Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-15 / 15. szám

a közel jövőben megoldásra vár A ki az egyházi élet i egy évi folyamáról egészen kimerítő és megbízható képet akar nyerni, az vegye kezébe e könyvet, melynek ismertetésénél a felosztáson kívül csak egyes oly mozzanatokra szoritkozandom, melyek különösen jellemzők mai viszonyaink megértésére.. Könyvünk felosztása következő: I. szakasz. Evangyelmi egyház. 1. Fejezet általános, és közös ügyek : a) Külmissió b) Evangelisatió; c) Belmissió; d) Protestánsegylet. 2. Fejezet, az ev. egyház németországban : a) Az uniált régi porosz tartományegyház : b) Éjszaki németország tartomány egy házai; c) Szászország ; d) Thüringia ; e) Hassia; f) Baden; g) Würtemberg ; h) Bajorország. 3. Fejezet, az ev. egyház külföldön : a) Osztrákmagyarhon ; b) Helvetia ; c) Nagybritania; d) Holland; 3 e) Dánia; f) Svédország; g) Franciaország ; h) Ejszakamerika. Utószó : Külön egyházak. II. szakasz: A katholikus egyház. 1. Fejezet a római kath. egyház németországban: a) Poroszország b) Szászország ; c) Hassia ; d) Baden ; e) Bajorország. 2. Fejezet a kaih. külföld : a) Osztrák Magyarhon ; b) Helvétia ; c) Holland ; d) Belgium ; e) Olaszország ; f) Franciaország; g) Spanyolország; h) Angolország; i) Venezula. III. szakasz: A katholikus és görög egyház. 1. Az ó katholicizmus: a) Németország b) Ausztria c) Helvétia. 2. A görög egyház : a) Oroszország ; b) Ausztria c) a kelet. Függelék: theologiai iratok, egyházi lapok, könyvek és halálesetek. Utószó az ó porosz tartomány-egyház egyetemes zsinati rendje, egyházi törvény az 1876-ik év junius 3-káról, esketési törvény a hannoverai egyházban. Már ezen felosztás száraz elősorolásából meggyőződhetünk könyvünk gazdag tartalmáról, egy ország sem hagyatik ki, melynek egyházi viszonyai említést érdemelnek. Mily érdekes és jellemző részletességekkel oldja meg feladatát a chronika, arra csak egynehány példát idézendek következő soraimban. Remek példa gyanánt szolgáljon legelői angolország a külmissió és evangelisatió terén. Ezen ország 12 nagyobb mis iói társaságban a lefolyt évben 842,000, a biblia terjesztésre 222,300, egészben 11

/3

millió font sterlinget, vagyis 36 millió márkot gyűjtött vallásos célok előmozdítására. Tavaly megalakult Londonban Russel Lord, és a belgrádi érsek Mihály védnöksége alatt a „Keresztyén liga a török keresztyének gyámolitására " Ezen egylet célja a keresztyéneket törökországban segíteni és oda törekedni, hogy a törökökkel teljes egyenjogúságot nyerjenek, vagy ha az nem sikerül, hogy teljesen szabadítassanak fel a muzulmánok nyomása alól. A tagsági dij ezen egyletbe 1 font sterling, a ki 10 fontot fizet tagja élethosszáig. Az áttérésekről megjegyezhetjük, hogy Belgiumban egy egész kath. község a protestantismusra áttért. Ugyan az történt Franciaországban P uy de Döme departementben, hol 468 személy a ref. egyházba belépett. Irlandban az utolsó években a protestánsok száma tetemesen növekedett. Az 5.300,000 lakos negyed része már is protestáns. Canadában a csalhatatlanság következtében egy római kath. község szintén a protestáns egyházba áttért. Genfben Marcus Tscliin, chinai tudós, ev. keresztyénnek kereszteltetett meg. A porosz bibli atársulat 102,920, a brittársulat 461,188 — és a würtembergi társaság 30,410 egész bibliát és újtestamentumot terjesztettek el az utolsó évben. A vasárnap megünneplése körül megindult mozgalmak mind nagyobb körökre terjednek ki. Berlinben Baur udvari pap elnöklete alatt egylet alakult, mely a genfi egylettel összeköttetésbe lépett, mely sept. 28-án egy nemzetközi congressust rendezett a vasárnap ünneplésére. A gyűlésben külömbféle országokból 3 — 400 vendég jelent meg. A protestánsegylet fáradozásai ez irányban ismeretesek. Heidelbergi 10-dik gyűlésén 7 tételben adott kifejezést a vasárnap ünneplése szükségességének. Dániában egy „jobbitott ünnepi rend" nagyobb tiszteletet kivánt a vasárnapok és ünnepek számára. Az oi thodoxok túihajtásai ez idén sem hiányoztak. A prot. egyházi segélyegylet Bázelben a szabadelvű lelkészeket nem fogja többé segiteni „mert a hivők filléreit nem szabad a hitetlenség terjesztésére igénybe venni". A lelkészi értekezlet Berlinben ezen kérdést tárgyalta: miképen kell eljárni a keresztség és esketés megvetői ellen? Arra nézve Jakobi superintendens a következő tételeket állította fel : 1. a keresztség és esketés megvetői ellen alkalmazandó egyházi fegyelem gyakorlására a községi egyháztanácsosok nem alkalmasak. 2. A fegyelmi eljárás a keresztség és esketés megvetői ellen egyháztörvényileg rendezendő. 3. A keresztség és esketés megvetői a megintés után a sz. vacsorától eltiltandók. 4. A sz. vacsorától való kizárással megsemmisülnek a jogok az activ és passiv választáshoz, a keresztszüleséghez, és az egyházias eltemetéshez. Ugyan ily anathema esto-féle véleményben vala az ev. egylet Halléban okt. 2—3. Szászországban Stöckhardt mint ,,hitfelekezeti Lutheránus" a consistorium ellenében követelte a tanszabadság megsemmisítését, a valláseskü helyreállítását és az s egyházelőljároknak a synodálók — s a luth. symbolikus könyvekre való megesketését. Ily nem protestáns, de római fellépésnek és kívánalmaknak tulajdonitható, hogy P 1 a n i t z, D r e zd a, Chemn itz, Krimmitse hau városokban a szabadelvűbb protestánsok tömegesen kilépnek az egyházból, és szabadegyház alakítására kényszeritetnek. -