Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-12-24 / 52. szám

művében bizonyára talált volna egynehány lapra menő egészen solid elemet. Az eredeti munka, mely.iek harma­dik kiadása után készült e fordítás, kérdések és felele­tekben van írva. Ezt az alakot, mely tanításnál sem helyeselhető, a fordiló jól tette, hogy elhagyta; e külsőség is hozzá fog járulni ahhoz, hogy Cox művének magyar kiadása ne csak iskolai kézikönyvül szolgáljon, hanem ér­deme szerint, az iskolán kivűl is minél szélesebb körben terjedjen el. Az erdélyi ev ref. egyházkerület egyházjoga. Irta l)r. Kolozsvári Sándor. II. füzet. Kolozsvár, Stein Já­nos biz. 1877. — Gyakorlati célú könyv, egyetlen a maga nemében, mert a régebbi erdélyi egyházjogi munkák, a suj erintendentia e tárgyban hozott ujabb határozatainál fogva ma már elavultak. Szerzőnek, ki kolozsvári jogtanár erdélyi ref. egyh. kerületi igazgató tanácsos, a kolozsvári egyhm. házassági törvényszékének bírája, világos irálya van, s művében az ujabb törvényeket is fölemlíti. Az egész munka 2 füzétben 484 oldalra terjed, ára 3 frt. „Hungaria". Politikai évkönyv és naptár 1877-re. Kiadja T o 1 d y I s t v á n. Bp. Ráth Mór. Ára I frt 30 kr. Becses vállalat, mely a hasonnemű külföldi évkönyveket minden tekintetben fölülmúlja. Célja, a politikával ko­molyan foglalkozó magyar értelmiségnek oly évkönyvet nyújtani, mely naptári részében a szükséges tudnivalókkal, bélyegtabellákkal, politikai névtárral, a föld vasúti háló­zatával szolgál ; politikai részében pedig a jelen történe­tét és legfontosabb kérdéseit magasabb álláspontból, de népszerűen irt cikkekben tárgyalja. Ilyenek Magyarország uj közigazgatási rendje Láuczitól, A kár a nemzetgazda­ságban és adalékok a gyarmatosítás történetéhez Magyar­országon Dr. Weisz Bélától, Az iskolai takarékpénztárak története Magyarországon Weisz Bernát Ferenctől, A politikai pártok a külföldön Grisza Ágosttól, Titkos irás Ováry Lipóttól. A keleti bonyodalmakra kiváló gondot fordit, s ezekről valóban sokkal világosabb fogalmat nyer­het az olvasó, mint a hirlapok zűrzavaros cikkeiből, ha megtekinti, kiindulásúl A mult év történetét Acsády Ignáctól, megolvassa Pulszky Ferenc A keleti kérdés, Salamon Ferenc Szerb fictiók, R. J. Tanulságok, Már­kus Miklós Az európai államok hadereje cimű érteke­zéseit. E dús és választékos tartalom, s a munkatársak neve, kiknek közreműködésével a Franklin-társulati nyom­da által ízlésesen kiállított Hungaria első évi folyama megjelenik, biztosithatja a közönséget arról, hogy tanul­ságosan érdekes olvasmányt nyer benne. Az igazság szava Irta Madzsar János, a dévai képezde volt igazgatója. Fehértemplom 1876. Hepke Ti­bold biz. Ára postai költséggel 25 kr. — Értekezés a dévai állami tanítóképezde és szerző 1873. óta viselt dolgairól, tulajdonkép polémia, válaszúi Gönczy Pál mi­niszteri tanácsos úr több rendbeli nyilatkozatára. Imák ós beszédek. Elmondattak az unitáriusok Ár­koson tartott zsinati közgyűlése alkalmával. Kolozsvártt Nyom. K. Papp Miklós, n. 8 r. 66. 1. — A f. é. aug. 27. 28-án tartott unit. zsinati főtanács emlékezetes marad a püspök és két főgondnok választása, és az itt tartott jeles beszédek által, melyek gyöngyét Ferencz József uj püspök szónoklata képezi. Az egyikben, mely székfoglaló beszéde, visszatekint elődeire, aztán az egyház jelen ál­lapotáról értekezik, reméli — hozzátehetjük, hogy remél­jük, — hogy a helyzet tiszta ismerete kezeibe adja a javítás és teendők kulcsát és eszközeit. Megköszöni a bizalmat, s érzelmeit e szavakba önti : „En jutalmat nem várok: a jutalmat már megnyertem. Én csak adósságot fogok fizetni egész életemben, mely hogy meddig tait, nem tudom; de bár meddig tartson, egyházamé lesz. Erről e teremben, Isten színe és e gyülekezet előtt szent fogadást teszek. Ámen." Szerkezete, mélysége és emel­kedettsége által nem kevésbé kiváló egyház-szónoklati termék, Ferencz J. új püspök felszentelésekori beszéde, melyet a felszentelendő 15 ifjú paphoz tartott. E füzet tartalmát ékesítik még Kiss Mihály, Derzsi József és Károly, Csegezi László és Nagy Lajos beszédei. A „Budapesti Szemle" XII. kötete megjelent. Nem szükség ajánlanunk. A „Budapesti Szemle" közvetítőül szol­gál egyrészről a szaktudomány és mivelt közönség, más­részről a hazai és külföldi irodalom között, s ezzel tájé­kozza a magyar közönséget azokról az eszmékről, melyek világszerte foglalkoztatják a szellemeket. Gyulai Pál által szerkesztett ezen folyóiratunk ámbár a magy. tud. Aka­démia megbízásából és támogatásával jelenik meg, de azért nem az Akadémia, hanem Ráth Mór kiadványa, a cikkek iránya és tartalmáért pedig kizárólag a szer­kesztőség felelős. Evenként hatszor jelenik meg, két hó­napi kötetekben 13—14 iven. Előfizetési ára bérmentes küldéssel, egész évre 12 frt, félévre 6 frt, minden egyes száma 2 frton külön is megszerezhető. Ráth Mór magyar törvények és rendeletek gyűjte­ménye ujabbban ezekkel az önálló füzetekkel szaporodott: A m. k. vallás- és közoktatási ministerium utasításai a polgári községek, a polgári községi iskolaszékek, az ál­lami népoktatási tanintézetek gondnoksága számára az 1868. 38. és 1876. 28. t. c. végrehajtása tárgyában. 8-rét. Ára 60 kr. — A m. k. ministerium rendeleteinek gyűjteménye. I. II., kettős füzet, ára 50 kr. 8r. — 1876 16. t. c. a végrendeletek, öröklési szerződések és halál­esetre szóló ajándékozások alaki kellékeiről. Kis 8 r. ára 20 kr. K ÜLÖNFÉLÉK. * Karácsoni ünnepet ülnek t. olyasóink, mikor lapunk jelen száma rendeltetése helyére megérkezik; ünnepet, mely örömünnepe az egész keresztyénségnek, sőt örömünnepe — bár ezt mai napság sokan feledni sőt tagadni akarják — az egész civilizációnak, az emberiség fejlődésének, az összes tudományos művelt­ségnek. Azoknak pedig, kik a keresztyénség mai fel-

Next

/
Thumbnails
Contents