajzról ugyan ily értelemben nyilatkozik. „Néptanítók Lapja" (1877, 5-ik sz.) „E könyvről mi úgy ítélünk, hogy mindazon átalános alapelveket magában foglalja, amelyeknek alkalmazásától függ a földrajz helyes tanításának sikere, nemcsak , hanem az egyes tanfolyamok tananyagának miként leendő tanítására is oly és annyi utasítással látja el a tanítót, hogy a ki még ebből sem tanulja meg, hogy a földrajzot miként kell tanítani jól és helyesen, az azután sohasem is fogja megtanulni. Emeli e jeles könyv értékét az, hogy t. i. a tanítóra nézve legszükségesebb földrajzi ismereteket és adatokat is tartalmazza a politikai, fizikai és mathematikai földrajz köréből." „Azt tán fölösleges is említeni, hogy Ballagi Károly úr e könyve is, mint a többi, a mi tőle megjelent, tiszta, világos, s mindenki által könnyen megérthető nyelven van irva. A könyvet mi hézagpótlónak, liaszuosnak, jeles műnek, a tanítókra nézve becses és szükséges könyvnek tartjuk, s megszerzését legjobb meggyőződésünk szerint ajánlhatjuk." „Der ungarische Izraelit" (1877, 9-ik sz.) „Csak egy futólagos pillantást kell vetnünk a népiskolák számára készült ezen földrajzi tankönyvekbe, hogy fölismerjük, miszerint itt egy szakértőnek jól átgondolt munkájával, nem pedig holmi gyári fércelménynyel van dolgunk." „Azonban bármily jók e tankönyvek már magukban, még inkább nyernek értékükben —• ha ez egyátalában lehetséges,- a „Vezérkönyv" által, mert ez oly sok jót, szépet, igazat és hasznosat tartalmaz, hogy megérdemelné, hogy más nyelvre is leforditassék.* „Midőn tehát a könyveket a jó ügy érdekében a legmelegebben ajánljuk, csak annyit teszünk még hozzá, hogy kiállítása is tökéletesen kielégítő, mint átalában minden, mi a Franklin-társulat nyomdájából kerül ki. Hasonló értelemben szóltak a „Pester Lloyd," az „Ungarischer Schulbote" és a „Sopron," s ezek után mi sem tehetünk mást, minthogy a könyvet olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. A keresztyénség szelleme. Irta M. le vícomte de Chateaubriand. Franciából fordította Gubica István Harmadik s negyedik kötet. Bpest 1877. A Hunyady Mátyás intézet nyomása. Chateaubriand a 19-ik század vallásos szellemeinek, s szellemdús francia íróinak egyik legkitünőbbíke, következőleg ha bár munkája határo-