Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1877-04-15 / 15. szám
dig meg lesz űzetve a dicső alapítók a Rákócy, Lorántfy Susánna,, Yay Mocsáry, Pálóczi Horváth Mária által ültetett s a protestáns kegyelet által folytonosan ápolt, gazdag termékenységű fának 9bY3bj S cü jelen időkig gondviselésszerüleg táraadott és soha ki nem haló jóltevők áldásos munkája. Azonban, az áthelyezésnek én nem vagyok ellene. De mielőtt ezt akarhatnánk, két kérdés vár kielégítő válaszra. 1. Járulhat-e Miskolc, az áthelyezést óhajtók támogatásához annyival, mennyi a mozgósítás gondját, baját, költségét födözné? 2. Megszavazza e az egyházkerületi egyházak többsége az áthelyezést ? Mert ez a nélkülözhetlen föltétel *, nem az, hogy mint vélekedik Szalócsi Bertalan vagy az öreg ÉDES ALBERT. RÉGISÉGEK. Töredékadatok a barsi református esperesség történetéhez. — Második közlemény. — E lapok mult év utósó számaiban „Töredék adatokat" közöltem a barsi reform esperesség történetéből, s ismertetőm azon egyház-látogatási jegyzőkönyvet, mely 1655-től kezdve némi megszakítással 1734-ig terjed, s állitám, hogy ezen naplón kiviil az esperességi levéltárban más történeti adatokat tai-talmazó forrásunk nincs. Visszahúzom ez állítást; mert azóta kiderült, hogy levéltárunk több igen becses napló birtokában van, melyeket nt. Nagy János esperes úr szívességéből használhatván. közelebbről megismertetni szándékozom. I. Az első, mely kemény bőrkötésben, nagy negyedrét alakban, erős jó papiroson íratott, e cimet viseli: „Protocolum rerum memorabilium, semel pro semper memorandarum. In quo, tam legitime edicta, juxta canones, et sacrae scripturae, quam unanimi consensu deliberatu, contra et erga ecclesias, earundemque ministros Helv. Conf. in distrietu cottus Barsien. partiumve Honth. Ex partialibus congregationibus annuatim factis et fiendis, nunc sub senioratu Reverendissimus Dom. Georgii Körmendi (vivi sicuti Martyris*) negotia inscribuntur ut sequentur." Ab anno 1688 die 9 Mensis martii, tempore Gregorii Papae, ex partiali congregatione in Szent-György celebrata conclusa et deliberationes infrascriptae. Pro parteEcclesiaeLadánystb. következnek a végzések s észrevételek sorba mindazon egyházakra *) Gályarab volt. j nézve, melyeknek valami ügyök volt a gyűlés előtt. A partiálist mindig „ordinatio ministrorum" fejezi be, melyből kitűnik, hogy Körmendy György ez időben borii lelkész volt 5 évig s ezen kisded egyházat több fényes egyházakkal fel nem cserélte. A gyűlést rendszerint istentisztelet előzte meg egyházi beszéddel, ezután disputátio következett dogmatikus kérdések felett p. o. „de trinitate et essentia Dei", azonkívül Siderius kátéjának egy-egy kérdése is kitüzetett vita-tárgyúi p. o. elég-e az idvességre, hogy én tudom, hogy egy az isten állatjában, de személyében három? — Ugy a concionátor, valamint a vitázók nevei mindig pontosan följegyezvék. Igy s üy rendben folyik a napló 1700-ig, mely évben „propterlachrymabiles persecutiones circa nostras partes, contra evangelicos, sive augustanae, sive Helveticae confessionis addictos, nulla congregatio fieri poterat; solum sanctae collectae notabantur importae ad manus Dmni Notarii Joh. Rimaszombati. De már a i'ákövetkező évben (1701-ben) „Habuimus part. congreg. in filiali ecclesia K i s-K á 1 n e n s i". Ezen gyűlésen ..loco absentis praesidis, praesidebat coronaliter Rev. Dom. senior Tractuum Palánkiens. et Comáromiens. Step. Oroszi, Bátorkeszino persecutus, nunc in eecla nostra Kis-szecseiensi V. D. M> 1702—4 a folyvást betegeskedő és elgyöngült Körmendi György esperes nem elnökölhetvén, Rimaszombati János (lévai pap) jegyzősége mellett Gyarmati István alesperes (prosenior) elnököl 1707-ig; a mikor esperessé választatván, 1712-ig elnököl. Az 1712-diki, január 27-dikén Kis-Szecsén tartott gyűlésen M a g y a r i Péter, a komáromi superintendentia püspöke, kocsi lelkész elnököl, s itt választatik s erősittetik meg esperesül Kocsi A. Sámuel (szecsei lelkész). Huszonkilenc ; évig viseli e hivatalt s alatta is, mint kezdetben láttuk, ép oly rendben folynak a naplói följegyzések. Ezen napló tart 1688—1787-ig, teljes egy századig, 1733—48-ig tartó megszakitással. Ezen gyászos időszak is csak annyiban szakitja meg a napló följegyzéseit, hogy nem a szokott rendben folynak azok. Nem gyűlések , egyházlátogatások-, disputaciokról, hanem egészen más szomorú dolgokról beszél. P. o. „1733. M e n s. Mar t. Dies vigesimus quintus, Tristis cum metu repletus Quod Inclytus deputatus, Rigidus fűit adventus, Eorum tamen conatus Exhibitus divisitus Templum ut erat agressus, Fuerat sic et regressus. M e n s J u n. Tristis casus, triste fátum Ecce jam determinatum, Per ínclytum Cottum