Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-01-14 / 2. szám

VI. Zs. Alakzata természetes, szerény jellemű, minden bel erő nélkül, szövegében a 9. v. ér valamit, de ez egy magában zárversnek is rövid. A küldöttség az 1. és 6. v. is kívánja használtatni, de céliránytalanul, mivel az 1. v. héber felfogáshoz illő tételek állanak, míg a 6. v. csak nehéz küzdelmek és szenvedések közt élő egyháztag használhatja, de csak mint magán éneket, mert egy gyülekezet vallásos érzete más mint egyeseké, tehát egy gyülekezet ezt öntudatosan nem énekelheti. A VII. Zs. kihagyandó. VIII. Zs. dallama a nép-ének hangkörét túlhaladja, komoly jellemű, alakzata nem feltűnő, teljes szövegitéssel fentartható. IX Zs. dallama kifejezés nélküli alaktalan, beható ereje nincs, egyes használható versei más irályban növelnék a dallam becsét X. Zs. komoly, panaszkodó, bánatos jellegű, határozott alakzattal, csak a vég versével tartható fenn dallama. Nevezetes arról, hogy a gálya-rablelkészek éneke volt. A XT. XII. XIII. XIV. Zs. A szövegek a héber szerző némely életviszonyait világitásba helyezik, bennök semmi nincs, mi egy komoly gyülekezet buzgóságát növelné, vagy csak elősegítené is, a jelzett versek, melyek a küldöttség által használatra Ítéltettek, rövidségüknél fogva zárénekeknek sem alkalmasak, átalában mellőzhetők. A XV. Zs. egyszerű alakzatú, szelid jellegű, kevés kinyomattal, szövege más irályba teendő. XVI. Zs. határozott alakzata s kifejezésü ének, dallam tételei következetesek, hatásosak. Szövegéből az 5. v. is kihagyható, átalakítással maradandó becsű énekké váland. A XVII. Zs. egyoldalú dallamában bizonyos darabosság van, nem teljes hatású, merev, versei közül a 3. 4. felvehetők, a többi mellőzhető. XVIII. Zs. nehézkes, fárasztó, soha egy gyülekezet által sem használt változó jellemű énelc, voltaképen egyezik CXLIV. Zs. dallamával, csak hogy első telét ismétli. Szövege egyházi éneknek nem való, a dallamát czélszerübb a CXLIV. Zs. 2 vsével mint temetési éneket használni. XIX. Zs. erős rithmusu, eléggé kivehető alakzattal, kevés benső erő lévén benne, hatása is csekély, szövege más irályt kiván. A XX. XXL Zs. akár a dallamot akár a szöveget tekintjük kevés belbecscsel bírnak, kihagyhatok. A XXII. Zs. dallamában mély bánat és fájdalom tükrözi ki magát, beható, kellemes ének, kár hogy kevés használható szövege van, s nem elterjedt. Előkészítő s illetőleg bűnbánó heti éneket alkalmazva reá, maradandó becsű énekeink számát növelné. XXIII. Zs. nyájas, szelid, bizalom teljes kifejezésü jelleggel bir, alakzatának körvonalai néhol homályosak; a szövegek némely sajátságos kitételei a nép fogalmán kívül állnak, azért más irályt kívánnak. XXIV. Zs. Szövege teljes héber fogalmakhoz illő kitételekkel, nem egyházi éneknek való, így a mint van, dallama nyugodt lelki állapotot, csendes megelégedést fejez ki, kellő de kevéssé vonzó alakzattal; a CXI. Zs. szövegével dallama fenntartható. XXV. Zs. Más irálylyal egyike lenne a legszebb zsoltár énekeknek; dallama határozott alakzattal bir, érzelmekre ható, jó ének. XXVI. Zs. Szelid, bánatos, majd bizalomteljes jellegű, szövege más irályt kíván. A küldöttség a 7. v. 1 sorát igy változtatá : „Énekkel és fenszóval," ennél jobb az eredeti t. i. „Eneki fennszóval" itt a fenső minősége van meghatározva, míg a módosítás szerint két fogalom áll elő. XXVII. Zs. Szövegének szellemét az irály sajátságos volta levonja, dallama változó, határozatlan, hatás nélküli, merev jellegű, dallamtételeiben szoros következetesség nincs, mellőzhető. XXVIII. Zs. dallama hirtelen változó, majd komoly, majd esedező, majd bánatos, némi darabossága van, teljes szövegitéssel jó ének leend. XXIX. Zs. Sem magán, sem gyülekezeti éneknek nem alkalmas, teljes héber fogalmakkal, a dallam jelleme kihivó, komolyság nélküli, mellőzhető. XXX. Zs. A küldöttség az 1. 3. v. is meghagyta, de nem helyesen, az 1. v. nem egyházi éneknek való, a 3. v. csak változtatással maradhatna meg a benn levő héber fogalom miatt; a 7. v. legtöbbet ér, ha módosittatik, dallamában inkább kedélyesség mint komolyság van, alakzata határozott, a 159. dicsérettel fenntartható. XXXI. Zs. alaktalan dallamu, belerő nélküli, hatástalan ének, szövegei teljes átírással érnének valamit, kihagyható. XXXII. Zs. a 2. v. változatlanul hagyatott a küldöttség által, holott az voltaképen nem énekelhető ; — mert kérdem: a bűnbánati siralom miatt, kinek száradnak meg csontjai ? ha egyesek énekelhetnék is, de egy gyülekezet teljességgel nem használhatja. Ezen énekben egybehasonlitva a szöveg béltartalmát a dallam tételek jellegével, köztük tökéletes ellentét van ; a dallam erőteljes, csaknem merészségig kihivó, komoly jellemű, mig a szöveg könyörgő, panaszkodó, alázatos, tehát egymással teljes öszhangzásban nincsenek. A XXXIII. Zs. dallama majd kesergő, bánatos, majd vidám, olykor komoly jellemű, minden tétele sajátságos kinyomatu, hangneme különös természetét viseli. Némely használható szövegei szépek, átmódositással állandó becsű ének leend. XXXIV. Zs. a dallam alakzata néhol simítást hagy fen, jelleme csak nem az elébbi énekéhez hasonló, más irálylyal felvehető. XXXV. Zs. A küldöttség az 1- és 9. verset is meghagyta, mai életviszonyok közt ily szövegeket egy gyülekezet nem énekelhet, csak is a 13. v. hagyható meg, ugy azoriban, hogy az „Es" kezdő szó helyett inkább 4