Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-11-05 / 45. szám

T m^^m mLrC Könyvismertetés. „ Keresztyén vallástanításVezérfonalai a gymnasiumok, reáltanodák és polgári iskolák III. és IV. osztályú protestáns növendékeinek vallástanításában. Készítette Gsiskó János kassai ev. lelkész és vallástanitó. Ara 60 kr. Kapható a szerzőnél. 100 lap. Igen örvendetes, hogy a mozgalom, mely a népiskolai vallástanitási könyvek megirása körül megindult volt, most a középiskolákra és az abban előforduló vallásoktatásra is kezd kiterjedni. Azt célszerűbb alapra fektetni, célja a megnevezett könyvnek. Mivel szerző oly alkalmas könyvet nem talált, mely a hit- és erkölcstani anyagot rendszeres összefüggésben s bizonyos mérvű tudományos alakban adná elő, és az illető vallástanitók többnyire maga a tárgy nagy kárára irott füzetekre szo rultak, azért készítette tankönyvét, mely a növendékeknek előlépcsőül szolgáljon a vallásigazságoknak a tudomány követelményeivel való összhangzatos felfogására, világos belátás és rendithetlen meggyőződés közvetítésére. Ily értelmű előszavában kitűzött célját szerző teljesen elérendi növendékeivel. Ha könyve tartalmának minden előnyeit akarnám elősorolni, az egész könyvet kellene kiírnom. Azt azonban a tér nem engedvén, csak némely előnyök kiemelésére szorítkozom. A könyv logikus rendben négy részre osztatik fel: I. az istenről, II. az emberről, III. Jézus Krisztusról, IV. a keresztyén vallásról szól. Ezen részekben foglaltatnak oly vallás erkölcsi igazságok, melyek képesek a szivre hatni és az ész ítélőszéke előtt is megállhatnak. Az istenrőli tiszta fogalom nem egyszerre készen jött a világba mint Minerva a Jupiter fejéből valami csudálatos módon, hanem lassankint fejlődött és előkészíttetett a zsidó, görög és római ihletett férfiak által, mig végre Jézus a legtisztább istenrőli ismeretet tanította. És dacára annak — lehetett volna hozzá adni — még most sem bir minden keresztyén az istenről tiszta fogalommal, mert az sok tekintetben az ember m'velodési fokától függ. „Als wie der Mensch, so ist sein Gott, so ist sein Glaube, aus geistigen Aether bald, und hald aus Erdenstaube." *) Ezen isten mindenhatósága nem nyilatkozik egyéni önkényben, vagy a rendezett világfolyásnak csudaszerű megszakításában, sőt inkább a világ örök törvényeinek változhatlan működésében. Minélfogva semmi ellenmondás nincsen a természeti világnézlet között, mely minden történteket l) Kückert, Weisheit der Brahmanen. természetes okokból magyaráz, és a vallásos világnézlet között, mely mindent istentől származtat. § 18. Jézusról tanit a tudományos theologia: ő eszményi, bűn nélküli ember, megváltónk nem természet feletti sajátságainál, hanem saját erkölcsi erejénél fogva, mellyel isten akaratát tökéletesen teljesítette. 0 vala a fénylő csillag a sötét éjben, mely nem sokára fér/yes nappá és későbben emésztő tiizzé vált, melynek lángjában ezer éves világok összetörtek és uj korszak támadott. 2

) E történelmi felfogás Jézusról szerzőnél így hangzik: „A Nazarethben született Jézus ember volt, mint mi, de ő benne lakozott az istenségnek teljessége, az az ő egészen át volt hatva az isten szellemétől, mely bűn nélküli szent életében, isten és emberek iránti végtelen szeretetében és lelkének fenséges nyugalmában nyilvánult." — §. 44. — 0 megváltónk, de nem valami csudálatos vagy mystikus múdon, hanem egészen más értelemben. „Jézus tana, élete és halála által tanítványaira és mindazokra, kik erkölcsi tisztaságát, istenbe vetett határtalan bizodalmát és fáradhatlan emberszeretetét fo • gékonv lélekkel szemlélik, oly befolyást gyakorol, mely Őket gondolkodás módjának elsajátítására, nyomdokainak követésére, a bűn elhagyására lelkesít őleg ösztönzi s ennyiben nevezzük őt megváltónak. Mit tartunk a hitről? A kath. egyházban hinni annyit tesz, mint magát alávetni határozott tantételeknek és hitformáknak. Itt a hit által csak külső engedelmességi viszonyt fejezünk ki.3

) Ezen viszonyhoz hasonlólag a prot, orthodoxia is, hinni és bizonyos tant elfogadni, egyértelműnek vesz Szerző, ettől eltérőleg eleven belső, igazán idvezito értékére viszi vissza a hitet, mely így jobb és szebb életnek forrásává lesz. „A hit nem ok-és alap nélküli vélekedés valamely dolog felől, nem bizonyos tan- vagy történetnek igaznak tartása, nem is külső tudás vagy tapasztalás, hanem lelkiisméretünk bizonyságtétele alapján való meggyőződés." §. 72. Ha Laurent kérdezi: reformálható-e a katholikus egyház? Ar.a csak tagadó feleletet lehet adni, mert miképen volna javítható oly vallás, mely igényt tart, hogy az absolut igazságnak kifejezése. Szerzőnk ellenben az első reformátorok és minden mai felvilágosodott protestánsok értelmében az egyház és vallás terén a folyvást vizsgáló és haladó reformátiónak ád kifejezést e szavakban : „Mindeneket megvizsgáljatok s a mi jó azt megtartsátok." (Tess. 5. 51.) Ily értelemben könyvünk minden tana a mai tudományos vizsgálat és eredmény számbavételével képes lesz a növendék szellemére hatni, benne oly meggyőződést a) Friedrich Langlians : „Das CÚristenthum und seine Mission im Lichte der Weltgeschichte.« Conf. 89. 32. 3) Froschhamm^r : »Die Kirchenpolitischen Fragen der Gegenwart. 1.