Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-18 / 7. szám

pompejii ipar; a temető, a római temetés ; a fórum és épületei j a meleg fördők, a rómaiak fördői élete; az Isis-templom, a szinház ; az amphitheatrum, arenai játékok ; az antik műipar; a pompejii és hereulanumi fali festések (frescok); Castellamare és Sorrent (Stabae és Surrentum); Capri; La Cava, Paestum, a déli olaszországi természeti viszonyok jellemzése. íme a gazdag tartalom, melynek futólagos áttekintése is eléggé föltüntetheti azt a sok oldaluságot, mellyel a szerző tárgyát elénk tárja, s mely a mű iránti teljes elismerésünket, ugy hisszük, eléggé igazolhatja. A legőszintébb jóakarattal merjük tehát e munkát főleg a felsőbb tanuló iíjuságnak, valamint mindazoknak ajánlani, kik a klassikus ókor dicső emlékeit a jelen tükrében elénk varázsolva látni és élvezni szeretik ; mert meg vagyunk győződve, hogy e könyvet, a szaktudós sem teendi le kezéből haszon nélkül, s a gyöngébb szellemi eledelhez szokott nő sem teendi félre unatkozva. A könyv ára 20 mark (10 frt.;) kiállítása oly pompás, hogy a Weber cégnek mindenütt becsületére fog válni. K. P. RELFÖL D. Az unitáriusok nevezetes egyház ünnepélye Kolozsvárt. Örömmel veszszük kezünkbe a tollat, hogy t. olvasóinkat egy fontos, egyházunk kül- és. beléletére jelentékeny horderejű, eredményeiben messze kiható eseményről értesítsük. Szeretett főpásztorunkat a mgs. és főtiszt, e. főtanács felterjesztése alapján 0 cs. és kir. apóst, felsége, püspöki minőségében, a magyar korona összes országaira kitérj edőleg legkegyelmésebben megerősítette, erről a szokott megerősítő kir. oklevelet kiállíttatta s megküldötte, a minek következtében főt. Ferenc József unitárius püspök f. évi január 28-án a szokott hódolati esküt, az e végre kinevezett királyi biztos kezébe ünnepélyesen letette. Szerintünk O felsége, a korona helyben hagyása, megerősítése, püspökünknek a magyar állam első rendű diplomaticus hivatalnokai sorába emelése, ujabb elismerése és szentesítése önkormányzati jogunknak, formai bevégzése ama ténynek, melylyel anyaszentegyházunk Ferenc József kolozsvári lelkészt és hittanárt, mult évi augusztus 27-én Árkoson tartott zsinati főtanácsában, szabad válasrás utján főpásztorává emelte inter pares primus-sá tette. A fennirt ünnepély az érintett napon délelőtti templomozás után pontban 11 órakor tartatott meg — a templom helyett, hol legméltóbb helye lesz vala — kolozsvári főiskolánk nagy halltermében, *) a hol az e. k. tanács tagjai számára a terem piacán volt felállítva a zöld asztal, s a hova az e. k. tanács tagjai, a város hivatali és értelmi kitűnőségei, érdeklődő közönsége, a szép nem és az isk. ifjúság, valamint tordai ekklézsiánk tagjai oly szép számmal jelentek meg, a mely a termet zsúfolásig megtöltötte s az ünnepélynek imposans szint kölcsönzött. Az ünnepélyt helyben lakó egyházi főgondnokunk mlgs Dr. Berde Áron úr nyitotta meg, a ki az e. k. tanács — ez alkalommal — nyilvános ülésének célját, rövid vonásokban eléadván, h.-közjegyző Kovácsi Antalt felhívta arra, hogy terjessze elé mindazokat az előmunkálatokat és intézkedéseket, a melyeket az e. k. tanács a püspök választásnak felsőbb helyen való megerősítése érdekében tett. , Az elnöknek eme felszólítására közjegyző Kovácsi Antal tüzetes előterjesztést tett az e. k. tanácsnak e tárgyban tett eddigi intézkedéseiről. Közjegyző előterjeszti a vallás és közoktatási ra. kir. miniszter ő nmlgának mult 1876-ik évi dec. 28-ról 30780 sz. alatti leiratát, melyben tudatja, hogy ő cs. kir. apóst. Felsége Ferenc József kolozsvári papnak és tanárnak superintendenssé lett megválasztatását helyben hagyni, az arról szóló kir. megerősítési oklevelet magyar nyelven kiállíttatni, s a leteendő és aláírandó eskü-szöveg kíséretében a püspök úr kezéhez elküldeni méltóztatott, egyszersmind méltóztatott felhatalmazni miniszter ő nmlgát, hogy a hódolati eskü bevételére udvarhely megyei főispánt, ez idő szerint egyházunk egyik főgondnokát, mlgs Dániel Grábor urat megbízhassa, ki az e. k. tanácscsal és a püspök úrral egyetértőleg január 28-át látta az eskü letételi ünnepélyre kitűzendőnek, a miről valamint esperes afiai, úgy egyli. tanácsos afiai is rövid úton értesíttettek. Az érintett közjegyzői előterjesztésből örömmel látjuk azt, hogy felséges királyunk a cánonaink értelmében törvényesen megválasztott püspökünket, alkotmányos törvényeink szerint, a magyar korona összes országaira kitérj edőleg erősítette meg, s az erről szóló oklevelet édes anyai nyelvünkön állíttatta ki, nem latin nyelven A mi a kir. oklevélben előforduló sérelmes superintend e n s kifejezést illeti, az e. k. tanács helyesen tette, midőn bár jegyzőkönyvileg tiltakozott e kifejezésnek minden oly értelmezése ellen, melyből püspökünk vagy szent vallásunk jogainak megrövidítését lehetne kimagyarázni, s midőn a főt. püspök urat felhatalmazta, hogy hazai törvényeink értelmében a törvény és kánonszerű püspök nevezetet használja és használhassa. E közjegyzői előterjesztés után az elnök két bizottságot**) nevezett ki a jelen volt egyh. tanácsosok közül *) Ez alkalommal másod Ízben törtónt meg, hogy püspökünk nem a templomban tette le a hódolati esküt. Először néhai főt. Kriza Jánossal, ki a consistoriális teremben tette le 1861-ben egy vasárnap délután ; és most másodszor. **) A kir. biztoshoz Szigeti Miklós alezredes elnöklete alatt Kővári László, Nagy János, Veres Dénes ; a püspökhöz Magyari Mihály elnöklete alatt Czakó László és Nagy Lajos küldettek ki.