Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-25 / 8. szám

Huszadik évfolyam. S2K. Budapest, 1877. február 25. PROTESTÁNS KOLAI LAP. Szerkesztő- és Előfizetési d.ij: Hirdetések dija KIADÓ-HIVATAL: Vili. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. 4 hasábos petit sor többszöri 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. külön 30 kr. beiktatásnál — Bélyegdij Teljes számú példányokkal mindég1

szolgálhatunk. A bibliai csodák. Hogy Isten a szellemi világban, kegyelme közönséges eszközein kívül használja-e eszköz nélkül működő mindenható hatalmat, arról mi emberek tapasztalást nem szerezhetvén, nem szólhatunk. De hogy az anyagi világban emlegetett csodák, mint a természet rendes törvényeitől eltérő, és egyedül Isten mindenható hatalma által létrejövök, léteznek-e ma: arról érzékeink segélyével biztos tudomást szerezhetünk. Midőn pedig elindulunk a természet tágas mezején, keresni oly eseményeket, melyek a természet rendes törvényeitői eltérők, nem elégelhetünk meg saját tapasztalatainkkal, hanem kérdezzük meg azokat, kik a természet vizsgálatával behatóan foglalkoznak, ők meggyőznek bennünket arról, hogy minden szép rendben, pontos egyöntetűséggel megy végbe e világon; meggyőznek arról, hogy az anyagi világban vannak még fel nem fedezett titkos tényezők, ennél "fogva az emberre nézve titkok, de csodák, melyekkel e titkok össze nem zavarandók, teljességgel nem léteznek-Még Kolumella azt mondotta: videt colonus, quid eveniat, sed cur id accidat, non pervidet. De ma már tudja a földinives, hogy nő a vetés, hogy a buzaszem a nedvesség és meleg összehatása által életet nyer, gyökere által elfoglalja a részére elkészített talajt, melyből kiemelvén magát a felszinre annak füve, a a nap élenyitő hatása által zöld szint ölt; majd a meleg, az eső által feloldott savak és légnemek kémiai vegyítése folytán nevel füvet, azután fejet ós végre magvakat a főben. Liebig Justus a mezei gazdaságot uj biztos alapra állította, felfedezvén azon részeket, melyek minden termény előállítására okvetlen szükségesek, meggyőződött arról, hogy minden a legszebb renddel, bölcsen megy végbe a természet Urának nagy gazdászatában, ós Isten egyiránt felhozza napját mind a jókra, mind a gonoszokra, teremtményei korrnáyzatában egy mértéknél többet nem tart. Gondoljuk csak meg, ha Isten két mértéket tartana : a természetest és a csodást, miért teremtette volna az embert okos valósággá ? Ha a gőz csak néha feszítene, ha a villanyfolyam csak néha áramlanék, ha a tüz csak néha égetne, ós ha egyik nap 20, másik 30, harmadik 40 órából állana Istennek csak benmaradó szabad tetszése szerint — mi nem lennénk egyebek, mint e csodák néma bámulói, eszünk nem találna nyugpontot, okosságunk csak vesztünkre volna, Isten pedig felisinerhetlen levén előttünk, nem lehetne bizodalmunk- ós tiszteletünknek tárgya. De talán a csodák ideje lejárt ? Talán senkisem állítja, hogy most is volnának csodák ? (noha az, ki azt mondja, hogy a mit a természet elhibáz, azt Isten csodásan helyre igazítja — minden időbeni csodákról beszól.) Talán a csodák az emberi nemzet nevelésére ós a keresztyén vallás megalapítására valók lévén, midőn általok Isten célját elérte, többé feleslegesek lettek? . . . Pedagógok ! a megfoghatlanoknak, az észt felülmúlóknak tanításával szoktátok-e kezdeni növendékeitek nevelését? Im a csoda-hivők nagy többsége állítja, liogy Isten a megfoghatatlan, felismerhetlen csodák által nevelte az emberiséget. És melyik emberiséget ? Talán csak nem a maroknyi zsidóságot? melyet a csodák teljesen neveletlenné tettek. Hát a Babilóniaiakat, Aszirokat, Feniciaiakat, Egyptomiakat s több más, az izraelitákat műveltségben felülmúlt népeket egészen mellőzött és a nevelés jótéteményében nem részesített a Jehova?