Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-29 / 17. szám

zottan katholikus irányú, de azért az e munkából visz­tükröződő mély vallásosság, s az újabb idők materialismusa ellen irányzott támadás kellemes és hasznos olvasmánynyá teszik a protest. ember előtt is. A forditás elég jó és könnyed. KÜLÖNFÉLÉK. * A tiszántúli reform, egyházkerület közelebbi gyűlésén elhatároztatott, miszerint kerestessenek meg a testvéregyházkerületek egy határozatképes conventnek Debrecenben tartására, mely convent feladata a zsinati előmunkálatok megtétele lenne. * Nyitramegye közgyűlése ez előtt néhány héttel azon határozatot hozta, miszerint keressék meg az ország­gyűlést annak elrendelésére, hogy a magyarnyelv az egész ország minden iskolájában mint kötelezett tantárgy taní­tassék, s hogy ennek ismerete nélkül senki tanítóul ne alkalraaztathassék. Ezen határozatát egyszersmind közölte a többi hazai megyei és szab. kir. városi hatóságokkal is, melyek közül már eddigelé számosan magukévá tették a nyitrai határozatot. * Gyászhír. Ádám György az apostagi reform, egyháznak (Pestmegyében) hosszú időn keresztül buzgó s erélyes, az utóbbi években azomban nyugalomba lépett lelkésze f. hó 19 én meghalt. Temetése nagy számú kö­zönség jelenlétében folyó hó 22-én ment végbe. Végren­deletében — mint értesültünk — a nagy-kőrösi reform, lyceumnak 2000, a szabadszállási ref. iskolának 1000, a bpesti prot. árvaháznak 100 frtot hagyományozott. — Áldás és béke lengjen porai felett ! * Megkezdődött a vallásháború. A mitől rég fél­tünk, a héten bekövetkezett; Oroszország f. hó 24-ikén megizenvén a háborút a török portának, és 25-ikén már meg is szólaltatván az ágyukat. Tehát lesz alkalmunk ismét az embert láthatni állati vadságában, a midőn gyil­kolja ismét embetársait ezrivel, s midőn lépteit vér és üszök jelzendi mindenfelé. Es miért ? A szeretet vallásá nak érdekéből! Nem nézheté a hadizenő már tovább keleti keresztyén társainak nyomorult helyzetét. Mint keresz­tyéneknek talán örvendenünk kellene, hogy ha már vér folyik, legalább keresztyén társainak a pogány uralom alóli felsza­badítása érdekéből folyik, a mint hogy a tőlünk nyugotra fekvő ker. társaink örvendenek is leguagyobb részint; de mi, kik közelebbről ismerjük egyrészt a török népnek több nemes jellemvonását, s becsületességét, másrészt a közöttük élő úgynevezett keresztyén népeknek nagy szel­lemi setétségét, vallási bigottságát, azon gondolko­dunk, hogy ezen népeknek nem volna e szükséges előbb az Izlami'a áttéritetni, hogy ennek humánus nemesitő ha­tása alatt oda emeltetnének, hogy azután hiveivé lehet­nének a valódi keresztyén egyháznak ; mi mondom, tud­ván még azt is hogy a keresztyénség védelmezése csupán álarc, teljesen magunkévá teszszük Simor esztergomi bi­bornok érsek úrnak azon nem rég nyilvánított kegyes óhajtását: „Bár csak jól elvernék a muszkákat!" * Biharmegyében ma két hete a megyeház díszes termében érdekes értekezlet tartatott a népnevelés elő­mozdítása érdekében. Az értekezletet a bihar-megyei fő­tanfelügyelő hívta össze és nyitotta meg, lerajzolván a népnevelés ügyének kivált szomorú állapotát Bihar­megyében, majd előterjesztvén egy alapszabály-tervezetet mely szerint egy „b ihar megyei népnevelési, egylet" lenne alakitandó. Az értekezlet a javaslatot némi módosítással elfogadta, s az említett népnevelési egyletet megalkotta, melynek feladata lesz s népnevelés fejlődésére hatni, iskolákat, tanulókat segélyezni; hatás­köre kiterjed Biharmegye és Nagyvárad város területére, tagja lehet minden polgár, ki évenkénti két forint befizetésére 6 évre kötelezi magát. Ezen rendes tago­kon kívül lesznek az egyletnek alapító és tiszteletbeli tagjai. * Oly tiszteséges magyar családok, melyek haj­landók idevaló 12 — 13 éves német leánykákat házukhoz fogadni, méltóztassanak ez iránt hozzám fordulni. E le­ánykák polgári házakból származván fizetés nélkül is a német nyelv gyakorlásában, női munkákban és házkörüli teendőkben segédkezet nyújtanának. Szepes-Béla, 1877, ápril hó 20-án WEBER SAMU, ev. lelkész. * Számadás a nagyszaláncai ref. egyház újjáalakí­tani célzott iskolájára begyült közsegélyezésekről. Még az 1872-dik év végével küldöttük szét fent jelzett célra segélyt-gyűjtő iveinket. Van szerencsénk immáron e helyen az azóta begyült egyes adakozásokat közölni: 1. Dr. Lechnitzky József úr gyűjtő ivén, Szepes Olasziban, adakoztak : Dr. Lechnitzky J. 2 frt 50 krt, Szopko N. 50 krt, Terray Pál 40 krt, Mudrony János 1 frtot, Alt József 50 krt, Lechnitzky Béla 10 krt; összesen 5 frtot. 2. Fialka Beretky Emilia úrhölgy Beretkén 5 frtot. 3. Édes Albert nyug. lépett esperes úr Tisza-Tarjában 4 frtot. 4. Brósz Jonáthán e. felügyelő úr gyűjtő ivén, Kassán : Brósz Jonáthán 2 frt, Záhr és Szakmáry 1 frt, Jermy és Maurer 1 frt, Stark János 1 frt, Szerencsi E. 1 frt, Koch Jáuos 1 frt, Poltz Nándor 1 frt, Bielek Aladár 1 frt, Kissák Lajos 50 kr, Fleischer és S. 1 frt, Gering Károly 1 frt, Quirsfeld 1 frt, Koch L. és Co. 1 frt, Megay Gusztáv 1 frt, Haymann F. 1 frt, Glósz N. 1 frt, Flachart N. 1. frt, Dendeli 1 frt, Elischer Károly 1 frt, Benczúr Vilmos 1 frt, S. Ens 1 frt, Kranc 50 kr, Markó Lajos 1 frt, Legány Samu 50 kr, Jenei 1 frt, Kieselbach Károly 50 kr. Lehrner 30 kr. Kollmann V. 1 frt, Alexi 50 kr, Beiszel Károly 1 frt, id. Legány Fri­gyes 50 kr, Benczúr Géza 50 kr, Fried 40 kr, Moll József Károly 1 frt, N. N. 50 kr, M. J. 50 kr, Markó Lajos másod ízben 5 frt. Összesen 36 frt 20 krt. 5. Szatthmáry László úr gyűjtő ivén, Szárazbeőn : Bárczai Gyula (T.-Roff) 10 frt, Török Sándor (T.-Nána) 1 frt, Szatthmári László 10 frt, Szerelem Alfréd (Tenk) 2 frt,

Next

/
Thumbnails
Contents