Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-11-05 / 45. szám

illető növendékek bizonyítványán különösen megjegyeztetik. Ezek negyedosztályú, de magasabb fokú okieves tanitók. A növendék-tani tó rendszer, a mely Bell és Lancasterröl maradott öröksége az angoloknak, igen gazdaságos, mert. töméntelen költségtől megkíméli az államot. Jól kezelve, az elemi tanitás mechanikus részére nézve (s ki nem tudja mily nevezetes ez a rész !) áldásos is, mert a gyermek és a még gyermekkedélyű növendék (tanitó) közt meleg a sympathia, nagy a bizalom. Azonban senkit sem kellene addig növendék-tanitói állomásra bocsátani, a mig valamely okleveles tanitónál nem képezte inagá% föltéve, hogy az benne hivattatást fedezett löl a pályára. A Lowe féle „NeAv Code" szelleme a gazdálkodás volt, a Forster-féle „Revised New Code" lelke a köz- ! oktatás fejlesztése. Maga Forster minister mondá: első gondolatom a hatályosság, második a gazdálkodás volt. Azonban mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az a törvény sem Skóciára, sem Irlandra nem szól, csupán csak a tulaj donképi Angliára és Walesre szorítkozik. A királyság ama részeiben, részint más törvények állanak fenn, részint mások vannak készülőben. Nevezetes cikkelye a törvénynek a Conscience clause, melynek másolatát minden iskolában kiszegezik, hogy t. i. 1) Egy iskolába járó gyermektől sem fogják megkívánni, hogy a vallástanitáson vagy istenitiszteleten megjelenjék, vagy onnan eltávozzék. 2) A vallástanítás vagy vallásos szertartásnak, mely az iskolában tartatik, a tanórának vagy az elején vagy a végén, vagy elején és végén kell tartatnia. (Az e végre ' kiszabott és az Education Department által helyben hagyott időt minden tanteremben ki kell irni, s azokról minden szüle az iskolai javadalmak kockáztatása nélkül visszatarthatja gyermekét.) 3) Az iskola ő felsége felügyelői előtt folyvást nyitva áll, úgy azonban, hogy az emiitett felügyelők sem nem vizsgálnak senkit a vallásos tárgyakból, sem vizsgálni nem kötelesek. A törvény másik záradéka az iskola-székre (School Board) vonatkozik; ennek pontjai a következők. 1) Csak is az e törvény értelmében vezetett elemiiskola lehet nyilvános. 2) Semminemű kátét vagy felekezetre tartozó vallásos formulát nem lehet tanitni az iskolában. Az iskola-széknek joga van a tandíjt megszabni, szegény szülék gyermekeinek a tandíjt egészen vagy részben elengedni. Az iskola-székek az elemi iskolák számára vásárolhatnak telkeket az 1845-iki erre vonatkozó nagy előnyöket nyújtó törvény értelmében. Ha valamely iskolaszék meggyőzi az Educational Departmentet a felől, hogy az ő kerülete valamely helységében, hol a lakosok szegénysége miatt az iskolázás fennakadt, hasznos lenne ingyenes iskolát nyitni: ott az Educational Department megszabta feltételek és szabályok szerint ingyen-iskolát nyithat. Ugyancsak az iskolaszéknek hatalmában áll, hogy iparos iskolákat segélyezzen, sőt hogy az 1866-iki iparos iskola-törvény (Iudustrial School Act) értelmében, az Educational Department segélyével, nyilvános jellegű iparos-iskolát alapítson, építsen és fenntartson. Az iskola-székek tehát széles hatáskörrel vannak felruházva, s az ő hatáskörükből az elemi oktatás egy ága sincs kizárva. Az iskola-szék tagjait a városokban (borogh) szavazat utján választják azok, a kiknek neve a polgárok (virilisek ?) névsorába be van igtatva, a nem fővárosi egyházközségekben az egyházi adó-fizetők. Minden szavazónak annyi szavazata van, a hány tagból kell állni az iskolaszéknek s összes szavazatát adhatja akár egyre akár többekre. Iskolaszék tagjává csak azok választhatók, kiknek átalános és magasb miveltségök és tisztességes társadalmi állásuk van. Az iskolaszék tagjainak száma ötnél kisebb s tizenötnél nagyobb nem lehet. Egy iskolaszéki tag sem fogadhat el oly fizetéssel járó hivatalt, melyre a kinevezés az iskolaszéktől vagy általa kinevezett egyénektől függ. A ki e tövény ellen vét, az említett hivatalt elveszti és egész ötven font birságig elmarasztaltathatik. Az iskolaszékuek mindig jogában áll egy vagy több oly tisztviselőt kinevezni, kik úgy az elemi, mint az iparos iskolai tanköteleseket iskola - látogatásra kényszeritsók. E szerint a kényszeroktatás Angliában egyenesen az iskolaszékektől, közvetve a választó polgároktól függ. London iskolaszéke más szabályzat szerint alakúi. A tagok minden harmad év novemberében újból választatnak. Az iskolaszék elnökét maga választja akár saját kebeléből, akár nem. A nem saját kebeléből választott elnök, ipso facto tagja lesz az iskolaszéknek. A londoni iskolaszék elnöke időnként annyi fizetést kap, mennyit maga az iskolaszék, az Education Department bele egyezésével, megszab. Jelenlegi elnöke Sir Charles Re ed M. P. nemzete közoktatási ügyéért lángoló s a külümböző társadalmi osztályok nevelésügyét mélyen ismerő hazafi. A „City Board," tagjainak száma jelenleg negyvennyolc, köztük néhány nő. Tisztán oktatásügyi dolgokban azok a kiváltságai és kötelességei, amik a többi iskolaszékeké. Az iskolaszékek miuden héten tartanak ülést. Az egész népnevelési törvényben legkényesebb pont a vallásos tanitás kérdése. Oly országban, mint Anglia, a hol hatalmas államegyház van, s a hol a vallást (illetőleg káté'', cultust stb) a moralitas egyet-1 e n talpkövének tekintik : kétség kivül nagy haladás a türelmességben, ha a „Church Catechismus* és „Common prayer" recitálását nem követelik minden gyermektől. Átalában a minden felekezeti színezet nélküli bibliaolvasás, mely alól minden gyermeket fölmenthet szüléje, mint az angol mondaná, oly stepping-stone, melyről csak egy lépés van a laikus iskoláig.